Az időközi választás eredménye nem vetíthető ki országos szintre

A Veszprém után, Tapolca előtt címmel, a Republikon Intézet által megrendezett beszélgetésen a házigazda képviselője mellett a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Nézőpont Intézet és az Ipsos elemzői próbálták meg értelmezni a veszprémi választási eredményt és annak lehetséges hatásait elsősorban az április 12-ei tapolcai választásra.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a vasárnapi választás fontosabb tanulságai között említette, hogy míg az a baloldal számára mozgósítási siker, addig a jobboldal számára mozgósítási kudarc volt. Utalt arra, hogy a Fidesz a korábbi szavazóinak negyven százalékát tudta csak mozgósítani, és a Jobbik is csakötvenhárom százalékát, a baloldal viszont valamivel több szavazatot is kapott, mint a tavaszi választáson. Az eredményt Mráz szerint befolyásolhatta, hogy míg a jobboldal vitáktól volt hangos, addig a baloldal - "hagyományait sutba dobva" - egységesnek mutatkozott a független jelölt mögött. Az elemző úgy látja: a Fideszen belüli viták inaktiválták a kormánypárti szavazókat.
Mráz Ágoston a Jobbik mérsékeltebb hangját "fékezett habzású radikalizmusnak" nevezte, és úgy vélte, hogy az lehet ugyan jó médiastratégia, de a jelek szerint nem kampánystratégiának nem vált be.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszprémi választással bebizonyosodott, hogy a választási rendszer igazságos, hiszen látható, abban is tud győzni a baloldal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Veszprémben nem a baloldal nyert, hanem a Fidesz vesztett a mozgósítás hiánya miatt.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója azt mondta, nincs értelme összevetni a közvélemény-kutatások eredményét az időközi parlamenti választásokéval, mert a kutatások országos viszonyokat tárnak fel, másrészt a helyi kampány hatásai nem jelennek meg azokban, illetve a felmérések az egyes pártokra vonatkoznak, nem a jelöltekre. Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben vélelmezhető, hogy az időközi választások a Fidesz országos visszaesését igazolják, és az is, hogy a kormánypártot sok száz ezer szavazó hagyta el.
Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője arról beszélt, hogy a baloldal számára a veszprémi és a tapolcai választókerület hasonló erősségű, míg a Fidesz számára a most elvesztett veszprémi körzet volt erősebb. Meglátása szerint a vasárnapi voksolás után árnyaltabb lett az a kép, amely szerint a baloldal eltűnt vidékről, és ott a Jobbik erősödött meg; az adatok legalábbis nem ezt támasztják alá. Arról is beszélt, hogy a baloldali győzelemben a mozgósítás és az ezzel járó viszonylag magas részvétel nagy szerepet játszott. Szerinte az április 12-ei választás annyiban lesz más, hogy ott a két nagyobb városban a Fidesz mellett más párt erősebb; Tapolcán inkább a Jobbik, míg Ajkán inkább az MSZP. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapolcai választáson a baloldal már nem tud a kétharmad lebontásával kampányolni, míg a Jobbik erős bizonyítási kényszerbe került azzal, hogy Veszprémben gyengén teljesített, és ez nem igazolta vissza a kutatásokban megjelenő erősödését.
Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője emlékeztetett arra, hogy a Fidesz tizennégy éve nem vesztett időközi országgyűlési képviselő-választást, ezt a sort Újpest és a vasárnapi veszprémi megmérettetés törte meg. Veszprémet meglepetésnek nevezte, és úgy vélte: Kész Zoltán személyéből nehéz levonni bármilyen következtetést a jövőre nézve. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a "független séma" nem tud országos szinten érvényesülni, illetve, hogy a vasárnapi választás sajátosságai miatt nem vetíthető ki országos szintre.