Belföld
Éles vita volt az állami tisztviselők képzéséről a törvényalkotási bizottságban
Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kormányzati javaslatot bírált
Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kifogásolta az állami tisztviselőkről szóló kormányzati törvényjavaslat azon passzusát, amely 2017. július 1. után előírja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) szerzett közigazgatási képzés elvégzését.
Állami tisztviselőnek ezt követően vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie azt. A vezetőknek kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést kell teljesíteniük. Ezt követően - tartalmazza az előterjesztés - sem a közigazgatási, sem a jogi szakvizsga nem váltja ki azt, mintegy három év távlatában minden állami tisztviselőnek rendelkeznie kell az NKE-vizsgával.
Répássy Róbert problémásnak tartotta a konstrukciót, amely szerint a szükséges képzettséget csak az NKE-n lehet megszerezni.
Kijelentette: minden járási hivatalban állami tisztviselők dolgoznak. Szerinte ha 2010-ben ezek a szabályok lettek volna érvényben, "akkor nem tudtuk volna átvenni a kormányzást, a minisztériumokat, mert nem tudtunk volna behozni olyan kádereket, akiknek ilyen végzettsége van".
Mint mondta, érti, hogy ezzel az ellenzék dolgát kívánják nehezíteni, de szerinte számukra a nehezítés könnyen kiküszöbölhető lesz a jogszabály visszaírásával. Úgy ítélte meg: a kérdés így politikai szempontból sincs végiggondolva.
Felszólalásához több ellenzéki képviselő, köztük Bárándy Gergely szocialista bizottsági alelnök is csatlakozott.
Minderre Balla György fideszes alelnök úgy reagált: Répássy Róbert államtitkársága alatt ritkán érte minisztériumát "az az ellenzéki vád, hogy az ott dolgozó szakvizsgázott jogászok kiváló kodifikációt hajtottak volna végre", és szerinte a kritikák egy része jogos is volt.
Hende Csaba, aki szintén fideszes alelnöke a testületnek, ehhez azt fűzte: a jogi szakvizsgánál nem sok nehezebb vizsga van, aki leteszi, annak megvan a felkészültsége.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára úgy felelt: a kormány a képzéssel nem a jogi tudás elmélyítését célozza, hanem új típusú "állammenedzsment-képzést" vezetne be egy gyakorlati kurzus keretében. Hozzátette: a jogszabály értelmező rendelkezéseiből is kiderül, hogy az NKE szervezi a képzést, és megállapodást köt a jogi karokkal, a Metropolitan egyetemmel vagy a Corvinussal.
Civil szervezetek esélyegyenlőséget növelő javaslatokat dolgoztak ki
Átfogó javaslatcsomagot állított össze tizenhat civil szervezet olyan területekhez kapcsolódóan, ahol szerintük a kormány jövő évi költségvetési javaslata tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A szervezetek szerint a benyújtott költségvetési javaslattal a kormány számos területen többet tervez adni azoknak, akiknek már van, és elvon azoktól, akik eleve hiányt szenvednek. Emiatt a szervezetek részletes, a költségvetési rendszer és a közpénzügyek átláthatóságát, valamint az esélyegyenlőség növelését célzó javaslatcsomagot állítottak össze. A közleményben nehezményezték, hogy a lakhatási támogatások több mint 80 százaléka kifejezetten a jobb anyagi helyzetben lévőknek szól. Eltörpülnek a szegényebbek lakhatását célzó támogatások, sőt egyáltalán nincs terveznek olyan intézkedést, amely általában csökkenthetné a lakhatási szegénységet - írták. A szervezetek országos lakásfenntartási támogatás bevezetését és szociális bérlakások építését, felújítását javasolják. A szervezetek javaslata szerint annyi legyen a kiemelt ápolási díj, mint amennyit az állam azokra költ, akikről saját családjuk nem képes gondoskodni. Jelezték, hogy a döntően nőket foglalkoztató szociális, egészségügyi és oktatási területen jóval elmaradnak a bérek a döntően férfiakat foglalkoztató ágazatokhoz - közbiztonság, honvédelem - képest. Szerintük az esélyegyenlőtlenségek felszámolására a kormánynak nincs stratégiája.