Belföld
BÁH: Csak a kijelölt befogadóállomásokon lehet érdemben kivizsgálni a kérelmeket
Répássy: elegendő szigorítás lesz a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása
Száztízezerre nőtt a menedékkérők száma, ami rendkívül magas szám, és a nemzetközi adatokban is az első fél évben hetvenszázalékos volt a növekedés - mondta el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Végh Zsuzsanna kifejtette, hogy az illegális határátlépők többsége menedékkérelmet nyújt be, bár az utóbbi időben mintha kevesebben, de így is kilencven százalék az arányuk.
Mint mondta, sok a tévhit a menedékkérők között azzal kapcsolatban, hogy ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni.
A befogadóállomások létesítése ellen demonstráltak Nagykanizsán
Nemcsak a zalai Sormásra és a baranyai Martonfára tervezett ideiglenes befogadóállomások építése ellen szervezett demonstrációt hétfő estére a Jobbik Nagykanizsára, de mint a felszólalok kifejtették, Magyarországon sehol sem akarnak ilyen létesítményeket.
A Nagykanizsa központjában, az Erzsébet téren megtartott demonstráción mintegy 400-500 résztvevő volt, néhányan közülük jobbikos vagy nemzeti színű zászlót tartottak a kezükben, de a Jobbik ifjúsági szervezetének és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak is magasba emelték a lobogóját. Néhányan transzparenseket is tartottak, egyebek mellett "Stop! Nagykanizsa, Magyarország nem kér a menekültekből!" felirattal.
A megmozduláson felszólalt a sormási "civil ellenállók" egyik képviselője, Géczi Zoltán, majd Nagykanizsa jobbikos önkormányzati képviselője, Gábris Jácint, később pedig Csényi Gabriella, Martonfa alpolgármestere, a tervezett létesítmények ellen szólva. Beszédet mondott Ander Zoltán, a Jobbik parlamenti képviselője is, aki egyebek mellett azt fejtegette, hogy nem a magyarság bűne, ami a menekültek hazájában történt, ezért "oldják meg az amerikaiak". Magyarország "nem veheti a vállára a nyomorgó harmadik világ keresztjét" - fogalmazta meg többek között a jobbikos politikus. A nagyjából egyórás demonstráción a martonfaiak és a sormásiak nevében petícióhoz is aláírásokat gyűjtöttek a hallgatóság körében. A két, befogadóállomás létesítésére kijelölt település lakói a köztársasági elnökhöz szeretnék eljuttatni tiltakozásukat, mert alkotmány- és törvényellenesnek tartják a táborok építéséről szóló kormányhatározatot.
Végh Zsuzsanna emlékeztetett, a regisztrált menedékkérőnek van "területen maradási joga", de ez azt jelenti, hogy be kell érkeznie a kijelölt befogadóállomásra, mert a hatóságok ott tudják az eljárást lefolytatni. Ha azonban a menedékkérő nem jelentkezik a befogadóállomáson, megszegi az együttműködési kötelezettséget. Végh Zsuzsanna szerint ebben az esetben "el lehet gondolkodni, hogy valóban védelemre szorul-e", valóban kéri-e a magyar hatóság védelmét. Megjegyezte azt is, hogy aki nem várja meg az eljárás végét, az illegálisan hagyja el az országot.
A főigazgató az utóbbi időben kibontakozó, a migránsokat segítő civil kezdeményezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a segítőknek is a jogkövető magatartásra kell ráirányítaniuk a menedékkérők figyelmét, mert csak a kijelölt befogadóállomáson tudják kérelmüket érdemben kivizsgálni.
Az eljárás harminc nap alatt lezáródhat, de rendkívül körültekintő munkát igényel egy-egy kérelem elbírálása, hiszen nagyon fontos a benyújtó szavahihetőségének tisztázása, állításának elemzése. Ebben szakhatóságok is közreműködnek, amelyek a biztonsági kérdéseket vizsgálják, a kockázatokat elemzik egy-egy kérelmező esetében - emelte ki Végh Zsuzsanna.
A hatóság sok érdemi döntést hozott már, de a határozatok meghatározó hányada az eljárás megszüntetése volt, mivel a menekült közben elhagyta az országot, tette hozzá a főigazgató.
A befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500-an vannak, ami duplája a meglévő helyeknek, de mindenki megfelelő ellátást kap - mondta Végh Zsuzsanna, hozzátéve, szükség volna ideiglenes befogadó intézményekre is, mint amilyen a Kiskunhalason megépülő új menekültügyi befogadóközpont, ahol ötszáz ember elhelyezésére lesz lehetőség.
A BÁH főigazgatója szerint elegendő az a költségvetési keret, amelyet a kormány biztosított, hiszen ötszáz munkatárs felvételére nyílik lehetőség.
Répássy: elegendő szigorítás lesz a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása
Elegendő szigorítás lesz a magyar-szerb határon épülő műszaki határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Répássy Róbert az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában hétfőn kijelentette: a tárca támogatja a Fidesz-frakció arra vonatkozó felvetését, hogy legyen szabálysértés helyett bűncselekmény a műszaki határzár megrongálása.
Egy szempontot már megvizsgáltak - mondta Répássy Róbert -, azt, hogy visszaállítsák-e a tiltott határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítását. Az államtitkár úgy gondolja - és úgy látja, a minisztérium véleménye is abba az irányba alakul -, hogy "elegendő szigorítás lesz a határzár megrongálásának a bűncselekménnyé nyilvánítása".
Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a magyar-szerb határon ideiglenes műszaki határzár épül, tehát "másként nem is nagyon képzelhető el a tiltott határátlépés, mint ennek a határzárnak a megrongálásával". Ezért aki nem tartja be az államhatár védelmére vonatkozó rendészeti szabályokat, az "óhatatlanul a rongálást is el fogja követni" - mondta. Tehát "a tiltott határátlépés ezzel a rongálással válik büntethetővé", a tárca szerint ez egy helyes büntetőjogi megoldás.
Fidesz: a DK még most is a bevándorlók mellett kampányol
A Fidesz szerint a Demokratikus Koalíció (DK) még most is a bevándorlók mellett kampányol és csak brüsszeli feljelentgetésre képes, miközben a bevándorlók miatt egyre elviselhetetlenebb nyomás nehezedik Magyarországra és Európára.
A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményével Niedermüller Péter DK-alelnök szavaira reagált, aki sajtótájékoztatóján felszólította a kormányt, hogy tíz napon belül számoljon el, mire fordította azt a pénzt, amelyet az európai uniós intézmények a bevándorlási helyzet kezelésére adtak Magyarországnak 2015-ben. Amennyiben a kabinet nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az Európai Bizottsághoz fordul.
A Fidesz reagálásában azt írta: Gyurcsány Ferenc és társai egyértelművé tették, ha rajtuk múlna, akkor szélesre nyitnák Magyarország kapuit és tárt karokkal várnák a törvénysértő bevándorlók százezreit. Ez a baloldali politika vezetett oda, hogy Európát ma elözönlik az illegális bevándorlók, és soha nem látott társadalmi, gazdasági, kulturális, biztonsági konfliktus fenyegeti az európai országokat.
Közölték továbbá: ebben a helyzetben a baloldal csak Magyarország hátba támadására képes, mivel Brüsszelben feljelentették az országot a déli határon épülő határzár miatt.
DK: A kormány számoljon el
A Demokratikus Koalíció hétfőn felszólította a kormányt, hogy tíz napon belül számoljon el, mire fordította azt a pénzt, amelyet az európai uniós intézmények a bevándorlási helyzet kezelésére adtak Magyarországnak 2015-ben.
Niedermüller Péter, a párt alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: amennyiben a kabinet nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az Európai Bizottsághoz fordul.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU - több forrásból - körülbelül 3 milliárd 546 millió forinttámogatást adott a probléma kezelésére idén, a magyar költségvetési hozzájárulás viszont csak 481 millió forint volt. Hozzátette, hogy a növekvő migráció miatt Magyarország különböző extrafinanszírozásokhoz is hozzájut, ennek keretein belül február végén az Európai Bizottság 1,2 millió euró támogatást adott, augusztus végén pedig 4,5 millió euró érkezik majd.
Miközben a Magyarországra érkező menekültek ellátását döntő többségében az EU finanszírozza, a magyar-szerb határon épülő kerítést magyar költségvetési forrásból kell majd kifizetni - mondta Niedermüller Péter.
Gyorsított eljárás az embercsempésznek
Gyorsított eljárásban három év börtönre ítélte a Szegedi Járásbíróság egy szerb férfit, aki tíz szíriai határsértőt vitt volna pénteken Röszkéről az ország belsejébe – tájékoztatott a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. Szanka Ferenc közölte, a férfit az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek, és a szabadságvesztés mellett három évre kiutasította Magyarországról.
Az ítélet szerint a vádlott még Szerbiában megállapodott a szíriai állampolgárokkal abban, hogy egy társa a szerb-magyar határ közelébe szállítja, majd - miután illegálisan átlépték a zöldhatárt - ő tovább viszi őket az ország belseje felé.
A vádlott Röszke mellett várakozott autójával, amikor reggel hat óra körül megérkeztek a határsértők. Még be tudtak szállni a járműbe, de a kocsi már nem indulhatott el, mert a járőrök odaértek. A sofőr felszólításra sem szállt ki, az ajtókat magára zárta, járatta a motort, így végül a járőrök betörték az üveget, hogy előállíthassák.
Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett.
Tatán egy román embercsempészt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Tatai Járásbíróság. A férfi nyolc migránst akart Németországba szállítani. Ebben az esetben az ítélet jogerős - tájékoztatott a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség. Reszl Ildikó közölte: az embercsempész augusztus 6-án vette fel autójába a zöldhatáron keresztül érkezőket, akiknek nem volt beutazási és tartózkodási engedélyük. A férfit az autópályán állították meg a rendőrök.
A járásbíróság az elkövetővel szemben gyorsított eljárásban egy év - négy év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki, és öt évre kiutasította Magyarország területéről.
Csongrádban próbált átjutni a legtöbb határsértő
Országszerte összesen négyezer-hatszázötvenkét határsértőt fogtak el a rendőrök péntektől vasárnapig – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken ezerhatszázkettő, szombaton ezerháromszázhetven, vasárnap ezerötszázkilencven volt az elfogottak száma. Tizenegy gyanúsított ellen embercsempészés, hét esetben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
A legtöbb határsértőt mindhárom napon Csongrád megye déli részén fogták el - közölte a megyei főkapitányság szóvivője.
Várkonyi Gergely elmondta, vasárnap ezernégyszáztizennégy embert, köztük kétszáznegyvennyolc gyermeket tartóztattak fel, a legnagyobb – pakisztáni, szír, szomáliai, szudáni, iráni, elefántcsontparti és bangladesi állampolgárokból álló - csoport délután Ásotthalom külterületén lépte át illegálisan a zöldhatárt.
A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult.