1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben. Az interpellációk során a pedofíliával vádolt bicskei gyermekotthon igazgatójának kitüntetéséről és a letelepedési kötvényekről volt szó. Az azonnali kérdések elején a szocialisták kérdezték a miniszterelnököt a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben indított vizsgálatról.
Fidesz: A vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?
Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és "végképp bárdolatlanság fütyürészni". "Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit.
Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló az 1956-os forradalom évfordulójáról emlékezett meg. Mint kiemelte: felemelő pillanat volt februárban, amikor a lengyel szejm és a magyar parlament egyhangúlag megszavazta, hogy az idei a lengyel-magyar szolidaritás éve legyen. Hangsúlyozta: 1956 a két nép szabadság és függetlenség utáni vágyát szimbolizálja.
Ma mindkét ország arra törekszik, hogy a megszerzett szabadsággal és egyenlősséggel a megfelelő helyet foglalja el Európa népei között. A magyar-lengyel szolidaritás éve a szabadságról és a népek közötti összefogásról szól, azokról a tiszta, vitathatatlan értékekről, amelyekért készek a legnagyobb árat fizetni - mondta.
Szerinte méltó módon ünnepelték a forradalom évfordulóját, és a füttyögőkkel nem kell foglalkozni.
A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel "a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket".
Megjegyezte végül - a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről "nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".
Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett "pár tucat sípra futotta" tőlük - jegyezte meg.
KDNP: Gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése
Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. "Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" - mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.
Orbán Viktor ellenzéki politikusoknak válaszolt
Az azonnali kérdések sorát nyitó Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a Társaság a Szabadságjogokért két év pereskedés után szerezte meg az adatokat a Miniszterelnökségtől arról, hogy a miniszterelnök személyesen rendelt el soron kívüli kormányzati ellenőrzést a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A kormányfő viszont 2015. februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás indult az egyik érintett ellen, azt a választ adta, hogy "most hallom először" - emlékeztetett a politikus.
A képviselő azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért hazudott.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést.
Kunhalmi Ágnes viszonválaszában azt kérdezte, emlékszik-e a miniszterelnök, hogy a Kádár-rendszerben hogy zaklatták a demokratikus ellenzéket a rendőrök, mert most pont ugyanezt teszi a civilekkel és a médiával. "Azt kell, hogy mondjam, nagyobb szovjetté vált, mint az egykori kommunisták" - fogalmazott.
Orbán Viktor azt felelte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve. Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak, méghozzá úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el - tette hozzá. Minden ügyben, ahol vizsgálat zajlik ezt az eljárásrendet követik - mondta, arra kérve a képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se tőle ne vitassa el.
Jobbik: Miért fontosabb a "piszkos pénz", mint az ország biztonsága?
Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta - fűzte hozzá.
Kijelentette: a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz.
Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.
Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát.
Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.
LMP: Mikor tud a kormány olyan béreket adni, hogy az emberek ne menjenek tömegesen külföldre?
Szél Bernadett, az LMP politikusa szintén a miniszterelnökhöz fordulva sajtóhíreket idézett. Azt mondta, Jászfényszarun megindult a vendégmunkások szervezett betelepítése Ukrajnából, ezt a közelmúltban könnyített szabályok lehetővé teszik. Ezzel a lépéssel a kormány azon multinacionális cégek mellé állt, amelyek a minél olcsóbb munkaerőben érdekeltek ahelyett, hogy tisztességes béreket, feltételeket biztosítanának. Azt kérdezte: mikor áll a kormány a magyar emberek mellé, és mikor tudnak olyan bért fizetni, amely megakadályozza, hogy tömegesen külföldre menjenek az emberek.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák és kérte, ha ezek érdeklik a képviselőt, akkor tanulmányozza őket.
A bérekkel kapcsolatban közölte: vannak, akik közvetlenül a kormány alkalmazásában állnak, és kérésre átadja azt a listát, amely az ő béremeléseiket tartalmazza.
A piaci bérek szabályozásával kapcsolatban közölte: a munkavállalókkal kell megállapodni a béremelésről, mert nem akarnak olyan emelést, amelynek munkahely-megszüntetés a következménye. Ezért csak olyan béremelésre kerülhet sor, amelyet a munkaadók támogatnak, el tudnak fogadni - tette hozzá.
