Nem lehet életre szóló meghatározottság az, ha egy fiatal hátrányos helyzetű családba születik, ezért támogatni kell azoknak a szakembereknek a munkáját, akik ezt be is tudják bizonyítani - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián.
Czibere Károly az Esélyteremtés a köznevelésben című, a hátrányos helyzetű diákokat támogató, csaknem 4,3 milliárd forintos európai uniós projekt nyitórendezvényén kiemelte: a küldetésüknek élő szakemberek tudják, nem reménytelen ez a küzdelem, és a "szavakon túl" ezek a fiatalok valóban esélyt kaphatnak egy jobb életre, függetlenül a szociokulturális hátterüktől.
Hátrányos helyzetű diákokat támogató programot indít az OH
A befogadó nevelést és a hátrányos helyzetű tanulókat támogatja az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben című új programja - közölte a hivatal a projekt nyitórendezvénye után.
A 2020-ig tartó, 4,29 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló program célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése.
Az OH segíti a projektbe bevont 150 intézmény szakmai munkáját, a tanulók továbbtanulási esélyeinek elősegítésére pedig intézményi együttműködést alakít ki a tanodákkal, a kollégiumokkal, a roma szakkollégiumokkal, a középfokú iskolákkal és az egyetemekkel. A hivatal feladata továbbá a meglévő jó gyakorlatok, módszerek széleskörű megismertetése és bevezetésük támogatása, továbbá a mérés-értékelési módszerek fejlesztése is - írták.
Hozzátették, a projekt elősegíti egyéb iskolarendszeren kívüli, a hátrányok leküzdését segítő intézkedések - például a Tanoda, a Második esély és a Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése című programok - összehangolását, eredményességét és nyomon követését is.
Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány nem hagyja magukra a fiatalok felzárkózását, befogadását segítő pedagógusokat, szociális munkásokat. A kormány az uniós forrás biztosításán túl feladatának érzi azt is, hogy "kihangosítsa" a "hősök" és a szakmai műhelyek eredményeit, hogy ne legyen visszhangtalan a küzdelmük. Hozzátette: intenzív szakmai párbeszédre számít velük a jövőben is.
Az államtitkár az Oktatási Hivatal Bálnában tartott szakmai rendezvényén arról is beszélt, hogy az iskolai eredményességet segítő projekt befektetés Magyarország jövőjébe, és ezért ugyanolyan fontos is, mint egy gyáravató.
Minden eszközzel, már a születésüktől kezdve javítani kell a hátrányos helyzetű családokban élők esélyeit, ehhez minden joguk megvan, nem nézhetjük tétlenül, hogy elkallódnak - hangoztatta.
Czibere Károly a hasonló, felzárkózást segítő, részben uniós szakmai projektekről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevált programokat be kell illeszteni a rendszerbe, azokra minden évben biztosítani kell a forrást. A fenntartandó és bővítendő programok között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat és a tanodákat.
A 2020 szeptemberének végéig tartó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjének célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése - áll a rendezvényen kiadott sajtóközleményben.
A részben a továbbképzést és a jó módszereket széles körben megismertető programba 150 intézményt vonnak be, közülük 30-at módszertani partneriskolává fejlesztenek. A projekten belül segítik elő továbbá a Tanoda program, a Második esély program és a Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése elnevezésű program egymáshoz illesztését is.
A kiosztott tájékoztató szerint a legtöbb intézményt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében vonják be; 30-at, 25-öt, illetve 17-et.
