Az országos válsághelyzetről tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság

IM: helyt adott az Európai Unió Bírósága a magyar kormány érvelésének egy migráns ügyében
A magyar kormány érvelésének minden pontban helyt adva döntött az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében, Magyarország a dublini rendszer keretében is joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) csütörtökön az MTI-vel. A tárca szerint biztonságos harmadik országnak minősül Szerbia is. Az Európai Unió Bírósága a csütörtökön kihirdetett ítéletében rögzítette, hogy megfelel a nemzetközi jogrendnek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot. Egy kérelem a többi között akkor is elfogadhatatlannak minősül, ha a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban. A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követően is jogszerűen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerűen rendelik el a kérelmező kiutasítását ezen, számára biztonságos országba. Az ítéletben érintett pakisztáni migráns tavaly augusztusban illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére, majd engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a dublini eljárás keretében átadták a magyar hatóságoknak, amelyek kiutasították Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró magyar bíróság - felfüggesztve eljárását - előzetes döntéshozatali kérdéssel az Európai Unió Bíróságához fordult. Elsősorban abban kért iránymutatást, hogy a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.  Ítéletében az Európai Unió Bírósága rögzítette: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem akadálya annak, hogy ezt követően biztonságos harmadik országba küldje őt - olvasható a közleményben.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke felidézte, hogy a múlt szerdán kihirdetett intézkedés tervéről - vagyis a korábban négy megyére kihirdetett válsághelyzet országos kiterjesztéséről, valamint időbeli, hat hónapos meghosszabbításáról - a nemzetbiztonsági bizottságot már múlt heti ülésén előzetesen is tájékoztatták. 

A fideszes politikus azt mondta az intézkedés részben a március 7.-i uniós csúcson hozott - a Nyugat-Balkánon tapasztalt illegális migráció megállításáról szóló - döntés következménye, másrészt az, hogy embercsempészek új útvonalakat, új lehetőségeket kezdtek keresni. Németh Szilárd elmondta: a görögországi Idomeniben - ahol szavai szerint a helyi lakosok száma ezer alatt van - becslések szerint tizenötezer bevándorló rekedt. Ezen kívül más nagyvárosokban, köztük Athénben is számos bevándorló van, s nem csak a hot spotokban, táborokban, hanem a parkokban is.
Magyarországra jellemzően Szerbiából érkeznek az illegális migránsok - mondta Németh Szilárd, de kiemelte: a tömeg mozgása kiszámíthatatlan. Nem tudni, hogy merre szervezik meg az új utakat: Albánia, Olaszország vagy Bulgária, Románia felé. Nem csak humanitárius, hanem közegészségügyi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági válsággal kell szembenézni - jelentette ki. Németh Szilárd azt mondta: az országos válsághelyzet a megelőzést szolgálja. Ehhez - mint kifejtette - 7,3 milliárd forint azonnali átcsoportosítását rendelték el, újabb 1500 határőrizeti rendőrt és katonát mozgósítottak, felkészültek a határszakaszok éjszakai kivilágítására, s szükség esetén további határőrizeti kerítések építésére is.
A fideszes politikus kiemelte: az embercsempészet egy harmincmilliárd eurós üzletet jelent. Az európai döntések nyomán pedig az embercsempészek az új helyzetre is felkészítik a bevándorlókat. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tájékoztatása szerint a menekültügyi eljárások száma dinamikusan növekszik: decemberben 230, januárban 430, februárban már 2200, márciusban pedig már mostanáig csaknem 5 ezer menekültügyi eljárást kezdeményeztek - ismertette Németh Szilárd.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja az ülésről távozva azt mondta: részletes információkat kaptak a helyzet értékeléséről, s ismét megerősítették, hogy az elrendelt intézkedés semmilyen alapjog korlátozásával nem jár. Hozzátette továbbá, hogy kaptak olyan információkat, amelyek alátámasztják az országos migrációs válsághelyzet elrendelését. Európában egy új helyzet állt elő, s úgy néz ki a migrációs nyomás a jövőben sem fog csökkeni. A jelenlegi intézkedés a megelőzést szolgálja. Tudatos és a preventív védekezés zajlik - fejtette ki.
Az LMP-s képviselő ezzel együtt viszont hiányolta a rendőrség megerősítését. Jól megfizetett, és megfelelő létszámú rendőri állományra lenne szükség - mondta Szél Bernadett, hozzátéve: az LMP szerint önálló határőrség mellett is több mint három ezerrel kellene növelni a rendőrség létszámát.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke azt mondta: a múlt szerdán elrendelt intézkedés szükségességéről, megalapozottságáról voltak kétségeik, ezért kérték Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, valamint a polgári és katonai titkosszolgálatok és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőinek tájékoztatását a migrációs helyzetről.
A szocialista politikus azt mondta: kétségeiket csak részben oszlatták el. Mint kifejtette: a macedón, görög, bolgár menekültválság, s a lehetséges útvonal-átrendeződések valóban fenyegetik a schengeni határokat. Így - mint mondta - van realitása, hogy tízezres embertömeg érkezik a magyar határokhoz, de az - véleménye szerint - ismét a déli határszakaszokon várható. Így Molnár Zsolt továbbra is túlzásnak tartja az országos válsághelyzet kihirdetését, úgy véli, elegendő lett volna, az eddig érintett megyékben már érvényben lévő helyzet fenntartása, illetve meghosszabbítása.
Az ülésről távozva Papp Károly országos rendőrfőkapitány azt mondta: naponta elemzik a helyzetet, s mind létszámban, mind technikai eszközben a szükséges erővel biztosítják a határok védelmét.
Múlt szerdán jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a kormány az egész ország területére migrációs válsághelyzetet hirdet ki. Szintén múlt szerdától Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be határán. Pintér Sándor az intézkedéseket azzal indokolta, hogy ezen országok már a schengeni elvárásoknak megfelelően engedik be a határaikhoz érkezőket, vagyis a belépőknek érvényes útlevéllel és vízummal kell rendelkezniük. Azt mondta: nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekültekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az országokban vannak. Jelezte: azt tapasztalják, hogy a zöldhatáron felállított kerítésnél "lényegesen nagyobb a mozgás", ezeket figyelemmel kísérik.