Szél Bernadett azt mondta, miközben a kormány küzdött a migráció ellen, egy salátatörvényben lehetőséget teremtett arra, hogy szervezetten, tömegesen lehessen külföldi munkavállalókat betelepíteni, és ezzel több multinacionális cég is élt már. Azt kérdezte: egyetért-e azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel kell orvosolni a közszférában.
Orbán Viktor azt mondta: a vendégmunkások és a betelepítés között semmilyen összefüggés nincs, majd közölte: az LMP európai parlamenti képviselője azt mondta, pártja csak a kvótarendszer bevezetésével tudja elképzelni a válság megoldását.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen - tette hozzá.
MSZP: Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között
Hiller István (MSZP) azt mondta, helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956. Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között - fogalmazott, megjegyezve: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék.
Azt mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az '56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt - jegyezte meg.
Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták "széttrollkodni" az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket - tette hozzá.
Az LMP a közszférában tervezett elbocsátásról
Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat. Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz - mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el. Számokat azért nem lehet mondani - folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli.
Jobbik: A gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?
Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte.
A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".
Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart - idézte fel -, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".
A Fidesz javaslatára az Országgyűlésről szóló törvénymódosítás általános vitáját hétfőn folytatják le, és a törvényjavaslatot kedden elfogadhatják. A javaslat a frakcióalkalmazottak juttatását érinti.
A képviselők látható többsége elfogadta az Országgyűlés október 25-i ünnepi ülésének napirendjét.
MSZP a pedofíliával vádolt bicskei igazgató kitüntetéséről
Interpellációjában a szocialista Bangóné Borbély Ildikó a pedofíliával vádolt bicskei gyermekotthon igazgatójának állami kitüntetését tette szóvá. Mint felidézte: augusztus 20. alkalmából az intézmény vezetője bronz érdemkeresztet vehetett át Lázár Jánostól.
A kitüntetés átvétele után alig egy hónappal felfüggesztették az igazgatót, akit nem először vádolták meg gyermekek molesztálásával - emlékeztetett, és több konkrét példát hozott.
Hogyan terjeszthette fel Balog Zoltán kitüntetésre? Annyira dilettáns ez a kormány, hogy bárkit kitüntet, akit felterjesztenek? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a gyermekeket ért erőszakkal szemben, és az az új Btk. sokkal szigorúbban védi a gyermekeket, mint kiszolgáltatott csoportot. Kitért arra, hogy az ilyen és hasonló szexuális bűncselekményeket el nem évülővé tették, akár 15-20 évvel később is el lehet indítani az eljárásokat.
A változtatások nyomán ezek az esetek könnyebben felszínre kerülnek, És ebben a konkrét ügyben is azonnal tudtak lépni - jelezte az államtitkár, aki szerint jobb a gyerekeknek, ha nem intézményekben, hanem nevelőszülőknél vannak. Ezért 2019-re a 12 év alattiak több mint 90 százaléka nevelőszülőknél lesz elhelyezve.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 99 igen, 43 nem szavazattal jóváhagyta.
Jobbik: a kvótanépszavazáson a letelepedési kötvényekre is nemet mondtak a szavazók
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy szavazók 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott a kvótanépszavazáson. Kiemelte: a 17 milliárdot is meghaladó kampány ellenére a kormány mégis nyitott egy kiskaput, így a 300-400 ezer eurót megfizetni tudó bevándorlók letelepedhetnek Magyarországon, a magyar állampolgárokkal közel azonos jogokat élvezve.
Ezen kötvények értékesítésének kiszervezésével ismét a Fidesz-közeli gazdasági klientúra tett szert búsás haszonra - mondta, különösen kirívónak nevezve Gaid Faraon szaúdi üzletember ügyét, akit a Forbes magazin a világ 10 legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolt, és aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt pénzügyi hálózattal.
Mint mondta, az üzletember szintén így került Magyarországra, és kapcsolatba került a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel. Azt kérdezte, nem éreznek ellentmondást, hogy miközben a szavazók 98 százaléka nemet mondott az idegenek betelepítésére, addig a kötvénnyel tágra nyitották a kapukat kétes hátterű, terrorizmussal összefüggésbe hozható üzletemberek előtt?
Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint nem nyitották tágra a kapukat sem kétes hátterű, sem terrorgyanús személyek előtt. Mint kifejtette: az említett néven senki nem kapott letelepedési engedélyt Magyarországon.
