Az uniós források kifizetése és az M4-es is napirenden volt

Napirend előtt felszólalásában az MSZP-s Bárándy Gergely a holokausztemléknap kapcsán kifogásolta azt, hogy van egy frakció, amely megtűr a soraiban egy "cudar fráter", aki a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna parti cipőkbe köpött. Azt is szóvá tette, hogy az egyik párt képviselője kidobta az uniós zászlót a Parlament ablakán, és a kétharmados kormánypárt nem büntette meg és még csak vissza sem vitte az ülésterembe. Minden frakciónak el kell döntenie, hogy a közös európai értékeket követi-e - mondta, jelezve, hogy politikai nyilatkozatot terjesztettek be az európai értékekről.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2) és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács TamásRépássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a holokauszt emléknapján tartott megemlékezésen valóban hiányoztak néhányan az Országgyűlés tagjai közül. Ugyanakkor szerinte itt az ideje annak, hogy a MSZP elhátárolódjon Szanyi Tibor európai parlamenti képviselőtől, mert egy bibliás aktfotó posztolásával vallásgyalázást követett el. Kijelentette: Szanyi Tibornak nincs helye a közéletben.  

Szintén napirend előtt vetette fel a jobbikos Lukács László György: kártalanítani kell a Kun-Mediátor károsultjait. A politikus a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségét firtatta a Kun-Mediátor-ügy kapcsán, illetve azt is tudakolta, hogy a két karcagi származású kormánytagnak, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek hogy nem tűnt-e fel az évtizedes csalássorozat. Mint mondta, a kár közel 10 milliárd forint, a károsultak száma a 700-800 főre tehető. Jelezte, törvényjavaslatot nyújtottak be a károsultak a Quaestor-ügyhöz hasonló kártalanítására, és előterjesztést készít, amely alapján a felügyeletet végző szervek a felelősségét meg lehet állapítani.

Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára válaszában közölte, Varga Mihálynak és Fazekas Sándornak nem volt pénze az érintett gazdasági társaságnál, és arról sem tudtak, hogy a cég jogosulatlan tevékenységet folytat. Mint mondta, a cég vezetőjének két parlamenti párttal is "nyilvánvaló politikai kapcsolata" állt fent. Hozzátette: az MSZP a gyűléseit a gazdasági társaság éttermeiben tartotta, míg az az ügyvédi iroda, amelynek Lukács László György a tagja Karcagon, ugyanarra a címre van bejelentve, mint ahol a Kun-Mediátor. Egy épületben végezték a tevékenységüket, nem létezhet, hogy nem tudtak arról, mi történik a szomszéd irodában - közölte.

Lukács László György azt is megkérdezte: hogyan tervez a kormány javítani az egészségügyi dolgozók helyzetén. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a tárca szoros kapcsolatban áll a kamarával. Akár a bér, a munkakörülmények javításának vagy a képzésnek a kérdésében fontos előrelépni - szögezte le. A lépéseket ismertetve az államtitkár több százmilliárd forintos kórházfejlesztéseket, a szakközépiskolák újraindítását, a térítésmentessé tett továbbképzéseket és a bérfejlesztést is említette.

Az azonnali kérdések között Volner János (Jobbik)azt kérte az illetékes minisztertől: tegye lehetővé, hogy információt kapjanak az uniós pénzek felhasználásáról. Hidegzuhanyként érte az országot a hír, hogy több százmilliárd forint kifizetését állíthatja le az unió korrupciógyanús esetek miatt - jelentette ki a politikus. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: az Európai Bizottság képviselője technikai hibának minősítette a problémát. Közölte azt is, 43 ezer vállalkozással kötöttek szerződést, ebből mindössze 53-at vizsgáltak meg, és 19-nél tapasztaltak hibát. Tipikusan a benyújtott beszerzési ajánlatok és a konkrét ár különbségét tette szóvá az EB, ezért az vizsgálandó, hogy csalás történt vagy a több évig elhúzódó pályáztatás okán emelkedtek az árak - jelentette ki, hangsúlyozva, a pályázati hibaarány nem éri el a két százalékot.

Bene Ildikó (Fidesz) Szolnok és környékének úthálózat-fejlesztéséről szólva közölte: a közvetlen gyorsforgalmi út Budapest felé jelentősen növelné a városba érkező befektetések mennyiségét és a balesetek számát is csökkentené, épp ezért aggodalommal szemlélik az M4-es építésének leállítását. Frakciótársa, Boldog István azt kérdezte: mikorra készülhet ez az út?

Lázár János közölte: mivel a beruházás értéke meghaladja az 50 millió eurót, azt az Európai Bizottságnak jóvá kellett hagynia. Szavai szerint a testület két éven át "áltatta" a kormányt azzal, hogy módosításokkal ugyan, de finanszírozhatónak ítéli az útfejlesztést, később azonban sokallta a kilométerenkénti építési költségeket és kartellgyanú is felmerült. A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány májusban dönt arról, mikor és hogyan építi meg az M4-est.