Belföld

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre

Az ember könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

Balog-Kálvin téri templom
oltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten - MTI Fotó: Bruzák Noémi

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak - tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból sikerült elvégezni a templom teljes belső és homlokzati felújítását, valamint a műemlékorgona helyreállítását.Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak - figyelmeztetett a miniszter.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára "korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében" - hangsúlyozta Szabó István.

Balog Zoltán kiemelte: a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele - tette hozzá.A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor "kellett volna összedőlnie". Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak - mondta Szabó István.