Brüsszelben csak a népszavazásból értenek

Egyre több jel mutat arra, hogy az Európai Bizottság (EB) kezdi elveszíteni kapcsolatát az európai realitással és a polgárokkal – fogalmazott napirend előtti felszólalásában a fideszes képviselő. Felidézte, az Országgyűlés egy hete hozott határozatával kifogást emelt az Európai Bizottságnak a kiküldött munkavállalókra vonatkozó javaslatával szemben.

Az országgyűlési határozat más parlamenti kamarákkal együtt hozzájárult ahhoz, hogy sárga lapot mutassunk a brüsszeli adminisztrációnak – tette hozzá. Az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke kifejtette, a sárga lapos eljárás annak a jelzése, hogy a tagállami parlamentek legalább egyharmada megállapítja, hogy az Európai Bizottság túlterjeszkedik a szerződésben biztosított hatáskörökön, és megsérti a tagállamok szuverenitását.

Hörcsik Richárd tájékoztatott, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó brüsszeli javaslat kapcsán több mint 100 millió polgár képviseletében 22 nemzeti kamara helyezkedett a magyarhoz hasonló álláspontra, ami elegendő a sárga lapos eljárás elindításához. A képviselő szerint az EB az egyenlő munkáért egyenlő bér magasztos elve mögé bújva akar a régi tagországok egy bizonyos csoportjának kedvező döntést hozni, semmibe véve a közép-európai tagországok polgárait, veszélybe sodorva több ezer magyar kisvállalkozást, 70 ezer itteni munkahelyet. A fideszes politikus emlékeztetett, a vita során úgy tűnt, hogy minden parlamenti pártnak fontos a 70 ezer magyar polgár sorsa, de a szavazáskor látható volt, hogy az MSZP és az LMP szembefordult velük. Mi történt? Megérkezett a távirat Brüsszelből? – kérdezte Hörcsik Richárd.

Századvég: A magyarok csaknem 90 százaléka elutasítja a kvótarendszert
A Századvég közvélemény-kutatása szerint csaknem 90 százalékos az Európai Unió kötelező kvótarendszerének elutasítottsága Magyarországon azoknál, akik részt vennének egy a kérdésben tartott népszavazáson. A válaszadók 72 százaléka referendumon is kinyilvánítaná véleményét.
A Századvég Alapítvány közleményében ismertette: legfrissebb közvélemény-kutatásuk a népszavazási kezdeményezés ismertségét vizsgálta, illetve a részvételi hajlandóságra és a szavazás várható kimenetelére adott előrejelzést. Az eredmények alapján rendkívül magas a kormány népszavazási kezdeményezésének ismertsége, a megkérdezettek 97 százaléka hallott róla.

A részvételi hajlandóságról azt írták: a többség (54 százalék) biztosan részt venne egy, a betelepítési kvótáról most vasárnap tartott népszavazáson. A megkérdezettek további 18 százaléka valószínűnek tartja, hogy részt vesz a voksoláson, így összesen 72 százalék azok aránya, akik jelezték, hogy részt vennének - írták az elemzők, hozzátéve: a megkérdezettek 17 százaléka biztosan nem menne el szavazni, kilenc százalékuk pedig valószínűleg nem.
A Századvég értékelése szerint a magas várható részvételi hajlandóság arra enged következtetni, hogy a lakosságnak "kiemelten fontos" a kvótarendszer ügye. A kérdést politikai irányultság szerint vizsgálva azt az eredményt kapták, hogy még a baloldali választók csaknem fele is azt tervezi, hogy részt vesz a referendumon.
Kiemelték: a kutatás szerint a migránsok betelepítési kvóta alapján történő elosztását a magyarok egyértelműen elutasítják; azok közül, akik biztosan elmennének most vasárnap a népszavazásra, 87 százalék a kvóták szerinti szétosztás ellen szavazna, és 11 százalék voksolna mellette. A bizonytalanok, illetve válaszmegtagadók aránya mindössze 2 százalékos - tették hozzá.
Az elemzésből kiderült: bár a kérdés megítélése nem független a politikai attitűdöktől és preferenciáktól, a baloldali, a középen álló és a jobboldali szavazók, valamint minden párt szimpatizánsainál "többségben vannak azok, akik elutasítják a migránsok betelepítési kvóták szerinti szétosztásának koncepcióját".
A közleményhez mellékelt diagramban részletezték: azok közül, akik biztosan elmennének szavazni, a baloldaliak 32 százaléka voksolna a betelepítési kvóta mellett, 55 százalékuk ellene, 13 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A középen állók 13 százaléka támogatná a kvótát, 86 százalékuk ellene szavazna, egy százalékuk nem válaszolt, míg a jobboldali irányultságúak hat százaléka szavazna a kvóta mellett, 94 százalékuk ellene.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett múlt szerda és vasárnap között, amelyben több mint ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok - a mintavételből fakadóan - legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.