Európában az ügyészségek szabályozását tekintve „tarka a kép”, mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész független, sok európai kolléga irigykedve tekint rájuk – mondta Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című konferencián.
A legfőbb ügyész a távirati iroda jelentése szerint emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt, amely megteremtette a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető – hangsúlyozta Polt. Megjegyezte, az ügyészség nem külön hatalmi ág, azonban önálló alkotmányos tényező, önállósága abban áll, hogy a végrehajtó és törvényhozó hatalomtól független.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára hangsúlyozta, az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket – jelentette ki az államtitkár. Répássy Róbert (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő a törvényhozás és a bíróságok kapcsolatát értelmezve arról beszélt, a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk – magyarázta Répássy.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára hangsúlyozta, az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket – jelentette ki az államtitkár. Répássy Róbert (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő a törvényhozás és a bíróságok kapcsolatát értelmezve arról beszélt, a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk – magyarázta Répássy.
