Balog Zoltán: Párbeszédre van szükség az iszlámmal, ehhez partnerség kell

 az elmúlt száz évben egy muszlim sem követett el terrorcselekményt Magyarországon, viszont tisztességesen adóztak. "Mind testvérek vagyunk", és közös felelősségünk a béke és a kölcsönös tisztelet megtartására - vélekedett. 

Hangsúlyozta: az iszlám világnak és a magát védő Nyugatnak is fel kell lépnie a terrorral szemben. "A nyitottság és az önvédelem, az identitás és a kommunikáció egymás szövetségesei kell, hogy legyenek a 21. században" - mondta a miniszter. 
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete által szervezett kétnapos konferencia megnyitóján Balog Zoltán arról beszélt: Európának és benne Magyarországnak meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben, amihez belső és fizikai erőre is szükség van.
A miniszter régi törvényként említette: "akinek elég erős az identitása, annak nem kell aggódnia saját lelkéért, kultúrájáért, az tudja, hogy a legfontosabb dolog adott a jövő megnyeréséhez: tudja, hogy ő kicsoda és biztos ebben". 
Európának képesnek kell lennie, hogy a mindennapi életben megőrizze, újra használatba vegye, illetve ha kell, újra felfedezze, újra megalkossa saját maga identitását, ami a saját értékeiből nőhet ki - fogalmazott, megjegyezve: meg kell ismerni a mindinkább a kontinens hétköznapjaihoz tartozó iszlámot.
Mint mondta, az iszlám léte és fejlődése tükör Európa számára, amivel kell és érdemes szembesülni, "láthatjuk benne alapvető másságát, önnön erényeit és gyengeségeit, de láthatjuk a polarizálódó nyugati társadalmakkal szemben a család, a közösség, a hit és az elkötelezettség erényét". 
"Európa ma gyenge és gazdag, lusta és elkényelmesedett, intellektuálisan éppen úgy, mint politikai és gazdasági értelemben" - jelentette ki Balog Zoltán, az elmúlt évtized eseményei alapján arról beszélve: Európa vezetői rendre a könnyebb és a kényelmesebb, de "percmegoldásokat" választották.
Fodor Pál, az ELTE Történettudományi Kutatóintézetének vezetője a tanácskozáson a felekezet száz évvel ezelőtti elismeréséről szólva arról beszélt: a 19. században a gyökereit kereső magyarság "teljes lélekkel fordult a Kelet felé", de közelítette a muzulmánokhoz, elsősorban a törökökhöz az 1948-49-es szabadságharc menekültjeinek befogadása, majd a közös ellenfél, Oroszország elleni fellépés, majd az első világháborús szövetség és fegyverbarátság is.