Továbbra is prioritásként kell kezelni az Európai Unió társadalompolitikájának napirendjén a romák integrációját, és fel kell gyorsítani az azt célzó folyamatokat - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
Átadták a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumot
A szakkollégium, amelybe szeptembertől 19 szakkollégista és 13 kollégista nyert felvételt, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagja, amelynek célja, hogy a felsőoktatási képzés szakmai támogatása mellett segítse a cigány kultúra elmélyítését és egy sokoldalúan képzett, cigány identitását vállaló keresztény értelmiség nevelését. A megnyitón Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára felolvasta - a betegség miatt távolmaradó - Balog Zoltán miniszter köszöntőlevelét. A miniszter üzenetében azt írta, szükség van olyan értelmiségi roma fiatalokra, akik saját világukról hitelesen, meggyőzően és érthetően beszélnek, és ezzel az együttműködést erősítik, nem pedig a szembenállást. Kiemelte, hogy a roma fiataloknak meg kell találniuk a saját útjukat, és nem olyan példaképeket kell másolniuk, akikké nem tudnak válni. A szakkollégium adta közösség segíthet megtalálni a követendő utat, a pozitív példát. Balog Zoltán kitért arra, hogy versenyképes tudáshoz való hozzáférés esélyt teremthet, ezért támogatja a kormány az országszerte működő 112 Biztos kezdet gyerekházat, a hatezer hátrányos helyzetű gyerek tanulmányait segítő Tanoda hálózatot, valamint a keresztény roma szakkollégiumokat. A magyar kormánynak a roma szakkollégiumi hálózat hallgatói befektetést jelentenek a jövőbe, mert a szakkollégiumok lakói megmutatják, hogyan tudnak egymás mellett élni, alkotni és dolgozni cigány és nem cigány magyarok - fűzte hozzá a miniszter. Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte, Isten mindenkinek egyformán hirdeti a kegyelem evangéliumát. A hallgatóknak azt kívánta, hogy a szakkollégium legyen lelki értelemben "vízválasztó" annak megértésére, hogy "Isten nélkül mindannyian, különbség nélkül elveszettek vagyunk, Istennel mindannyian, különbség nélkül megmentettek vagyunk". Huszár Pál főgondnok, a református egyház zsinatának világi elnöke arról beszélt, hogy a szakkollégium "valami pluszt, valami többletet jelent", többlettudást, többletismeretet ad, amire nagy szükség van a nemzet érdekében. Úgy fogalmazott, erősíteni kell az összetartozást, ennek érdekében pedig a roma fiataloknak több esélyt kell biztosítani a felzárkózásra, hogy képviselhessék sajátjaikat és a nemzet egészét is.
Czibere: prioritásként kell kezelni az uniós társadalompolitikában a romák integrációját
A júliusban kezdődött szlovák uniós elnökség keretében megrendezett tanácskozáson az uniós tagállamok, illetve más európai országok szakpolitikusai és szakértői vettek részt.
A konferencia egyik témája a 2011-ben - az akkor elnöklő Magyarország kezdeményezése alapján - az Európai Unió által elindított roma keretstratégia értékelése volt. A keretstratégia egyebek mellett magában foglalta azt a javaslatot, hogy a témában minden tagország alkosson saját nemzeti stratégiát.
Czibere Károly elmondta: a pozsonyi találkozón áttekintették, hogy az egyes tagállamoknak hogyan sikerült előrelépniük - a Magyarországon társadalmi felzárkóztatási stratégia néven működő - programjaik megvalósításában.
Az Emmi államtitkára a konferencia résztvevőinek beszámolt a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok esélyteremtését célzó program gyakorlati megvalósításáról; ez a magyar felzárkóztatási stratégia egyik fontos pillérét képezi. Bemutatta a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerét, a kötelező óvodáztatás és ingyenes étkeztetés, illetve az ingyenes tankönyvek és az iskolai ösztöndíjak programjait is.
"Számos olyan programot dolgoztunk ki, amelyek az élet minden lépésében felkészítik a hátrányos helyzetű fiatalokat (...), ezek a programok egyfajta befektetésnek is tekinthetőek a társadalom jövőjébe" - mutatott rá Czibere Károly.
A magyar felzárkóztatási stratégiát értékelve kifejtette: a legfontosabb társadalompolitikai mutatók tekintetében a hátrányos helyzetű, különösképpen a roma emberek helyzete javult az elmúlt öt évben. Hangsúlyozta: a szegénység által való veszélyeztetettség tekintetében jelentős a csökkenés, a felsőoktatásban részt vevő roma hallgatók száma háromszorosára nőtt, a romák körében tapasztalható munkanélküliségi arány 43-44 százalékról 25-26 százalékra csökkent.
Czibere Károly szólt arról is, hogy uniós elnöksége során Szlovákia a mostani találkozó megrendezésén felül, úgynevezett tanácsi következtetéseket is előkészített a témában, ezeket decemberben fogják elfogadni a tagállamok. A tanácsi következtetések megállapításai azt célozzák, hogy az EU a saját intézményrendszerén keresztül sürgesse tagállamait arra, hogy működjenek együtt a romák integrációja terén, s vizsgálják felül az eddig elért eredményeket.
"Továbbra is prioritásként kell kezelni az EU társadalompolitikájának napirendjén a romák integrációját, és fel kell gyorsítani az azt célzó folyamatokat" - szögezte le Czibere Károly.
