A tudományos életben a kilencvenes évek óta érzékelhető, hogy a nyugati világban, elsősorban Nyugat-Európában egyenlőségjelet próbálnak tenni a 20. században érkezett bevándorlóközösségek és a hagyományos nemzeti kisebbségek közé - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, az Alapjogokért Központ kutatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok többsége úgy gondolja, ahhoz, hogy egy közösség hagyományos nemzeti kisebbség lehessen, huzamosabb ideig kell élnie az adott országban, Magyarország esetében ez az időszak legalább száz év.
Szerinte Nyugat-Európában a migráció és a bevándorlás sokkal fontosabb kérdés, mint a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye. Tóth Norbert ezt károsnak nevezte.
