Belföld
Családközpontú a növekedés Magyarországon
Balog Zoltán célként jelölte meg, hogy minden társadalmi csoportban jelentkezzen javulás a jövedelmi helyzetben, a biztonságérzetben és az életminőségben. Mint mondta, működnek azok a reformok, amelyek következtében 1991 óta a foglalkoztatás nem volt olyan magas szinten, mint most.
A miniszter hozzáfűzte: tavaly 54,1 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya, számuk – 1991 óta először – meghaladta a 4,1 milliót, miközben a munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra csökkent – sorolta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének múlt évről szóló beszámolója után.
Balog Zoltán elmondta, tavaly hazánkban a reáljövedelmek átlagosan öt százalékkal nőttek, ami nemcsak „nagyon komoly szám”, hanem az adókedvezmények révén „családfókuszú növekedés” is.
Az átlagos nettó jövedelem tavaly 91 ezer 670 forint volt, ami 4,8 százalékos növekedést jelent, a jövedelmi egyenlőtlenségek pedig az uniós átlag alatt vannak, de jobbak a társadalompolitikai szempontból jó modellt adó Németországénál. Az alsó középosztály felzárkózásában jelentős lépés történt, a szegénységnek és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya pedig 3,6 százalékkal, 28,2 százalékra csökkent. A rezsicsökkentés és a létfenntartási költségek csökkenése azt jelzi, hogy előre tudtunk lépni – jegyezte meg a miniszter, példaként hozva fel, hogy míg 2013-ban a háztartások 35 százaléka engedhetett meg magának egyhetes üdülést, ma 45 százalék ez a mutató. Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt: a KSH 2014-es számai visszaigazolják, hogy „erősödő középosztályt eredményező nemzeti és polgári kormányzás van Magyarországon”.
A miniszter hozzáfűzte: tavaly 54,1 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya, számuk – 1991 óta először – meghaladta a 4,1 milliót, miközben a munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra csökkent – sorolta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének múlt évről szóló beszámolója után.
Balog Zoltán elmondta, tavaly hazánkban a reáljövedelmek átlagosan öt százalékkal nőttek, ami nemcsak „nagyon komoly szám”, hanem az adókedvezmények révén „családfókuszú növekedés” is.
Az átlagos nettó jövedelem tavaly 91 ezer 670 forint volt, ami 4,8 százalékos növekedést jelent, a jövedelmi egyenlőtlenségek pedig az uniós átlag alatt vannak, de jobbak a társadalompolitikai szempontból jó modellt adó Németországénál. Az alsó középosztály felzárkózásában jelentős lépés történt, a szegénységnek és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya pedig 3,6 százalékkal, 28,2 százalékra csökkent. A rezsicsökkentés és a létfenntartási költségek csökkenése azt jelzi, hogy előre tudtunk lépni – jegyezte meg a miniszter, példaként hozva fel, hogy míg 2013-ban a háztartások 35 százaléka engedhetett meg magának egyhetes üdülést, ma 45 százalék ez a mutató. Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt: a KSH 2014-es számai visszaigazolják, hogy „erősödő középosztályt eredményező nemzeti és polgári kormányzás van Magyarországon”.