A múlt év adatai azt mutatják, hogy 2015-höz képest alacsonyabb, de permanens nyomás alatt állt a magyar-szerb határszakasz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Alapjogokért Központ: Tovább kell szigorítani a menedékjogi szabályokat
Az Alapjogokért Központ szerint nemcsak a menekültügyi őrizetre vonatkozó előírások, hanem a teljes magyar menedékjogi szabályrendszer további szigorítására lenne szükség. A szervezet közleményében úgy fogalmaz: ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja, hogy az őrizet módosításával kapcsolatban formálisan szembemegy az Európai Unióval (EU), akkor érdemes lenne áttekinteni az egész szabályozást, "akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak". Tény, hogy a 2015 óta megalkotott törvénymódosítások, valamint a határzár felállítása ideiglenesen gátat tudtak szabni az országba irányuló tömeges bevándorlásnak, azonban "a várható újabb hullám megindulása előtt véglegesen el kell zárni a jogi kiskapukat az illegális migránsok előtt" - írták. Akár alkotmánymódosítást is igénylő változtatásoknak az első biztonságos ország alapelvéből kellene kiindulniuk, vagyis abból, hogy menedékjog csak a menekülő származási helyéhez legközelebb eső, már biztonságos országban jár, máshol nem. A szigorítások valójában visszatérést jelentenének az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény eredeti szellemiségéhez, "mindazonáltal bizonyos, hogy formálisan uniós és egyéb eljárásokat vonnának maguk után", melyek azonban hosszadalmasak, a megoldandó probléma viszont rövid távon jelentkezik. A hatályos magyar szabályozás külön törvényekben definiálja az idegenrendészeti és a menekültügyi őrizet jogintézményeit. Míg az idegenrendészeti őrizet alapvetően a kitoloncolás végrehajtását szolgálja, a menekültügyi őrizet a menedékkérelmet benyújtottakkal szemben alkalmazható - áll a közleményben. Ennek oka, hogy a jogalkotó az EU nyomására 2013-ban enyhíteni kényszerült a korábbi szabályozást. Míg előzőleg az illegális határátlépők döntő többségét akkor sem engedték ki az idegenrendészeti őrizetből, ha menedékkérelmet nyújtottak be, az új, uniós szabályozás szerint csak azon az alapon, hogy valaki menekültstátuszért folyamodik, már nem lehet őrizetbe venni. Ebből fakad, hogy miközben az évtized elején az őrizetbe vettek aránya 65-70 százalék volt, ez mára 10-15 százalékra csökkent - tették hozzá. Az Alapjogokért Központ már 2015 elején felhívta rá a figyelmet, hogy rugalmas jogértelmezés mellett még a hatályos EU-s szabályok alapján is van lehetőség a menekültügyi őrizet bizonyos fokú szigorítására. Bár ez lehet, hogy formálisan szembemenne az uniós előírásokkal, valójában éppen az EU-s kötelezettségek - Schengen, Dublin III - teljesítéséhez lenne szükséges, és azt szolgálná, hogy a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a bevándorlók kérelmük elbírálásáig ne tudjanak továbbállni Nyugat-Európa felé. Az 1951-ben felállított nemzetközi menekültügyi rezsim alapelve nem az volt, hogy egy globális szociális ellátáshoz való jogot biztosítson migránsok tömegeinek, hanem hogy ideiglenes védelem nyújtására kötelezze azon biztonságosnak számító országokat, amelyek a legközelebb fekszenek a menekülő származási helyéhez. "Sajnálatos módon emberi jogi fundamentalista szervezetek az elmúlt évtizedekben kiforgatták eredeti értelméből az egyezmény szövegét, mely (félre)értelmezést átvette az uniós jogalkotás és jogalkalmazás is" - írja a Központ, hozzáfűzve: ezt a szemléletmódot ugyanakkor nem csak az idő, de a realitás is meghaladta. Annak érdekében, hogy a jogrendszer időben felkészüljön az újabb migrációs nyomásra, a teljes magyar menekültügyi jogszabályi környezet szigorítása szükséges, alaptételként kimondva az első biztonságos ország elvét - szögezték le. "Tény, hogy ilyen irányú szigorítás nyomán az Európai Bizottság bizonyosan kötelezettségszegési eljárást indítana, többek pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnának", ha már azonban a magyar jogalkotó az őrizet szigorításával kapcsolatban vállalja az EU-s konfliktusokat, akkor érdemes lenne azt több érdemi kérdésre kiterjeszteni - olvasható a közleményben.
Bakondi György kiemelte: az illegális belépési kísérletek száma a magyar-szerb határszakaszon idén eddig 1142, ami legalább a tavalyihoz hasonló nagyságrend annak ellenére, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult.
Hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így a magyarországi belbiztonsági helyzet megfelelő.
Mint mondta, Magyarország konzekvens javaslatokat tett, amelyek közül több megvalósult, és egyre növekvő támogatás övezi őket. Nem értünk egyet az európai törekvésekkel, így a relokációval, a bevándorlást könnyítő intézkedésekkel, az EU jogkörének tervezett bővítésével és a belső határellenőrzések fenntartásával - mutatott rá. Közölte: ehelyett a külső schengeni határokat kell lezárni, vissza kell állítani a törvényességet a határellenőrzések során és Európán kívül kell hotspotokat létrehozni.
A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette: a tavalyi évben a korábbinál jóval többen próbáltak meg vasúti járműveken elrejtőzve bejutni az országba, míg 2015-ben 111 ilyen eset történt, 2016-ban ezer embert fogtak el vasúti szerelvényeken. A román és az ukrán határszakaszon nem történt annyi illegális határátlépési kísérlet, amennyi indokolttá és szükségessé tette volna a különleges intézkedéseket - közölte. Hozzátette: az időjárás december közepe óta jelentős nehezítő tényező, de a szolgálatot teljesítő katonai és rendőri erők helytállása példaértékű.
Bakondi György kitért rá: a létszám bővítésére és a műszaki megerősítésre vonatkozó kormányzati döntések, intézkedések folyamatban vannak, továbbá a délre fekvő államok határőrizeti tevékenységét magyar rendőri erők segítik.
Emlékeztetett: az európai uniós relokációs elképzelés ellen Magyarország pert indított és minden lehetséges módon szembeszegült. Görögországból csak a tervezett létszám 20 százalékát, Olaszországból 7 százalékát sikerült áttelepíteni, vagyis ez az elképzelés nem volt túl sikeres - vélekedett. Hozzáfűzte: az EU-török megállapodás keretében 800 embert küldtek csak vissza Törökországba, ez sem tömeges szám.
A belbiztonsági főtanácsadó ismertetése alapján regisztrált migránsok Görögországban 63 ezren, Bulgáriában 6 ezren, Szerbiában 7200-an vannak, Németországba pedig 280 ezer új menedékkérő érkezett, 745 ezer menekültkérelem van a német hatóságok előtt, többszázezer ember kérelme tisztázatlan, elbírálása folyamatban van, aminek fontos közbiztonsági hatása is van.
Bakondi György Magyarországot illetően elmondta: a július 5-i jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be az országba, utána 470-en. 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, és 8400 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára - közölte. Kitért rá: 2016-ban 29 400 menekültkérelmet nyújtottak be, nemzetközi védelemben 438-an részesültek, viszont csaknem 50 ezer esetben a menekültügyi eljárás megszűnt, mert ismeretlen helyre távozott a kérelmező. Megjegyezte: jelenleg 858 migráns tartózkodik magyarországi szállásokon.
Kérdésre Donald Trump megválasztott amerikai elnök európai migrációs politikára tett megjegyzéseivel kapcsolatban Bakondi György közölte: Donald Trump még nincs beiktatva, csak később látjuk majd meg a konkrét intézkedéseit, de az eddigi politikai nyilatkozatai alapján remélni lehet, hogy az amerikai politikai változások hatására azok az erők nem nyernek támogatást, amelyek segítették a migránsok beáramlását minél nagyobb számban Európába.
Kérdésre arra is kitért, hogy a Röszkénél a múlt héten elfogott nőket, akik Damaszkuszba, az Iszlám Állam terrorszervezethez akartak eljutni, napokon belül az európai elfogató parancsot kiadó francia és belga hatóságok hazaszállítják és lefolytatják a további eljárást.
Ugyancsak kérdésre a belbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta: idegenrendészeti őrizet volt korábban Magyarországon, és a kormány döntést hozott ennek visszaállítására, hogy a belbiztonsági helyzet ne romoljon tovább Magyarországon és Európa-szerte. A belügyminiszter dolgozza ki a konkrét szabályozást - közölte.
"Sok migráns valótlan adatokat közöl
Sok bevándorló valótlan adatokat közöl a hatóságokkal, valamint nem várja be menekültkérelmének elbírálását - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
Bakondi György azt mondta, az embercsempészek "kitanították" az illegális bevándorlókat arra, miként viselkedjenek, ha elfogják őket.
Úgy vélekedett, hogy a migránsok nem az első biztonságos országban akarnak letelepedni, hanem Németországba igyekeznek.
Az idegenrendészeti őrizet visszaállítását fontos lépésnek nevezte, amely az Európai Unió polgárainak biztonságát szolgálja.
Bakondi György arról is beszélt, hogy a kormány nem látja indokoltnak a román és az ukrán határszakasz védelmének szigorítását a közeljövőben.
