Albizottság vizsgálja, mi vezetett a brókerházak visszaéléseihez

Az LMP-s Schmuck Erzsébet, a független Szelényi Zsuzsanna és a szocialista Burány Sándor egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - emelték ki.

Szűcs Lajos úgy vélte, a társadalomnak jogos igénye, hogy a brókerbotrányokat kivizsgálják. Elmondta, hogy a Fidesz-frakció rajta kívül Kerényi Jánost, Boldog Istvánt, valamint Witzmann Mihályt javasolja az albizottságba. 
Vizsgálnák, hogy milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak az ellenőrzések "fellazításában", hogyan volt lehetséges, hogy a Buda-Cash helyszíni ellenőrzését 2010-ben a Bajnai-kormány alatt működő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rekord gyorsasággal lefolytatta, valamint az, hogy ezután a PSZÁF nem tett az ügy lényegére vonatkozó megállapítást - fejtette ki. Mint mondta, megvizsgálnák azt is, hogyan volt lehetséges, hogy a Bajnai-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forint fedezet nélküli hitelhez juttatta a Quaestor-csoportot, ezzel segítve "a milliárdos csalássorozat folytatását". 
Szűcs Lajos szerint az albizottsági megállapításokat a főbizottság elé kell tárni és elfogadtatni, ugyanakkor egyedi jogi felelősség megállapítására a testületnek nincs lehetősége.
A bizottság ülése után Szűcs Lajos elmondta: a vizsgálati programot ki lehet egészíteni, minden olyan időszakot érdemes vizsgálni, "amikor meg lehet találni azt a kezdetet, ahonnan ezek a botrányok elindultak" - fogalmazott. Mint hozzátette, időbeli korlát a vizsgálódásra nincs, de a becsapott emberek érdekében szeretnék mielőbb lezárni a munkát. 
Az LMP-s Schmuck Erzsébet kifejtette: pártja egyetért abban, hogy vizsgálóbizottságra van szükség a brókerbotrányokkal kapcsolatban, de arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ezen albizottság felállítását ne támogassák, mert egy magasabb szintű, országgyűlési vizsgálóbizottságra van szükség. 
A képviselő szerint 1997 és 2015 között kellene vizsgálni a befektetési szolgáltatókat, és a vizsgálódást nem arra kell leszűkíteni, hogy melyik kormány hol hibázott, hanem sokkal tágabban - brókercégek kapcsolatai, felügyeleti hiányosságok, jogszabályi környezet, állami vagyon befektetési szolgáltatók általi kezelése - kell vizsgálni ezt a témát. Azért 1997 lenne a kezdődátum, mert ekkor született meg az új tőkepiaci szabályozás - tette hozzá. 
Szelényi Zsuzsanna független képviselő kiemelte: alaposan ki kell vizsgálni mi történt, de ezt nem egy fideszes többségű albizottságban, hanem egy paritásos országgyűlési vizsgálóbizottságban kell megtenni. A képviselő "kamu albizottságnak" nevezte a hétfőn létrehozott testületet, és úgy vélte, hogy az albizottság nem szolgálja az emberek tisztánlátását a brókerügyekben. 
Úgy vélte, át kell vizsgálni a Quaestor mögötti offshore céghálót, a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF bankfelügyeleti tevékenységét, valamint hogy a közintézmények kockázatos brókercégeknél történt pénzkihelyezési gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak, különös tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumra.
A szocialista Szakács László is úgy vélte, maga a vizsgálat elfogadható, de a részleteket megismerve "tudjuk, kik lesznek a felelősök", "egészen elképesztő,hogy ebből politikát csinálnak és visszafelé mutogatnak", miközben az embereket még mindig nem sikerült kártalanítani - hangsúlyozta. Burány Sándor (MSZP) az ülés után elmondta: a Fidesznek "esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt 5 év történéseit". Szerinte az albizottság létrehozása - ha nem is feltétlenül jogilag - de megakadályozza az Országgyűlést abban, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a témában. A képviselő szerint pedig "ha a Fidesznek mégis az a szándéka, hogy a kettőt együtt engedélyezi", akkor felesleges az albizottság. 

 MSZP: Szigorúbb szabályokat!
Az MSZP azt kezdeményezi: a parlament módosítsa úgy az önkormányzati törvényt, hogy a települések csak garantált papírokba fektethessenek a pénzt. Az indítványt  hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Fábry Béla, a szocialista párt fóti választókerületi elnöke tette.
Fábry közölte: az Országgyűléshez és a Magyar Nemzeti Bankhoz eljuttatandó kezdeményezés része az is, hogy hozzák nyilvánosságra, hány önkormányzatot mekkora kár ért, de azt is vizsgálnák, hogy ezen befektetésekkor az önkormányzati vezetők jogszerűen jártak-e el. Kezdeményezik: amennyiben bebizonyosodik, hogy önkormányzati, állami vezetők is részesei voltak a csalássorozatnak, akkor ők is feleljenek magánvagyonukkal ezért - tette hozzá. A magánbetétesekhez hasonlóan pedig az önkormányzatok is részesüljenek teljes kártalanításban "az állami, nemzeti bank asszisztenciával megvalósult botránysorozatban" elvesztett pénzükért - hangzott el.
Érvelése szerint míg egy magánbefektető a saját pénzét viszi a vásárra, addig itt a város polgárai nem tehetnek arról, hogy a város vezetői eltőzsdézték az önkormányzat egymilliárd forintját. Fábry Béla szerint az ügyben "vétkes felelősségű" nemzeti bank forrásaiból kellene ezt a tételt kifizetni.
Takács István fóti szocialista önkormányzati képviselő arról beszélt: nagy valószínűséggel elúszott az az egymilliárd forint, amit a város fektetett be a Hungária Értékpapír Zrt.-nél.  Megismételte azon korábbi (Bartos Sándor fideszes polgármester által március végén cáfolt) közlést, hogy noha a településvezetőnek értékpapír-vásárlásra volt felhatalmazása, a pénzügyi cég értékpapír-kezelést végzett Fót vagyonával.