Dolgozik a kormány az önkormányzati dolgozók béremeléséhez szükséges feltételek megteremtésén – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. A cél az – hangsúlyozta –, hogy azok a települések, amelyeknek erre nincs tőkéjük, a következő időszakban állami forráshoz is jussanak a fizetések emelése érdekében.
– A helyi közszolgáltatások versenyképességének növelését célzó programot hirdetett a minap a Belügyminisztérium. Mennyire versenyképesek ma az önkormányzatok?
– A versenyképesség ma slágertéma. Az ország teljesítőképességének jellemzőjeként használják ezt a fogalmat, de ehhez szerintem minden szegmensben versenyképesnek kell lennie egy országnak. Gazdaságilag, szociális, oktatási területen és mindenhol, ami az embereket érinti. Azt is látni kell, hogy nem lehet minden önkormányzat ugyanazon a területen ugyanolyan hatékony, van, ahol az ipari, van, ahol a turisztikai teljesítménye kiemelkedő. A versenyképesség ebben az esetben azt kell jelentse, hogy mindenki az általa vállalt, elképzelt profilban a lehetőségei szerinti legjobbat nyújtsa. Itt fontosak a közszolgáltatások, amelyekért az önkormányzatok felelősek, a lakosság tájékoztatása és a vele való együttműködés, és az a fejlesztési feladat, amely egy-egy településnek a sajátja. A közszolgáltatások működtetése és fejlesztése, az óvodai és bölcsődei ellátás, a helyi igazgatás, ügyfélkiszolgálás és a helyi közlekedés infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Ezek együttesen adják az önkormányzatok versenyképességét.
– Mi a kormány célja a kezdeményezéssel, és mennyi pénz jut rá? Mit érzékelhet majd mindebből az állampolgár?
– A versenyképesség javítása, illetve a háttérfejlesztések, amelyeket most a Belügyminisztérium elindított, nagyrészt informatikai fejlesztések. Kiemelt cél a széles sávú internet kiépítése és a hálózatfejlesztés, ami más-más programokból jön. A kormány kijelentette, hogy minden településre el kell jutnia a megfizethető, nagy sebességű internetnek. Ennek az az alapja, hogy legyen modern hálózat. A megfelelő internetes elérés után a következő lépés az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése a kormányhivataloknál, s ehhez kapcsolódhat majd az önkormányzatoknál is az elektronikus ügyintézés. Fontos minden olyan fejlesztés, amely látható, például amikor utakat, óvodát épít vagy belvízelvezetést old meg egy önkormányzat, de ahhoz, hogy hosszú távon fejlődni tudjon a település, és legyen alapjuk az ilyen fejlesztéseknek, a háttérnek is fejlődnie kell.
– Beváltak azok a változtatások, amelyek átrendezték 2010 után az önkormányzatok és az állam közötti feladatokat?
– Az önkormányzatok működésében a legnagyobb változást az oktatás átalakítása hozta. Az oktatásügy kétlépcsős átalakítás során került az államhoz. Így a működtetés és a fenntartás most már az állam kezében van. Ennek olyan pénzügyi hatásai vannak, hogy a működtetési költségektől megszabadultak, ugyanakkor a magasabb adóerő-képességű önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelesek az intézményrendszer fenntartása érdekében. Elmondható, hogy az önkormányzati és az állami feladatok szétválasztása lezárult. Az óvodai feladatok továbbra is az önkormányzatoknál maradtak, és további átalakulás nem várható. Itt még időnek kell eltelnie, hogy az új rendszer kifejtse összes pozitív hatását.
– A centralizáció mértékét sokat kifogásolják. Jogosak a kritikák?
– A feladatmegosztás változását nevezik sokan centralizációnak. A dolgokat érdemes szétválasztani. A feladatok jelentős része, ami átkerült a járási hivatalokhoz, döntően jegyzői és nem önkormányzati hatáskör volt. A változás bizonyos mértékig a segélyekben, a szociális ágazatban jelent meg. A normatív alapon járó segélyek kerültek át a járásokhoz, míg a lakhatással és egyéb rendkívüli élethelyzetek kezelésével kapcsolatos feladatok az önkormányzatoknál maradtak. A 2010 előtti időszakban a feladatokat folyamatosan vették át az önkormányzatok, s ezekhez pénzt nem biztosított az állam. Ez sokkal inkább megkötötte a településeket, hiszen nem volt lehetőségük arra, hogy a feladataikat ellássák, mert nem kaptak hozzá pénzt. Ma azt lehet mondani, a feladatfinanszírozás és az ahhoz kapcsolódó támogatások rendszere biztosítja a működést az önkormányzatok számára.
– Milyen hatása volt a feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetésének az önkormányzatok életére?
– Ennek célja az volt, hogy az állam által elvárt minimális szintű feladatellátáshoz az állam a forrásokat biztosítsa. Ezt két oldalról teszi meg: egyrészt állami finanszírozással, másrészt figyelembe veszi az önkormányzatok saját anyagi lehetőségeit. E kettő ötvözése teremti meg a feladatellátás egységét. Az önkormányzatok adóssága 2002 és 2010 között majdnem az ötszörösére emelkedett, ebben az időszakban hetvenhét százalékkal nőtt a települések hitelfelvétele. Az látható volt, hogy az önkormányzatok adósságállománya finanszírozhatatlanná duzzadt. A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetéséhez kapcsolódik, hogy az önkormányzatok adósságállományát az állam átvállalta.