A kötvényigénylés rendszere elviekben kizárja, hogy terrorista, vagy terrorizmussal összefüggésbe hozható, az Interpol, Europol által körözött személy, vagy a magyar körözési nyilvántartásba szereplő ember ilyen kötvényt vásárolhasson - mondta.
A program bevezetésétől nemzetbiztonsági érdek miatt négy, közbiztonsági okból két kérelmet utasítottak el, családtagok esetében előbbi ok miatt kilenc, utóbbi ok miatt pedig egy kérelmet utasítottak el - jelezte.
Ha valaki méltatlanná válik az engedélyre, az visszavonható - közölte az államtitkár, aki szerint a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal összefüggésbe hozható vállalkozások sem tudtak megtelepedni.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 107 igen és 36 nem szavazattal jóváhagyta.
LMP: Vizsgálja a kormány a Népszabadság megszüntetésének hátterét?
Hadházy Ákos (LMP) egy meg nem nevezett újságíró által írt interpellációt olvasott fel, amelyben a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről érdeklődött. Mint mondta, a lapot "kivégezték", és ki fog derülni, hogy abban a kormány keze is benne van. Hozzátette: az Origo "lefejezése" és a tv2 ügye is jelzi, hogy nem először avatkoznak a sajtószabadságba. Az ellenzéki politikus felvetette Heinrich Pecina felelősségét, és azt kérdezte, fellép-e a kormány a munka törvénykönyvét megsértő osztrák laptulajdonossal szemben. Azt is kérdezet, mit ígértek neki, illetve hogy a hatóságok kivizsgálják-e, milyen háttéralkuk, zsebszerződések vannak a megszüntetés mögött.
Felszólalása alatt valaki azt kiabálta, hogy áruló, amire a politikus az illető személyéről érdeklődött és jegyzőkönyvezést kért. Az ülést vezető Latorcai János arra kérte, térjen vissza a szövegéhez.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: a sajtószabadság "köszöni, jól van", mindenki megtalálhatja a világnézetéhez közel álló orgánumot. A kormány kizárólag gazdasági kérdésként tekint a Népszabadság ügyére, s ha nem így lenne, éppen az sértené a sajtószabadságot - emelte ki. Baloldali politikusokat idézve felvetette, hogy miért nem tudták megoldani a korábban tulajdonukban álló lap hosszú távú finanszírozását. A Népszabadságot "a baloldal csinálta ki", amelyhez Schiffer András távozása után "önök is tapsikolva csatlakoznának" - fogalmazott az LMP-nek címezve.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 109 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.
Fidesz: kell-e törvénymódosítás a pedofilbotrány miatt?
Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy S. Miklós volt csepeli képviselő pedofil bűncselekmények alapos gyanújával előzetes letartóztatásba került, s már korábban is volt börtönben ilyen ügy miatt. Felidézte, hogy a férfi korábban egy önkormányzati rendezvényen próbált fajtalankodni egy kisfiúval, majd mikor ezután nem kapott képviselőséget, gyermektáborok szervezésével, felügyeletével bízták meg. A kormánypárti politikus kevesellte a rá korábban kiszabott börtönt, ami szerinte a helyi MSZP-nek és az akkori igazságügyi államtitkárnak köszönhető. Azt kérdezte, a mostani eset után milyen mértékű büntetésre számíthat, el lehet-e tiltani a gyermekek közeléből és szükséges-e ezzel összefüggésben törvénymódosítás.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ismertette, hogy a gyermekek fokozott büntetőjogi védelmet élveznek, ezek minősített esetnek számítanak, 18 év alatti sértett esetében 2-8, 14 év alattinál pedig 5-10 év szabadságvesztést szabhatnak ki. Hozzátette: súlyosbító tényező, ha az áldozat hozzátartozó, az elkövető felügyelete, gondozása alatt áll. Kiemelte azt is, hogy az elkövető eltiltható a foglalkoztatás gyakorlásától, azonban ha szükséges, a jogszabályok felülvizsgálhatók.
A választ elfogadta a kormánypárti képviselő.
MSZP: Hogy áll a tusványosi faházprojekt?
