Belföld
Alaptörvénybe foglalta a terrorveszélyhelyzetet a parlament
Megalakul a TIBEK – Tuzson: „A magyarok biztonságát garantálják a döntések” +VIDEÓ
Az alaptörvény-módosítását a kormánypártok mellett a jobbikosok támogatták, az LMP és függetlenek nemmel szavaztak, és az egy tartózkodó voksot is egy független képviselő adta le. Az MSZP-sek nem nyomtak gombot. Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, amihez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Terrorveszélyhelyzet idején a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A kormány azonban már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésénék kezdeményezése után bevezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart. Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Elfogadták a Belügyminisztérium terrorellenes csomagját
A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak.
Új kötelezettség a telefonszolgáltatók felé
A törvény szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását. Ennek értelmében lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Előírták továbbá a szolgáltatóknak a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal.
A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik tovább. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.
Az eredetileg javasolthoz képest azonban változás, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek. A törvényjavaslat továbbá szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását, bevezeti – a rendőrségi törvény módosításával – a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriáját, és módosítja a büntető törvénykönyvet is.
„Nincs fontosabb feladat, mint a magyar családok biztonságának elősegítése”
Simicskó István honvédelmi miniszter kiemelte: remélik, hogy Magyarországot nem éri terrortámadás, de ha ez mégis bekövetkezik, akkor a honvédség erre felkészült erői rendelkezésre állnak arra, hogy a magyar emberek biztonságát garantálják. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint fontos a megelőzés, a lehetséges elkövetők kiszűrése, de az is, hogy a hadsereg és a rendvédelmi szervek hatékonyan és gyorsan tudjanak reagálni, amikor erre szükség van. Mint írták, az elsöprő többséggel megszavazott törvények jól mutatják, minden politikai tényezőnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy nincs fontosabb feladatunk, mint a magyar családok biztonságának elősegítése.
Büntethető lesz a terrorizmus támogatása
Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat.
„Magyarország biztonságánák kérdésében a képviselőknek egyet kellene értenie”
Tuzson Bence szerint a magyar emberek mindennapi biztonságát garantálja az Országgyűlés által kedden elfogadott alaptörvény-módosítás és a Belügyminisztérium terrorellenes csomagja. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a törvénymódosítások nyomán egyrészt a rendőrség és a belügyi szervek megkapják azokat a forrásokat és háttérszervezeti egységeket, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy megfeleljenek a terrorizmus kihívásainak, másrészt az alaptörvény és az ehhez kapcsolódó honvédelmi törvények módosításával lehetővé válik, hogy Magyarországon a honvédség is fel tudjon lépni terrorveszélyhelyzet esetén.
Hangsúlyozta: nagyon sajnálják, hogy voltak olyan országgyűlési képviselők és politikai pártok, akik nem támogatták ezt a két törvénycsomagot. Szerinte a belügyi törvénycsomag esetén egy „sajátos koalíció alakult” Gyurcsány Ferenc vezetésével, míg a honvédelmi törvénycsomagnál a szocialisták is beálltak ezek közé a képviselők közé, és nem támogatták az emberek mindennapi biztonságát. Felelőtlennek tartotta a nemmel szavazó képviselőket, mert szerinte a honatyáknak alapkérdésekben, így Magyarország biztonságában, egyet kellene értenie. Az MSZP és az LMP közben alaptörvény-módosítást nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy a honvédséget terrorhelyzet esetén valóban be lehessen vetni.