Balog Zoltán: Az életminőség javítása nemzetstratégiai cél

Balog Zoltán hangsúlyozta: amikor az EU-hoz csatlakozást vállaltuk, akkor azt is vállaltuk, hogy a legyengített társadalmi és gazdasági életünket versenyhelyzetnek tesszük ki, egy olyan versenybe kerülünk, amelyben például Németország is ott van. Ennek kompenzációjaként érkeztek hozzánk uniós források. Fontos, hogy ezt lássuk, és tudjunk róla, amikor EU-s pénzt használunk fel egy-egy fejlesztésre - fűzte hozzá.
A kétnapos konferencián a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében mintegy 1500 milliárd forintból megvalósult fejlesztésekről, valamint a 2014-2020-as ciklus fejlesztési irányairól tanácskoznak.
Balog Zoltán elmondta, hogy a két operatív program által biztosított 1900 milliárd forintos keretből 2007-2013-ban 1500 milliárd forintot hívtunk le, ami csak részleges sikertörténet. 2010 előtt ugyanis a szocialista kormánynak csak 65 milliárd forintot sikerült lehívnia, majd 2010-2012 a pangás évei voltak, mert nem voltunk képesek újraindítani a lehívásokat. Az új struktúrával azonban - amikor a Miniszterelnökség vette a kezébe a dolgokat - lényegesen felgyorsultak a lehívások. Ha ez nem történt volna így, akkor most nem tartanánk itt - hangsúlyozta a miniszter. 
Közölte: a programok sikerességét bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden megjelent adatai szerint a szegénységi kockázatnak kitettek aránya jelentősen csökkent, egy év alatt öt százalékkal nőtt a reálbér, 295 ezer 246 négyzetméternyi felsőoktatási intézményi épület újult meg.
Sikeresnek értékelte az egészségügyi infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek mellett egészségmegőrző és szemléletformáló programokat is indítottak, s az alapellátásban 361 háziorvosi, iskola-egészségügyi, védőnői és fogorvosi rendelő újult meg, s az ebben az ágazatban használt gépek és műszerek átlagos élettartama 9,9 évről 6,6 évre csökkent. 
A miniszter kiemelte a közfoglalkoztatási programokat is, amelyet szintén sikeresnek értékelt. Úgy fogalmazott, komoly eredményeket értek el, mert ma Magyarországon 50 ezer olyan roma család él, amelyben a családfenntartónak a program előtt nem volt munkaviszonya, s ma a munkával és a képzésekkel olyan alapot kaptak, amelyekkel kiléphetnek a munkaerőpiacra. A felzárkóztató programok 72 ezer 500 halmozottan hátrányos helyzetű tanulót értek el, a végzettség nélküli iskolaelhagyást az ösztöndíjrendszerrel pedig 10 százalékkal sikerült csökkenteni. 
Balog Zoltán közölte, közös érdek, hogy egy olyan roma középosztály alakuljon ki Magyarországon, amely az együttműködésben érdekelt, nem a konfrontációban. Ebben az egyházak szerepe, felelősségvállalása is fontos - tette hozzá.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára hangsúlyozta: célba értünk, mert a TÁMOP és a TIOP is idén december 31-én zárul, s a kifizetések tekintetében "dobogón vagyunk". 
Kifejtette: míg 2010 előtt heti 5 milliárd forintot fizettek ki, addig 2010 után heti 18,5 milliárd forintot. Miután a Miniszterelnökség átvette a források központi koordinációs szerepét, heti 38-40 milliárd forintot, ma pedig már meghaladja a 100 milliárd forintot is a kifizetések száma heti viszonylatban. Hozzátette: a következő időszakra tökéletesíteni kell a pályázati rendszert, valamint meg kell reformálni a közbeszerzési törvényt. 
Az államtitkár kitért arra, 2007 és 2013 között 8200 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre, de az árfolyam-különbözet miatt ez további 700 milliárd forint kifizetését tette lehetővé. Hozzátette: ezt a kormány teljesítette, mert a kifizetések a múlt héten átlépték a 8900 milliárd forintot, vagyis a kifizetések fedezetét az év végéig már nem az uniós pénzek, hanem a magyar költségvetési tartalékok biztosítják.