Belföld
Dömötör Csaba: az alaptörvény-módosítás célja az ország védelme
Az alaptörvény módosítása ellen tiltakozott a MoMa a fővárosban
Az államtitkár emlékeztetett: a módosítás elfogadása esetén a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorvészhelyzetet hirdethetne, a honvédség pedig segíthetné a rendőrséget a biztonsági feladatok ellátásában.
Az MSZP kétszintű szabályozást javasol kritikus terrorfenyegetettség esetére
Kétszintű szabályozást javasol az MSZP kritikus terrorfenyegetettség esetére: elsőként a kormánynak legfeljebb nyolc napja lenne rendkívüli intézkedéseket bevezetni, azután az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne a Magyar Honvédség felhasználásáról és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséről - közölte a párt parlamenti képviselője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elmondta: a Honvédelmi Minisztérium javaslatát alkalmatlannak tartják tárgyalási alapnak, ezért kidolgozták terrorizmusellenes, ugyanakkor a demokráciát nem veszélyeztető anyagukat. Eszerint terrortámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a kormány kihirdetheti a párt által kritikus terrorfenyegetettségnek nevezett különleges jogrendet és azonnal bevezethet rendkívüli intézkedéseket. A kormány a rendelkezésére álló nyolc napban alapvető jogokat nem korlátozhatna. Ahhoz, hogy a különleges jogrendet nyolc napnál tovább - legfeljebb 90 napig - fenntartsák, már az Országgyűlés kétharmados többségének döntése lenne szükséges. Szintén kétharmados felhatalmazás kellene a honvédség bevetéséhez és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséhez - ismertette a részleteket Molnár Zsolt. A kormány azonban még a parlament hozzájárulásával sem korlátozhatná az internetet vagy a sajtót, nem ellenőrizhetné a távközlést vagy a külföldiekkel való kapcsolattartást - emelte ki a képviselő. A párt - korábbi javaslata szerint - új tényállásokat is bevezetne a Büntető törvénykönyvben: ilyen lenne a terrorcsoportban való részvétel, a terrorizmus finanszírozására és a terrorcsoport által szervezett kiképzésén történő részvételre buzdító propaganda is - tette hozzá Molnár Zsolt.
"Ez a módosítás nem jelent sem többet, sem pedig kevesebbet ahhoz képest, amire más uniós országokban a kormánynak lehetősége van" - emelte ki.
A kormány számára az emberek biztonsága az elsődleges - mondta, rámutatva: a korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlással Európában a terrorveszély is nőtt.
Az ellenzéki reakciókról szólva Dömötör Csaba kijelentette: "a baloldaltól már megszokhattuk a felelőtlen hozzáállást", hiszen alábecsülték a bevándorlás veszélyeit, nem támogatták a szabályok szigorítását, a déli határzár megépítését, most sem támogatják a terror ellenes harcot. Ez a hozzáállás véleményünk szerint veszélyes - jelentette ki, hozzátéve, hogy a Jobbik álláspontja szintén szembemegy az emberek érdekeivel, és " ennek legfeljebb a terroristák örülhetnek".
Fidesz: a baloldal veszélyezteti a magyar emberek biztonságát
A Fidesz szerint a baloldalt az sem érdekli, hogy a hozzáállásával terrorfenyegetettségnek tenné ki az országot és veszélyeztetné a magyar emberek biztonságát. A nagyobbik kormánypárt vasárnapi, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, ugyanazok, akik vasárnap a kormány terrorizmus ellenes javaslata ellen tüntettek, be akarják engedni a bevándorlókat. Ezért nem támogatták sem a határzár építését, sem a bevándorlás szabályainak szigorítását, és azt sem, hogy katonákkal és rendőrökkel védjék a határokat - olvasható a közleményben.
Az alaptörvény módosítása ellen tiltakozott a MoMa a fővárosban
Az alaptörvény módosítása ellen tartott demonstrációt vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa).
A Szükségállapot - most Rád is szükség van címmel szervezett tüntetésen Bokros Lajos, a párt elnöke a Parlament előtt felállított színpadon kijelentette: a magyar nemzet becsületéért emelik fel a szavukat. Az ügy, amiért harcolnak - a szabadság helyreállítása - nemzeti ügy, és ez mindenkinek egyaránt fontos.
"A mi öntudatunk, jövőnk nem lehet a diktátor (.) áldozata. Minden körülmények között küzdeni fogunk a szabadságért" - mondta. A pártelnök többször is hangsúlyozta, hogy az alaptörvény-módosítás arról tanúskodik, a hatalom retteg.
Magyar György ügyvéd úgy fogalmazott, hogy "felhatalmazási törvényt" kívánnak elfogadni, ennek a "jogi abszurdnak" pedig borzasztó következményei lehetnek. A kormány bármikor feljogosíthatja magát arra, hogy az állampolgárok jogait korlátozza - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos alaptörvény is nevesít öt különleges jogrendet, amelyet az általánostól eltérő helyzetben lehet bevezetni. Ezért nincsen szükség egy hatodikra is, ráadásul felmerül a kérdés, hogy ki mondja majd meg, mikor van terrorveszélyhelyzet.
Magyar György azt mondta, hogy 60 napra elvehetik a polgárok jogait, amelyekért évszázadokig küzdöttek. Korlátozhatják egyebek mellett az internet, a média és a közlekedés szabadságát, ezt pedig nem szabad engedni - hangsúlyozta az összegyűltek előtt, akik azt skandálták: "Nem hagyjuk, nem hagyjuk!"
A tüntetés résztvevői teljesen megtöltötték a Parlament előtti teret, sokuknál uniós, magyar nemzeti vagy a MoMa lobogója volt, de az Együtt és a Szolidaritás zászlóit is látni lehetett. Néhányan transzparensekkel érkeztek, amelyeken azt lehetett olvasni: "A terroristák a Parlamentben vannak", "Magyarország jobban aljasít" és "A net-en szervezz, az utcán tüntess. Demokráciát!".
A körülbelül másfél órás tüntetés békésen zajlott, rendbontás nem volt.
A kormány január közepén alkotmánymódosítást javasolt, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Ha a parlament elfogadja a módosítást, a kormány terrorfenyegetettség, vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethet. Ekkor a kabinet átmenetileg felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását.