Elfogadta a jövő évi büdzsét a parlament

A költségvetés 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal és 3 százalékos inflációval számol

Belföld
  • 2017.06.15. - 16:10

Az Országgyűlés elfogadta csütörtökön Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett.

parlamenti patkó-HR576x356
Az új szabályozás a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Módosította az idei költségvetést az Országgyűlés
Több ponton módosította az idei évi költségvetést meghatározó törvényt csütörtökön a parlament.

A kormány korábban a magyar gazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményével, a bérmegállapodással és adócsökkentésekkel összefüggő változások átvezetésével indokolta a módosítást, amelyet 127 igen és 62 nem szavazattal fogadott el a Ház. A jogszabályban emellett az egyszeri tételekből - például a Földet a gazdáknak programból - adódó többletbevételekből forrást biztosítottak az időközben meghozott kormányzati döntésekhez.
Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es bevételi és kiadási főösszegeit 16,2 milliárd forinttal emelték meg, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra, illetve 19 034,1 milliárd forintra nőttek.

A képviselők az Országvédelmi Alapból 20 milliárd forintot átcsoportosítottak a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába, amely így 140 milliárd forintra nőtt, míg az alap 95,8 milliárd forintra csökkent.

A változtatás 50 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre az év eleji nyugdíjemelésre és nyugdíjprémium fizetésére.
A kiadási előirányzatból a módosítás után a korábban betervezett 10 milliárd forinton felül 50 milliárd forintot fordítanak az országos közúthálózat felújítására és korszerűsítésére.

A Beruházás Előkészítési Alap számára 26,6 milliárd forintos előirányzatot bocsátottak rendelkezésre, 6 milliárd forint jut egyebek mellett járműgyártással kapcsolatos programra és 1 milliárd forint a kötöttpályás járműgyártás fejlesztésére, amely a Millenniumi Földalatti Vasút járműparkjának megújításával függ össze.
A Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztésére 2,7 milliárd forintot különítettek el.
A szolidaritási hozzájárulás előirányzatának 5,2 milliárd forintos túlteljesülését bölcsődei fejlesztésekre, ezen intézmények finanszírozására, továbbá a kisebb önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására fordítják. Ezen felül kiegészítő támogatást biztosítottak az óvodapedagógusok nevelőmunkáját segítő pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező munkavállalók minősítésére. A helyi önkormányzatok fejezetben új sorként jelölték meg a gyermekétkeztetés feladatát, amelyre 74 milliárd forintot biztosítottak.

A településkép-védelemmel kapcsolatos feladatokra 2,77 milliárd forint többletforrás jut, a váci Munkaerőpiaci Elhelyezkedést Segítő Speciális Fejlesztő Központ létrehozásához pedig 1,1 milliárd forintot irányoztak elő.

A kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok 5 milliárd forint többletforrást kapnak, a filmágazat támogatását pedig 2,4 milliárd forinttal emelték meg.
Az ország védelmi képességeinek megerősítése indokával további 10 milliárd forintot biztosítottak a képviselők a Mi-21 harci helikopterek felújítására.

A költségvetésen a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvadása miatti változásokat is átvezették.

A történeti levéltárba kerülhetnek a titkosszolgálati szalagok
Az Országgyűlés csütörtöki döntése értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) kerülhetnek a rendszerváltás előtt működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett titkosszolgálati mágnesszalagok, valamint a rendszerváltás utáni nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített adattartalmat rögzítő, maradandó értékű iratok.

A Fidesz előterjesztését 126 igen szavazattal, 57 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A történeti levéltárról szóló törvény hatályát az eddiginél több iratra és adatra terjesztették ki. Így a történeti levéltárhoz kerülnek például az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a már más levéltárakban őrzött államvédelmi, állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai, továbbá az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott internálásra, kényszermunkára, közbiztonsági őrizetre, kitelepítésre vonatkozó, a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény.
A törvényben meghatározott iratokat és adatokat az ÁBTL jogosult átvenni és kezelni, kivéve, ha arra a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van. Emellett a levéltár jogosult átvenni és kezelni a nemzetbiztonsági szolgálatok iratait.
Annak érdekében, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az állambiztonsági és nemzetbiztonsági iratok közlevéltári kezelésének kizárólagos felelősévé váljon, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nemzetbiztonsági vonatkozású iratainak kezelését is az illetékességébe utalják.
Azt is beiktatták a levéltár feladatai közé, hogy feltárja, nyilvántartja és gyűjti, illetve másolatban beszerzi a magyar vonatkozású külföldi állambiztonsági anyagot, továbbá másolatot készít a más levéltárba került és államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratokról azzal, hogy a másolatkészítés lehetőségét az érintett levéltár biztosítja.
A törvény megszabja: minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a jogszabályban meghatározott és jogellenesen birtokában lévő iratokat - azok másodpéldányait és másolatait is - átadni a levéltárnak a törvénymódosítás hatálybalépését követő hat hónapon belül. Továbbra is a törvény része marad, hogy aki ezt határidőn belül megteszi, az mentesül a minősített adatokkal visszaélés, illetve a személyes adatok jogellenes kezelésének jogkövetkezményei alól. Aki viszont jogellenesen birtokol ilyen iratot, az nem hivatkozhat rá valamely tény igazolása céljából - rögzítették.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Az előterjesztők indoklása szerint a törvénymódosítással az állampolgárok érdeklődésére mindenkor számot tartó, az 1990 előtti pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak működése során keletkezett iratok megfelelő elhelyezést nyernek.


Reklám