– Mi az adósságátvállalás mér-lege?
– Az 1368 milliárd forintnyi adósság átvállalása, illetve az a forrás, hogy negyvennégymilliárd forintot kaptak az el nem adósodott önkormányzatok. Az önkormányzatok létrejötte óta ez a legnagyobb tőkeinjekció ebben a szférában. Az esetek döntő többségében az adósságügyletek jó célokat szolgáltak, az el nem adósodottak olyan juttatást kaptak, amivel pótolni tudták elmaradt fejlesztéseiket. Ez óriási lehetőség volt, és ez a fejlődés látszik is a településeken.
– Mekkora a veszélye annak, hogy újratermelődik a tartozás?
– Ma minden önkormányzat sokkal racionálisabban méri fel a lehetőségeit, végiggondolja, szabad-e adósságot vállalni és milyen célokra. Másrészt a kormányzat olyan módon alakítja az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatmegosztást, hogy ne kényszerüljenek működésük során hitelfelvételre, és van jogi gát is. Állami engedély nélkül egy évnél hosszabb időre csak kormányzati engedéllyel vehet fel kölcsönt az önkormányzat.
– Összességében hogyan értékeli az önkormányzatok helyzetét?
– Reményeim szerint az egyértelmű nyertesek azok a polgárok, akik az önkormányzatok által irányított településeken élnek. A különböző fejlettségű települések kapcsán a mi feladatunk az, hogy a fejlesztési lehetőségekkel, európai uniós forrásokkal azokban a térségekben is megteremtsük az előrelépés feltételeit, ahol maga a gazdaság ezt még nem tenné lehetővé. Úgy gondolom, hogy látható, érezhető fejlődés előtt állnak most is a települések. A 2002 utáni időszakban a hitelfelvétel jelentette sokaknak a fejlesztési lehetőséget. Most az európai uniós társfinanszírozott programok, az állami segítség – például a Modern városok projekt – a fejlődés motorja.
– Tervezik-e további díjak és illetékek eltörlését?
– A versenyképességgel kezdtük, ott is említettem, ez rendkívül összetett terület. Ennek kapcsán folyik a felmérése annak, hogy az állam hol, milyen mértékben avatkozik bele a polgárok, vállalkozások életébe. Cél, hogy a lehető legolcsóbbak legyenek nemcsak a megélhetés, nemcsak a rezsi, hanem a hatósági eljárások költségei is. Ez a folyamat nem zárult le. Célunk, hogy uniós összehasonlításban egy vállalkozás indítása, az engedélyek beszerzése a legolcsóbb legyen.
– Melyek a kormányzat legfőbb célkitűzései 2017-re az önkormányzatokkal kapcsolatosan?
– Alapvető cél, hogy az önkormányzatok úgy gazdálkodjanak, hogy ennek során ne keletkezzen adósság. Azt mondta ki az állam, hogy olyan fejlődési pályára kell lépnie az országnak és persze az önkormányzatoknak is, amely nem jár eladósodással. Ezen elvek melletti gazdálkodás lehetőségei megteremtődtek, a feltételeit a kormányzat biztosítja a települések részére. Az uniós pályázatok kifizetésével a társfinanszírozott programok komoly fejlesztési lehetőségeket is teremtenek. Ebből a főváros és Pest megye az, amely bizonyos értelemben kimarad. A fővárosban azonban a kormányzat kifejezetten figyel arra, hogy állami támogatással fejlesztések, nagyberuházások megvalósulhassanak. A Pest megyei településekkel történt megállapodások értelmében pedig egy kiegészítő kompenzáció az elmúlt két uniós ciklusban elszenvedett hátrányokat csökkenti.
– Lesz-e, s ha igen, milyen mértékű béremelés ebben a szektorban?
– Folyik a költségvetési vita, biztosan lesz emelés, a kérdés, hogy mikortól. Nem engedhetjük meg, hogy hitelből legyen béremelés. A szükségességét a kormányzat is látja, s a feltételeinek megteremtésén dolgozunk. Az önkormányzati dolgozók bértáblájának alakítása 2017 óta az önkormányzatok lehetősége, ahol van forrás, ott szabadon alakítható a bérezés. A cél, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek erre nincs tőkéjük, a következő időszakban állami forráshoz is jussanak a béremelés érdekében.
– Mi a víziója a kormányzatnak az önkormányzatokat illetően?
– Az önkormányzati törvény módosításakor az alapelveket, az alapértékeket megerősítette a parlament, és hosszú távon is ezekben gondolkozunk. Minden településnek, minden közösségnek van és lesz önkormányzata, minden település választhat képviselőket és polgármestereket. És azt szeretnénk garantálni hosszú távon is, hogy ez minden településen azt is jelentse, az ehhez szükséges összes külső feltétel és forrás előteremthető.