Elkezdődött a röszkei tömegzavargás vádlottjainak tárgyalása
A vádirat ismertetésével elkezdődött a röszkei tömegzavargások vádlottjainak tárgyalása csütörtökön a Szegedi Járásbíróságon.
Az ügyészség a kilenc szíriai és egy iraki állampolgárt - köztük egy nőt - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettével vádolja.
A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Egy férfi megafonnal a kezében beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. A tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül - mások mellett - a vád alá helyezett tíz ember jogosulatlanul magyar területre lépett. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették.
A tárgyaláson jelen vannak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is. A tárgyalás csütörtökön és pénteken a vádlottak meghallgatásával folytatódik. A bíróság az ügyben később hozhat ítéletet.

Tatánál 12 migránst fogtak el egy személyautóban
Az M1-es autópályán Tata térségében egy hét férőhelyes személyautóból 12 migránst állítottak elő hajnalban, az autó vezetője elmenekült - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön a rendőrség honlapján.
A sötétített üvegű, olasz rendszámú járművet a rendőrök egy parkolóba vezették ki. A sofőr a kocsiból kiugrott, majd a pályatesteket elválasztó szalagkorláton át egy bozótos területre futott.
A hátrahagyott járműben négy afgán, négy iraki, három iráni és egy pakisztáni állampolgár tartózkodott. Korábban menedékkérelmet nyújtottak be, a továbbutazáshoz szükséges okmányokkal nem rendelkeztek. A járőrök a külföldieket tiltott határátlépés kísérlete miatt a megyei rendőr-főkapitányságra állították elő.

Több mint százötven ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt
Százötvenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság az előző héten - tudatta a Szegedi Törvényszék szóvivője csütörtökön.
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság két vádlottal szemben végrehajtandó, háromra felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki - a kiutasítás mellett -, 41 terheltet egy évre, 106-ot két évre, egyet négy évre kiutasított Magyarország területéről.
A vádlottak - akiknek többsége tunéziai, afgán, palesztin, szír vagy pakisztáni állampolgárságúnak vallotta magát - a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt, illetve felett átbújva léptek illegálisan magyar területre.
Az ítéletekkel szemben, amelyekben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést, illetve négy évi kiutasítást szabott ki, a vádlottak és védőik fellebbezést terjesztettek elő, a többi döntés jogerőre emelkedett. A terheltek nem kérték az írásba foglalt ítélet anyanyelvükre fordítását.
A szóvivő kitért arra, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra a héten 33 menekültügyi kérelmet érintő beadvány érkezett, a folyamatban lévő ügyek közül egy eljárás hatályon kívül helyezéssel, nyolc elutasítással, egy egyéb módon fejeződött be.