Egyelőre marad a kettes fokozatú terrorkészültség

Bakondi György szerint ez a nemzetközi együttműködésben zajló folyamat akár egy-két hétig is eltarthat.
Hozzátette: a helyzet tisztázása után lehet dönteni arról, hogy a magyar emberek biztonságát szolgáló intézkedéseket fenn kell tartani, erősíteni kell, vagy a hazai terrorkészültség visszaáll a hármas, közepes fokozatra. 
Bakondi György ismét kiemelte: Magyarország konkrét terrorfenyegetettségéről nincs információ, de hozzátette, hogy vannak szálak, amelyek bennünket is érinthetnek. Kitért arra is, hogy Magyarország mindig határozottan fellépett a terrorizmus és a tömeges illegális migráció ellen. Ez nem biztos hogy tetszett azoknak, akik a tömeges illegális migrációt akarták kihasználni, hogy terroristákat juttassanak Európába - jegyezte meg.
A kormányfő belbiztonsági főtanácsadója elmondta: a kettes terrorkészültségi fokozat nyomán a forgalmas helyszíneken, a közlekedési csomópontoknál, a repülőtereknél, a paksi atomerőműnél tapasztalható megerősített biztosítás részben az elrettentést szolgálja. Másrészt a magyar állampolgárok számára is üzenet, hogy a Terrorelhárítási Központ emberei, a katonai és rendészeti szervek erői készen állnak arra, hogy megvédjék Magyarországot. 
Bakondi György az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt az operatív törzs szerda délelőtti üléséről. Ennek során a kormányfő, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az érintett katonai és rendészeti szervek, valamint a titkosszolgálatok vezetőivel áttekintették a helyzetet, az eddigi információkat. Ezek alapján Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy továbbra is indokolt a készültség fenntartása. Arra is utasítást adott, hogy készítsenek elő minden, a terrorelhárítás hatékonyságának növeléséhez szükséges jogszabály-változtatási, valamint technikai fejlesztési javaslatot.
Utóbbiról szólva Bakondi György kiemelte: lépést kell tartani az ellenfél technikai fejlődésével. A szolgálatok közötti nemzetközi együttműködésről úgy vélekedett, hogy elsősorban nem a titkosszolgálati, hanem a terrorelhárítási szervek közötti együttműködést kell erősíteni.
Arról, hogy egyes terroristák Magyarországon is áthaladhattak - mint kiderült a párizsi merényletek egyik elkövetője is feltűnt korábban a Keleti pályaudvarnál -, Bakondi György úgy vélekedett: ez is igazolja, hogy a tömeges illegális bevándorlás komoly nemzetbiztonsági és közbiztonsági kockázatot jelent Európa számára.

Szakértő: Több akadálya is van az uniós hírszerzés kialakításának
Gálik Zoltán szakértő szerint több akadálya is van az uniós "CIA-szerű" hírszerzés kialakításának.
A Corvinus egyetem docense az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában azt mondta: szuverenitást kellene biztosítani a szervezet számára, de a nemzetállamok kényesek minden saját hírszerzésből származó információra, és az is kérdés, hogy kinek és milyen területen szolgáltatna az uniós intézmény.
A probléma ugyanaz, mint a monetáris integrációnál, amikor nem volt meg a fiskális unió - tette hozzá.
A szakértő szerint a másik fő kérdés, hogy milyen források állnának rendelkezésre, bár azt elképzelhetőnek tartotta, hogy az országok megemelt védelmi kiadásaiból meg tudnák teremteni a szervezet finanszírozását.