Kiss László (MSZP) túlárazottnak nevezett egy Tusnádfürdőn megvalósuló faházprojektet, értékelése szerint az ügy felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Mint mondta, 180 fős férőhelybővítést ígértek, de csak három nyolcfős ház szerepel a projektben, és eltér a jelzett költségigény és az önkormányzati építési engedélyben szereplő összeg. Az ellenzéki politikus azt is bírálta, hogy 2015 májusára nem készült el a beruházás és meghosszabbították a határidőt. A Bethlen Gábor Alap felelősségét firtatta.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte, mindig nagy kíváncsisággal tölti el, amikor az MSZP nemzetpolitikai kérdésekben szólal meg. Kifejtette, hogy nem 3 faház, hanem több ingatlan felújításáról szólt a beruházás, amelynek határidejét engedélyezett módon módosították 2017 augusztusának végére. Szólt arról is, hogy a román építési szabályok eltérnek a magyartól, a költségbecslésben és a támogatási szerződésben szereplő összeg azért különbözik, mert a műszaki tartalom is más. Az államtitkár jelezte: meghívja a helyszínre a szocialista politikust, aki betekinthet minden számlába.
A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 99 igen és 33 nem szavazattal igen.
Jobbik: Az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"
Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.
Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Hozzátette: ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 109 igen, 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.
KDNP: Milyen lépéseket tervez a kormány a drogrehabilitáció területén?
Firtl Mátyás (KDNP) össznemzeti érdekként hivatkozott a megelőzésre és a drogrehabilitációra, amelynek elvi alapjait már lefektette a parlament. Ismertette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kezelésben megjelentek száma 12-17 ezer között volt az elmúlt években, a megelőzés azonban jóval szélesebb réteget érint. Arról érdeklődött, hogy az eddigi intézkedések hogyan segítették a fogyasztás elleni küzdelmet és milyen további lépéseket tervez a kormány.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a nemzeti stratégia azt tűzte ki, hogy 2020-ra végelegesen száműzi kábítószereket, az azzal kereskedőket és a függést. Fontosnak nevezte, hogy a kereslet és a kínálat csökkentése mellett bátorítani, erősíteni kell azokat, akik soha nem nyúltak droghoz. Szakítottak a tűcserékkel és a felépülés-központúság lett a fő szempont - fejtette ki, jelezve: az idei költségvetésben szinte duplája, 800 millió forint áll rendelkezésre. Uniós forrásokból pedig további több milliárd forint jut prevenciós programokra, szenvedélybetegségek megelőzésére.
A kormánypárti politikus elfogadta a választ.
LMP: Miért nem újítják fel teljesen a 3-as metrót?
Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy ismét jelentősen csúszhat a 3-as metró felújítása. A politikus megjegyezte, az a hír járja, hogy az állomások felújítását és a teljes akadálymentesítést is meg akarják spórolni. A képviselő azt kérdezte, hogy lehet, hogy a 3-as metrót nem újítják fel teljes mértékben.
A válaszadó Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a 3-as metrón naponta mintegy 520 ezren utaznak és indokolt a felújítása. A metró most is biztonságosan működik, habár szükség van az infrastruktúra és gördülőállomány felújítására, de a kettőt szét kell választani egymástól - közölte.
A kormány elkötelezett a felújításban, a vonal pedig semmi mással nem pótolható - nyomatékosított.
Az államtitkári választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 106 igennel, 26 nem és egy tartózkodás ellenében.
Fidesz: Mire vár az igazságszolgáltatás a terézvárosi ingatlaneladások ügyében?
Pesti Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002-2010 között Terézváros városvezetése jogsértő módon, áron alul adott el ingatlanokat. Jelenleg több mint tíz ingatlan esetében folyik büntetőeljárás - hangsúlyozta.
A képviselő azt mondta, hogy az ügyészség több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádolja a képviselőtestület akkori többségét adó szocialista és szabaddemokrata képviselőket.
A politikus azt akarta megtudni, mire vár az ügyben igazságszolgáltatás.
Völner Pál államtitkár azt mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem nyilatkozik a folyamatban lévő büntetőeljárásokról. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat mindenképpen erősíteni kívánja a tárca, ez a kormány egyik célja is - szögezte le. Példaként említette az eljárások időtartamának rövidítését, hatékonyságának növelését valamint a bíróságok megítélésének javítását és az igazságos eljáráshoz való jog erősítését.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: Felülvizsgálják a letelepedési kötvényprogramot?
Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül.
Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament tette meg 107 igennel 32 nem ellenében.
Jobbik: Miért támogatják a migránsokat segítő szervezeteket?
Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány több mint egymilliárd forint támogatást nyújtott olyan szervezeteknek, amelyek célja a migránsok segítése, integrálása. Ezeknek a szervezeteknek a jelentős része erősen köthető Soros Györgyhöz - tette hozzá a politikus.
Miért támogatják ekkora összeggel azokat a szervezeteket, amelyek még a kormány bevallása szerint is kártékonyak - interpellált a képviselő.
Rétvári Bence válaszként azt mondta, a jobbikos képviselők bátrak, amikor csak a retorika szintjén kell beszélni a bevándorlásról, de amikor az alaptörvény-módosítás során meg kellene erősíteni 3,3 millió választó akaratát, akkor az ellenzéki párt feltételeket támaszt.
Hangsúlyozta, hogy az idézett támogatási formát az Európai Parlament és az Európa Tanács által meghatározott rendelet szabályozza, ugyanis ezek uniós pénzek.
A választ a Ház fogadta el a képviselő helyett 105 igennel, 23 nem ellenében.
LMP: Miért nincs szappan a kórházi mosdókban?
Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, hogy a kórházak, SZTK-k mosdóiban nincsen szappan, annak ellenére, hogy a kórházi fertőzéseket egy egyszerű kézmosással meg lehetne előzni.
Tavaly 136 kórházi járványt jelentettek, ez 23 százalékkal több, mint 2014-ben - emelte ki. Kórházi fertőzésekben az elmúlt évben 644 ember halt meg, ami 24-el több, mint a közlekedési balesetekben elhunytak száma, miközben szerencsére senki nem halt meg Magyarországon a terrorizmus miatt - fogalmazott.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt kérte, hogy a képviselő ne nézze le az egészségügy dolgozóit és ne a parlamentből oktassa ki őket, hogy mossanak kezet. Egy év alatt a három legfőbb fertőzés száma 14 028-ről 13 340-re csökkent - hangsúlyozta a kórházfelújításokat és új eszközök beszerzését és kiemelő államtitkár.
A választ a Ház fogadta el 107 igennel, 33 nem ellenében.
Béremelést sürgetett az oktatásban az MSZP
Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a 2016-os pedagógusbérek nagyjából tíz százalékkal alacsonyabbak a korábban ígértnél, ugyanis az emelési programot a kormányzat úgy módosította, hogy a számítási képletből kivették a minimálbér hatását. A közoktatásban eközben jól érezhető a bérfeszültség, ugyanis nem átfogó az életpályamodell, majd százezer embert hagytak ki bármiféle emelésből - mondta.
Mikor kapnak általános emelést a nem pedagógus végzettségű segítő munkatársak? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence azt mondta, az oktatás területén nem bérfeszültség, hanem béremelés van, ami 2013 óta folyamatos és jövőre is folytatódni fog. A gazdaság lehetővé tette a kormányzati béremelési programokat, először a pedagógusok, aztán az orvosok, ápolók, majd a hivatásos állományú rendőrségi és honvédségi dolgozók fizetését emelik nagy mértékben - közölte.
A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 37 nem ellenében.
Jobbik: Hány új munkahelyet teremtettek a letelepedési kötvények vásárlói?
Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a letelepedési kötvényekhez már fél áron is hozzá lehet jutni, a maradék összeget ugyanis bankhitelből pótolják, de ekkor a befektető nem kapja vissza a futamidő végén a pénzét. A képviselő feltételezte, hogy akinek a kötvény megvásárlása is gondot okoz, az nem fog munkahelyeket teremteni, ezért megkérdezte, hogy a kötvényesek hány új munkahelyet hoztak létre.
Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a letelepedési kötvények rendszerét sok nyugat-európai országban is alkalmazzák. Leszögezte, hogy a kötvények a nemzetgazdaságot segítik. Egyúttal azt mondta, hogy 2013 nyara óta Magyarországon összességében 470 ezer munkahely jött létre.
Staudt Gábor azt felelte, hogy ha 470 ezer munkahely jött létre a kötvények eredményeképpen, akkor ez egy európai csoda. A képviselő a választ viszont nem fogadta el, de a parlament ezt megtette helyette 108 igennel, 39 nem ellenében.
