Az MSZP egyedül nem képes leváltani a kormányt, mert messze nincs akkora támogatottsága – mondta Kovács László a párt egykori elnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Megtudtuk, a baloldal koordinált jelöltekkel, külön pártlistákkal indulhat 2018-ban, de a „közös” miniszterelnök-jelöltnek valamelyik pártlistát vezetnie kell.
„Feltűnési viszketegsége van Kovács Lászlónak, hiszen néhány havonta megszólal a médiában, csak azért, hogy az MSZP ellen beszéljen” – mondta lapunknak egy szocialista vezető politikus, akit felháborított a volt pártelnök tegnapi nyilatkozata. Kovács a közrádióban azt mondta, a szocialista politikusok még egy minisztériumot sem tudnának elvezetni, nemhogy egy országot. De arról is beszélt, az MSZP-nek nincs akkora támogatottsága, hogy le tudná győzni a Fideszt, ezt csak egy olyan összefogással lehetne megtenni, amelyben jobboldali demokraták is részt vesznek. Azt is mondta, pártoktól független miniszterelnök-jelöltet kellene állítani, aki egy mindenki által elfogadott, elismert szakember, ilyenre van példa a kelet-közép-európai térségben.
Nagy szavak, csekély támogatás
BR
A 2014-es választási eredmények és a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint sem tudnák leváltani a kormányt a vasárnap a Blaha Lujza téren tüntető, a „nép nevében” megnyilvánuló balos pártok. A két évvel ezelőtti választáson többségük közösen indult, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP listájára a választók huszonöt százaléka szavazott, húsz százalékkal kevesebb, mint amennyien a Fidesz–KDNP-listára.
Az elmúlt időszak felmérései szerint a teljes népesség körében a szocialistákra a választók 10-12 százaléka szavazna, az MSZP az elmúlt két évben egyik felmérés szerint sem tudta átlépni a tizenöt százalékot. Ezzel együtt még mindig ők a legerősebbek a baloldalon, az őket követő Demokratikus Koalíció hat százalék körül mozog. A többiek még ennél is kevesebb szavazót tudhatnak maguk mögött: az Együtt két-három százalékon áll, a Magyar Liberális Párt (MLP) és a Párbeszéd pedig a mérhető kategória szélén billeg, egy-egy százalék voksolna rájuk. A Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalmat nem is jegyzik a kutatások. Ez összeadva nagyjából húszszázalékos támogatottságot jelent, ami nyolc-tíz százalékkal kevesebb, mint a kormánypártoké.
„Kovács újra és újra eljátssza ezt. Nincs vesztenivalója, az MSZP-nek köszönhetően volt uniós biztos, külügyminiszter és pártelnök is, a remek nyugdíja tehát biztosított. Viszont a pártnak sokat árt ezekkel a mondatokkal, érthetetlen, miért nem a belső fórumokon osztja meg meglátásait” – reagált az MSZP egyik vezető politikusa. Szerinte Kovács mondataiból kiderült, kívülálló, „nincs fent a pályán”, mivel az MSZP kiváló szakpolitikusokkal rendelkezik, „igaz, olyan jókkal nem, mint az egykori miniszter”. Forrásunk szerint az előválasztásokon eldőlhet, a baloldal összesen 106 MSZP-s, DK-s és a többi kisebb párt jelöltjeit indítja majd koordináltan az egyéni választókerületekben, viszont a pártjaiknak külön országos listáik lesznek 2018-ban. Valós felvetésnek nevezte, hogy ebben az esetben problémát okozhat a miniszterelnök-jelölti kérdés, hiszen a „közös” kormányfőjelöltnek valamelyik pártlista élén kell állnia, persze az még kérdéses, hogy így hogy lehet az illető az összes párt közös jelöltje. Egyértelmű továbbá: az a pártlista, amelyet a miniszterelnök-jelölt vezet, sokkal több szavazatot kaphat, mint a többi párté. Ebből az is következhet, hogy ezért egy-egy baloldali alakulat nem jut be a parlamentbe. Szerinte nem reális, de nem is elképzelhetetlen, hogy az Együtt a többi kis párttal közösen választási pártot hoz létre, ám egy ilyen lépéssel ismét megosztanák a baloldalt.
Eltérő menetrendek és Gyurcsány–Molnár-paktum
Hatalmi harcok a baloldalon
Alig változott valami a baloldalon 2013–14-hez képest, most is hatalomtechnikai kérdésekről vitatkoznak, arról, hogy közös listán, koordinált jelöltállítással vagy választási pártként induljanak-e el a választásokon – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, megindultak a baloldal előválasztási előkészületei. Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc, a DK, és Molnár Gyula, az MSZP elnöke már megegyezett a közös indulásról, míg a „liberális pólus”, az Együtt, a Párbeszéd, a MoMa, és új belépőként a Kétfarkú Kutya Párt Szigetvári Viktor nyilatkozatai alapján az olasz baloldali Olajfa Koalíció mintájára létrehozott választási párt (a Megújulás listája - a szerk.) megalakításával „revolverezheti” Gyurcsányékat. Egy választási pártnak nem a közös listás küszöböt – vagyis annyiszor öt százalékot, ahány párt abban részt vesz – kell megugrania, elég az öt százalék is. Szigetváriékat viszont a DK–MSZP duó azzal vádolhatná, hogy a kormányváltás ellen dolgoznak, „Orbán Viktor ügynökei”, megfúrják az összefogást.
Gyurcsányék a közös párti elképzelést azért sem támogatják, szemben a „népfrontos” indulással, mert egy választási párt csak egy frakciót alakíthatna a parlamentben, közben az MSZP-nek és a DK-nak is a saját képviselőcsoport létrehozása az érdeke. Egyébként egy többpárti, közös frakcióban eltűnnének a pártok, és az érdekkülönbségek csak feszültséget szülnének. A „ki a legelszántabb baloldali ellenzéki” házi versenybe beszállt a Jobbik elnöke, Vona Gábor, aki baloldali és protestszavazókért is harcba száll, zsarolva a kormányt az alaptörvény-módosítás kapcsán.
