Kezdeményezi a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség, hogy a kórházaktól függetlenül működő járóbeteg-szakrendelők ne az év végi OEP-kasszasöprésből kapják meg forrástöbbletüket. A társaság nehezményezi, hogy tavaly év végén töredékét kapták a 2015-ös, amúgy szokásos juttatásnak.
Csalódottságát fejezte ki a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) év végi kasszamaradványának elosztásával kapcsolatban, illetve általánosan a járóbeteg-szakellátás helyzetét illetően. Az ok, hogy a kórházaktól független járóbeteg-szakellátó intézmények a 2015. december végi juttatásához képest csupán az összeg ötödét kapták tavaly decemberben.
Ismert, 2016 végén az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatót adott ki a gyógyító-megelőző ellátások év végi maradványának felosztásáról. Az összesen nyolcmilliárdos összegből az onkológiai diagnosztika területére 1,6 milliárd jutott, magas költségigényű ellátásokra 5,1 milliárd, extrafinanszírozásra kilencvenhárommillió, a járóbeteg-szakellátásra pedig egymilliárd forint került. A részletes tájékoztatóban megfogalmazták, az ágazat célkitűzése, hogy az egészségügyi ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető járóbeteg-szakellátás irányába terelje, s erre „az ellátást végző szolgáltatókat is ösztönözze”. Ennek érdekében egymilliárd forintot csoportosítanak át a járóbeteg-szakellátási tevékenységet végző szolgáltatnak többletteljesítményük aranyában.
A szakellátási szövetség azonban nehezményezi, hogy a független rendelők – vagyis azok a járóbeteg-ellátók, amelyek nem valamelyik kórházhoz tartoznak – a területre szánt egymilliárd forintból csupán kétszázhatvanhárommillió forintot kaptak, míg 2015-ben külön e célra egymilliárd forint jutott. Mindez annak ellenére történt – folytatták –, hogy a szövetség a döntéshozóktól az érdekképviseleti egyeztetések és megbeszélések során ígértet kapott, hogy hasonló mértékű többlet áll majd rendelkezésre, hasonló elvek mentén, mint előző évben. Ezért – bár 2016-ban a szakrendelők kimaradtak a kórházi konszolidációs többletforrások elosztásából – a járóbeteg-ellátó intézmények arra számítottak, hogy „anyagi és szakmai helyzetüket legalább fenn tudják majd tartani az év végi kasszamaradvány megfelelő arányú részesedésével”. Álláspontjuk az, hogy az anyagi források csökkenése nemhogy javulást, de a jelenlegi helyzet további romlását hozhatja magával.
Ebből kiindulva a szövetség kezdeményezte a 2016. és 2015. évek közötti kasszamaradvány-különbségek biztosítását céltámogatás vagy más formájában, tehát nem év végi kasszasöprés révén, mivel állításuk szerint a kormány által megjelölt, következő évekre szóló stratégia véghezvitelét leginkább a források hozzárendelése és a költségvetés képezi le.
Ismert, 2016 végén az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatót adott ki a gyógyító-megelőző ellátások év végi maradványának felosztásáról. Az összesen nyolcmilliárdos összegből az onkológiai diagnosztika területére 1,6 milliárd jutott, magas költségigényű ellátásokra 5,1 milliárd, extrafinanszírozásra kilencvenhárommillió, a járóbeteg-szakellátásra pedig egymilliárd forint került. A részletes tájékoztatóban megfogalmazták, az ágazat célkitűzése, hogy az egészségügyi ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető járóbeteg-szakellátás irányába terelje, s erre „az ellátást végző szolgáltatókat is ösztönözze”. Ennek érdekében egymilliárd forintot csoportosítanak át a járóbeteg-szakellátási tevékenységet végző szolgáltatnak többletteljesítményük aranyában.
A szakellátási szövetség azonban nehezményezi, hogy a független rendelők – vagyis azok a járóbeteg-ellátók, amelyek nem valamelyik kórházhoz tartoznak – a területre szánt egymilliárd forintból csupán kétszázhatvanhárommillió forintot kaptak, míg 2015-ben külön e célra egymilliárd forint jutott. Mindez annak ellenére történt – folytatták –, hogy a szövetség a döntéshozóktól az érdekképviseleti egyeztetések és megbeszélések során ígértet kapott, hogy hasonló mértékű többlet áll majd rendelkezésre, hasonló elvek mentén, mint előző évben. Ezért – bár 2016-ban a szakrendelők kimaradtak a kórházi konszolidációs többletforrások elosztásából – a járóbeteg-ellátó intézmények arra számítottak, hogy „anyagi és szakmai helyzetüket legalább fenn tudják majd tartani az év végi kasszamaradvány megfelelő arányú részesedésével”. Álláspontjuk az, hogy az anyagi források csökkenése nemhogy javulást, de a jelenlegi helyzet további romlását hozhatja magával.
Ebből kiindulva a szövetség kezdeményezte a 2016. és 2015. évek közötti kasszamaradvány-különbségek biztosítását céltámogatás vagy más formájában, tehát nem év végi kasszasöprés révén, mivel állításuk szerint a kormány által megjelölt, következő évekre szóló stratégia véghezvitelét leginkább a források hozzárendelése és a költségvetés képezi le.
