Tudomány nincs tudós nélkül, magyar felsőoktatás sincs jó egyetemi tanárok nélkül - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, amikor rektori, egyetemi és főiskolai tanári megbízásokat adott át Budapesten.
Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatási intézmények olyan eredményeket produkáljanak, hogy itthon és nemzetközi szinten is megállják helyüket. Ehhez az egyetemi tanárok munkája elengedhetetlen - mutatott rá.
A most megbízásukat átvevők valamennyien hosszú évek óta végeznek oktatói, kutatói, oktatásszervezői munkát - közölte a tárcavezető, hangsúlyozva: ez eleve elhivatottságot feltételez, amit szeretnének most megköszönni.
Egyesül a két nagy felsőoktatási tanulmányi rendszer, a Neptun és az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR).
Az érintett informatikai cégeknek az MTI-hez kedden eljuttatott közös állásfoglalása szerint a cél az egységes intézményi oktatási infrastruktúra, amely magában foglalja az eddig egymás mellett futó fejlesztéseket. Ötvözi továbbá az eddig használt rendszerek előnyeit, hogy a tanintézmények oktatói és hallgatói országosan és egységesen magasabb színvonalú, komplexebb, átjárható szolgáltatásokat kaphassanak.
Az egységesítést követően több olyan, mostantól mindenki számára elérhető új funkció egységes bevezetése és országos felhasználása várható, mint például a tananyagszerkesztő és -lejátszórendszer és az ezt is támogató kooperációs rendszerek.
Az új rendszer egyúttal költségtakarékosabb fenntartást és fejlesztést tesz elérhetővé az intézményeknek, valamint dolgozóiknak és hallgatóiknak - jelezték, hozzátéve: a változások az SDA Informatikai Zrt. és a Dexter Informatikai és Tanácsadó Kft. közötti kétéves egyeztetési folyamat után válnak lehetővé.
A Neptun rendszert felsőoktatási intézmények használják tanulmányi, pénzügyi, oktatásszervezési feladataik adminisztrálására. Ugyancsak a Magyarországon használatos felsőoktatási szoftver az ETR, a diákok interneten keresztül intézhetik az oktatási intézménnyel kapcsolatos teendőiket, kurzusokat vehetnek fel és vizsgákra jelentkezhetnek.
Egyetemi tanárnak lenni közügy és közfelelősség, az egyetem egyszerre értékőrző és értékképző intézmény - összegzett Balog Zoltán, az egyetemi tanárokat az erős tanítói rend tagjainak nevezve.
A miniszter kitért arra, hogy a felsőoktatásban több lépcsőben emelkednek a bérek a jövő évtől. Első lépésként januárban 15 százalékkal nő minden oktató és kutató bére, erre 2017-ben és 2018-ban újabb öt-öt százalékos emelés épül, így a növekményt alapul véve összesen 27 százalékos többletre számíthatnak az érintettek. Ezzel az egyetemi tanárok átlagosan nettó 66 ezer, a docensek 48 ezer, az adjunktusok 33 ezerrel forinttal többre számíthatnak, az intézkedés 16 ezer embert érint - mondta.
Rámutatott: ez a béremelés a kancellárok és a rektorok együttműködésének köszönhető, a felsőoktatás megteremtette a béremelés fedezetét, amelyhez a kormány 2017-2018-ban újabb forrásokat tesz hozzá.
A miniszter kiemelte a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját, a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok együttműködését. Közlése szerint ez egy jó példa, egy nemzetstratégiai, fontos ágazatban így is szót lehet érteni egymással.
A magyar reformok működnek, és ha valahol, akkor ez a felsőoktatásban különösen igaz - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki hozzátette: ma nincs adósság a felsőoktatás területén, stabil alapon állnak az intézmények.
Jelezte: a hallgatók 10 százaléka ma már külföldről érkezik. Akkor válhat sikerágazattá a felsőoktatás, ha azt a külföldi hallgatók számára is vonzóvá tudják tenni, ezért a több mint 26 ezres létszámukat szeretnék tovább növelni - mondta.
Szólt a duális képzések elindításáról is, és utalt arra: több száz hallgató kezdte meg ilyen formában tanulmányait. Ez azt jelzi, hogy a gazdaság és a felsőoktatás világának egymáshoz közelítése szintén sikeres volt - állapította meg a miniszter, aki kitért a doktori képzés átalakítására, az ösztöndíjak jelentős emelésére is. Megjegyezte: két év után nagyon komoly minőségi szűrő lesz a képzésben.
Az ünnepségen részt vett Palkovics László felsőoktatási államtitkár, aki a megbízások átadása után hangsúlyozta: az a teljesítmény, amit az elmúlt egy-másfél évben elértek, mindenképpen kiemelkedő.
A felsőoktatási intézmények és a politika közötti távolságot mára sikerült csökkenteni - mutatott rá. Az eredmények között említette a felsőoktatási stratégia megalkotását, amely tartalmazza, hogyan nézzen ki a felsőoktatás 25 év múlva, hogyan gazdálkodjanak azzal a tudással, amely a felsőoktatási intézmények birtokában van. Jelezte: a stratégiához kapcsolódva hatvan akciót rögzítettek, ezek jelentős részét már kimunkálták. Egyetemi tanárnak lenni összetett dolog, ők azok, akik tulajdonképpen az egyetem tevékenységét meghatározzák - mondta.