"Az iszlámmal szembeni félelmeket az arra jellemző erősebb meggyőződés táplálja"
Szakértők szerint az iszlámmal szembeni európai félelmeket az táplálja, hogy az iszlám vallás, kultúra, identitás erősebb, mint az európai.
Fodor Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a Nézőpont Intézet által Iszlamizálódik Európa? címmel megrendezett csütörtöki budapesti kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: identitásproblémáról van szó, mindennek az a gyökere, hogy míg Európában a szkepszis, az elbizonytalanodás jellemző, az iszlámban az erős hit, és aki az identitás szempontjából gyengébb, "el fogja veszteni a meccset". Európában azonban mindezt el sem ismerik, beszélni sem lehet erről - mondta.
Emlékeztetett: az elmúlt években meghirdették a keleti nyitást a magyar külpolitikában, és ugyan ma már nincs ezen akkora hangsúly, de Törökország szempontjából nagyon jó volt, fontos lépések történtek a magyar-török kapcsolatokban. Ez a kapcsolat Magyarországnak nagyon fontos, mert "viszonylag kevés barátunk van a világban, tehát mindenkit meg kell becsülni" - fogalmazott.
Úgy vélte, a közelmúltbeli események nagyon rosszat tesznek e kapcsolatoknak is, hiszen "nehéz normális mederben tartani a dolgokat". Korábban sokkal jobb kép élt az emberekben az iszlámról, sok jó példa volt az együttélésre, együttműködésre - tette hozzá.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy Európa határainál és a világban aszimmetrikus háború zajlik, nem tudni ki, mikor, milyen eszközökkel, hogyan támad. Közölte, az Iszlám Állam ellen az Egyesült Államoknak, Európának és Oroszországnak együtt kellene fellépnie, de ehhez el kellene dönteni, hogy "mit kezdünk Oroszországgal".
A szakértő szerint az utóbbi időben Európa vesztes pozícióba került, ugyanis a perifériáin konfliktusok tömege zajlik, és ezeket nem tudja kezelni. Európa a második világháború óta egyetlen konfliktust sem tudott rendezni az Egyesült Államok nélkül, ráadásul jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy egységesen fellépjen - mondta.
Nógrádi György felidézte: rengeteget támadták Magyarországot a déli határon felhúzott kerítésért, azóta mégis sok ország követte a példáját, és a V4-es országok szerint azért van náluk rend, mert Magyarország biztosította a déli határt. Hozzátette, Magyarországon a biztonsági helyzet alapvetően jó, és az ország mindent megtesz azért, hogy a fenyegetettséget a minimális szintre csökkentse.    
Maróth Miklós akadémikus, orientalista kiemelte: az európai muszlimok integrálódhatnak kulturálisan, de vallásilag biztosan nem. Az iszlámtól éppen azért félnek az emberek Európában, mert erősebb, mint a keresztény kultúra, meggyőződés - vélekedett. Példaként említette, hogy azok a fiatal férfiak, akik most Európába érkeznek, később maguk után hozzák a családjukat, vagy ha vegyes házasság jön létre, akkor nagyrészt a keresztény feleség tér át a muzulmán hitre.
Úgy látja, az is gondot okoz, hogy az iszlámról az emberek az ismereteiket a médiából veszik, kevesen rendelkeznek valós és sok információval. Ugyanakkor kiemelte: ami Németországban történt, az az iszlám tagadása, szemben áll az iszlám tanításával. Azt is hozzátette: az iszlám elsőszámú ellensége nem a kereszténység, hanem az ateizmus, az istentagadás.
Maróth Miklós megjegyezte: ha Szíriában Bassár el-Aszad elnök megbukik, akkor ugyanolyan káoszba süllyedhet az ország, mint Líbia, ezért gondoskodni kell arról, hogy ha rendezik is a válságot, utána működképes ország legyen.
Sayfo Omar kutató, a Magyar Demokrata és a Mandiner publicistája kifejtette: az Európában jelen lévő muzulmánokkal kapcsolatban már korábban is felvetődött a gettósodás, a rossz közbiztonság problémája a francia külvárosokban, de nem vallási alapon, inkább egy adott területről származó emberekkel összefüggésben.
Közölte: a muszlimok identitása sokrétű, sokszor a nemzeti, etnikai identitás legalább olyan erős, mint a vallási, és ez a szolidaritás hiányához is vezethet. Sok már itt élő európai muszlim elutasítja a migránsokat, nem feltétlenül tudnak közösséget vállalni velük a hasonló vallás ellenére sem. A megosztottság pedig általában ahhoz vezet, hogy olyan rivalizáló csoportok jönnek létre az iszlámon belül, amelyek egymással versengenek hívekért, pénzért, erőforrásokért, még ha kívülről homogén csoportnak is tűnik az iszlám világ - mondta.