Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki nyilvános határozathirdetésén, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával. A Fidesz pénteken délután közleményt adott ki, melyben leírták, kezdeményezni fogják, hogy a törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés.
Fidesz: Még februárban kijavíthatják a hibát
A Fidesz szerint még februárban kijavíthatják az Alkotmánybíróság által pénteken a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban megfogalmazott formai hibát.
A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy időszerűvé vált egy új, önálló közigazgatási perjogot szabályozó törvény elfogadása, ezért a Fidesz-frakció célja, hogy a törvényről minél korábban újra szavazhasson az Országgyűlés.
Az Igazságügyi Minisztérium előzőleg azt közölte: kezdeményezni fogják, hogy az alkotmányellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés.
A Fidesz közleményében azt is írta, az MSZP újra igazolta hiteltelenségét, szakmai hozzá nem értését, nincsenek szakmai érveik, csak a lázálmaikat "szajkózzák", "pártkatonákat vizionálva a bírósági rendszerben".
Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén kimondta, alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései. Az MSZP a hírre reagálva azt közölte: Orbán Viktor miniszterelnöknek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy "miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság".
Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
Már februárban újra szavazhat a Ház
Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezni fogja, hogy az Ab által alkotmányellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés.
A tárca közleménye szerint céljuk, hogy "a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések" azok korrigálása után az eredeti elképzeléseknek megfelelően 2018. január elsején hatályba léphessenek.
A tárca üdvözli, hogy az Ab a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította: szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja.
A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult.
A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási - például adóhatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.
Az Ab határozatában rögzítette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvénybe foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat, az európai jogi kultúrának megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Az Ab kiemelte, hogy jelen ügyben az indítvány keretei között maradva kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta.
Az Ab-határozat indoklása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos - csak kétharmados többséggel módosítható - törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen szabályozás pedig az Ab szerint is csak minősített többséggel fogadható el.
MSZP: Nem lesz fideszes pártbíróság
Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy "miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy".
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közleményben reagált az Alkotmánybíróság döntésére.
Az ellenzéki politikus azt írta: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - nem támogatta, s továbbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonák ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. "A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őrizni fogjuk" - nyomatékosította.
Az pedig külön szégyenteljesnek ítélte, hogy éppen az igazságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados törvényt alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség ellen. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíróságnak is sok volt - vélekedett.
A határozat szerint nem annak van közjogi jelentősége, hogy az új elnevezés alatt már létező és a bírósági törvényben szabályozott bíróság jár el, hanem annak, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem hozhat létre új, a bíróságok szervezetéről szóló törvényben adott szakaszában nem szereplő bíróságot. Az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem a Fővárosi Törvényszék elnevezését változtatja meg, hanem egy, a bírósági törvényben adott szakaszában nem nevesített és nem is szabályozott bíróság, a közigazgatási felsőbíróság eljárására jogosítja fel a Fővárosi Törvényszéket.
A köztársasági elnök indítványa hasonló érveléssel kérte az alkotmányellenesség megállapítását azért is, mert a vizsgált feles törvény a médiahatóság, illetve a választási bizottságok döntéseivel szembeni jogorvoslatok elbírálására a kétharmados médiatörvényben, illetve választási eljárásról szóló törvényben kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel felruházott bíróságok helyett közigazgatási felsőbíróságként másik eljáró bíróságot, a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki.
LMP: A jogállamot védi az Alkotmánybíróság döntése
Az LMP szerint a jogállam szempontjából fontos és jó döntést hozott az Alkotmánybíróság.
Csarnó Ákos, az LMP közigazgatási szakszóvivője a testület döntésének pénteki kihirdetését követően, az Ab épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az LMP is úgy látja, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége a sarkalatos rendelkezéseket megkerülve, a kétharmados többség biztosítása nélkül alakított volna a bírósági törvényen.
Az ellenzéki politikus kérdésre válaszolva megjegyezte, az LMP támogatni tudja a közigazgatási bíráskodás visszaállítását abban az esetben, ha az erről szóló jogalkotási folyamatban figyelembe veszik korábban megfogalmazott tizenkét pontos javaslatcsomagjukat.
Az Ab az alkotmányellenesség megállapítása kapcsán kifejtette: a közigazgatási perrendtartásról szóló, egyszerű többséggel elfogadott törvény vizsgált bekezdései tartalmilag sarkalatos törvényi rendelkezések módosítására irányultak, annak pedig a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie.
Az Országgyűlésben 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson egyébként 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett szavazták meg a törvényjavaslatot, tehát a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta. De miután a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenség megállapítható az Ab szerint.
Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnöke volt. A novemberi alkotmánybíró-választás nyomán december 1-jétől ismét teljes létszámmal működő testület 15 tagja közül egyedül Dienes Oehm Egon alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.
Az Országgyűlés által megszavazott, de az államfő által ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.
Áder János köztársasági elnök ötödik alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, előzetes alkotmányossági kontrollt kérve.
