Balog Zoltán: Erős nemzeti kultúrával lehet megvédeni az európai kultúrát

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hozzátette: mint azt a migránsválság és a kérdésben kialakult visegrádi, kelet-közép európai egység is megmutatta, csakis a nemzeti kulturális identitással összhangban álló politikai döntések lehetnek hosszú távon is tartósak.
A nemzeti kultúra minősége határozza meg, hogy mennyire tud sikeres lenni egy nemzet a 21. században, mennyire képes arra, hogy a nemzethez tartozók között kialakítsa a közösség iránti hűséget, a tevékeny állampolgári attitűdöket - fogalmazott a miniszter, aki szerint a kultúra olyan összetartó erő, amelyből a gazdasági teljesítmény, sikeresség is fakad.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy az érzelmi kultúrára, a művészeti nevelés szerepére a közoktatásban nem lehet "luxuscikként" tekinteni, mivel az hozzájárulhat a nemzeti önazonosság erősítéséhez, a versenyképes munkaerő képzéséhez, végső soron pedig a gazdasági sikerességhez is.
"A kultúra bevitele és benntartása az iskolai nevelésben alapvető célunk" - emelte ki a miniszter, aki szerint ennek biztosítása, például a Határtalanul! programhoz hasonló országos kezdeményezések megvalósítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) kötődő, "egyébként számos ponton joggal bírált centralizált rendszer" egyik nagy előnye, amelyről nem szabad lemondani.
"A kultúra felemel" - jelentette ki Balog Zoltán, hozzáfűzve, hogy a kultúra jelenti a különbséget a "tisztes" és a "lumpen" szegénység között. 
Mint fogalmazott, éppen ezért fontos a társadalmi felzárkóztatás, az esélyteremtés szempontjából, hogy a kultúra a KLIK segítségével eljusson a leghátrányosabb helyzetű iskolákba is, ugyanez a célja a kulturális alapellátás rendszerének, valamint a vidéki fesztiválok állami támogatása küszöbönálló növelésének is, amellyel egyben a helyi értelmiség megtartásához, a lokális identitások megerősítéséhez szeretnének hozzájárulni.
A jó kultúrpolitika az, ahol művek és teljesítmények versenyeznek egymással, így a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai által nyújtott kulturális teljesítményt is oda lehet állítani más alkotások mellé, a nemzeti közösség pedig majd dönt, melyiket tartja értékesnek és fontosnak - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte: az elitkultúra is lehet népszerű és széles körben sikeres, valamint még a sokat támadott tömegmédia is válhat megfelelő használat esetén kultúraközvetítő erővé, erre jó példát nyújtanak a Virtuózok és a Fölszállott a páva című televíziós műsorok.

Népfőiskolák, nemzeti kultúra és kulturális alapellátás a témák között
Lezsák Sándor a népfőiskolák ösztönző szerepéről, Fekete György a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája közötti összefüggésről, Hoppál Péter a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó célokról beszélt a nemzeti kultúrával foglalkozó szakmai konferencia első részében kedden az Országház Felsőházi termében.
A kultúra megtartó erejét hangsúlyozó blokkban Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a népfőiskolák hozzájárulnak a magyarság nemzeti öntudatának, összetartozásának megteremtéséhez.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint a múltunkban gyökerező és a közös jövőre irányuló nemzeti kultúrát kiegészíti a magyar nemzetnek az európai és egyetemes eredményekre támaszkodó kultúrája.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kulturális alapellátással, a közszféra illetékes intézményeinek összefogásával a társadalom valamennyi szereplőjét hozzásegítik ahhoz, hogy a művelődés a mindennapi élet részévé váljon.

Freund Tamás: belső világunk fejlesztése élettani alapszükséglet
A tanulás és a memória legfőbb közegét jelentő belső világunk hatékony működtetése, érzelmi gazdagságunk fejlesztése élettani alapszükséglet - mondta el Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke a konferencián.
Hozzátette: az emberi agy felépítéséből fakadóan minél intenzívebb érzelmi impulzusokat, katartikus élményeket tudunk társítani az egyes emlékképekhez, azok annál erősebben vésődnek be a memóriánkba. Az így kapott tartóssá és könnyedén előhívhatóvá váló tudás jelenti a kreativitás alapját.
Mint fogalmazott, a globalizációval járó információrobbanás veszélye, hogy nem marad idő és agyi kapacitás a belső világ impulzusainak bevésődésére, ebből pedig neurológiai és pszichiátriai zavarok, frusztráció és érzelmi kiüresedés fakadhat.
A kutató hangsúlyozta: a belső világunk gazdagítása elsősorban a közösségben történő alkotás, értékteremtés révén történhet, ezért alapvető politikai feladatnak kell lennie, hogy az iskolai mindennapos éneklést kiterjesszék a többi művészeti ágra is.
Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter előadásában a kultúra és az egyéni személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt. Kiemelte: a társadalom, a szülői ház, a média és az Európa kétezer éves történelmét meghatározó keresztény intézményeknek közös feladata van abban, hogy önálló gondolkodásra képes, harmonikus személyek alkothassák a jövő generációit.
Mint fogalmazott, a magyar kultúra esetében a konkrét képekre épülő kifejezésmód, szellem és nyelv különös összefonódását figyelhetjük meg, amely nem kerülte el olyan neves tudósok figyelmét sem, mint Teller Ede vagy Balázs Nándor (1926-2003). Utóbbi egyedi kapcsolatot vélt felfedezni a képekben rendkívül gazdag magyar nyelv, valamint a sikeres magyar természettudósok magas száma között.
Granasztói György miniszterelnöki főtanácsadó a polgárosodás és a kultúra kapcsolatáról elmondott előadásában hangsúlyozta: ma Magyarországon a polgárosodás egyben közösségfejlesztést is kell jelentsen, ennek legfelsőbb szintje a nemzetépítés, legalsóbb kerete pedig a család.
A történész úgy vélte, hogy ma a polgár Magyarországon elsősorban a helyhez kötött tulajdonnal rendelkező, ezért egy helyi közösséghez erősen kötődő, abban alakító szereppel bíró személyt jelent.
A kulturális politika a közösségfejlesztés kereteinek kijelölésével járulhat hozzá az új polgári társadalom fejlődéséhez - hangsúlyozta Granasztói György.