Egyre jobb teljesítményt nyújtanak a magyar bíróságok

MTI Fotó: Kovács Attila

Handó meglátása szerint a 2012-es változások indították el az Európai Bizottságban azt a folyamatot, hogy a barátságos gazdasági környezet megteremtésének alapvető eleme a hatékony, kiszámítható polgári igazságszolgáltatás. Ennek érdekében jött létre az igazságügyi eredménytábla, amelyen Magyarország szép helyezéseket tudhat magáénak.
A huszonnyolc uniós tagország közül a közigazgatási ügyekben az elsőfokú ügyek elintézésében a negyedik leggyorsabb a magyar igazságszolgáltatás, amely a közigazgatási ügyhátralék ledolgozásában az ötödik legnagyobb mértékű csökkenést, a folyamatban levő közigazgatási ügyek számában az ötödik legalacsonyabb eredményt tudhatja magáénak. 
A közigazgatási ügyekben elért eredményeket fontos jelzésnek nevezte az OBH elnöke, mivel 2013-ban önálló szervezeti keretet kapott a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hálózata.
A polgári-gazdasági területen az elsőfokú ügyek elintézési idejét tekintve a magyar igazságszolgáltatás a hatodik leggyorsabb, az ilyen típusú folyamatban levő eljárások száma a hetedik legalacsonyabb az unióban. 
Handó Tünde ismertette azt is: 2010 óta folyamatosan javul a magyar igazságszolgáltatás eredménye, míg 2010-ben a világranglistán a hetvenhatodik helyen szerepelt, most az ötvenhatodik helyen áll. Az Európai Unióban a függetlenségi mutatót tekintve tizenegy országot szorít maga mögé a magyar igazságszolgáltatás, amely a tizenhetedik helyen áll. 
Az OBH elnöke az eredmények mellett arra figyelmeztetett, hogy egy-egy jogszabályváltozás vagy gazdasági esemény kihívások elé állíthatja a bíróságokat. Példaként említette a devizahiteles ügyek kezelését - amelyek második hulláma most éri el a bíróságokat -, valamint a civil szervezetek nyilvántartásával összefüggő ügyek nagy számát. 
A hatékonyságról szólva a bírók hozzáállását, a kormányzati, parlamenti támogatást emelte ki a munkavégzést segítő jogszabályok megalkotásával, illetve az anyagi források biztosításával.
A bírói életpályamodellről szólva azt mondta: habár az eredményeket tekintve a magyar igazságszolgáltatás az uniós eredménytábla első harmadában szerepel, bírói illetményben az utolsó között van. Mint mondta, látják, hogy más szervezeteknél, így a közszférában és a fegyveres testületeknél is készültek életpályamodellek, ehhez a sorhoz szeretne a bírósági szervezet is csatlakozni.
Nyakó Zsuzsanna, az Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő soros elnöke, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke a testület elmúlt fél évi munkájából a vezetők kinevezésével összefüggő elvi határozatot emelte ki. Ugyancsak kiemelte a bírói etikai kódex elfogadását, amely a társadalom által elfogadott általános etikai normákhoz képest szigorúbb követelményrendszert támaszt. Szólt Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos februári látogatásáról is. Ismertette: a biztos az OBT-vel folytatott egyeztetést követően azt mondta, meggyőződött arról, hogy mind a tanács, mind a bíróságok működése igazgatásilag az objektivitás és a függetlenség elvének megfelelő. A bírósági igazgatási modellt hatékonynak értékelte és felajánlotta együttműködését a bírák képzésével kapcsolatban a terrorizmus és a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjából. 
A 15 tagú OBT bíró tagjai féléves ciklusokban látják el a testület soros elnökségét, a soron következő elnök Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese arról beszélt, hogy az OBT az elmúlt három évben bebizonyította, hogy helye van ennek a szervezetnek. A következő fél év feladatai közül a bírói életpályamodellt emelte ki, amelyről azt mondta: az OBT keddi ülésén is tárgyal az OBT, az OBH, a Magyar Bírói Egyesület, valamint Bírósági Dolgozók Szakszervezetének együttműködéséről.