A hősiesség, a köszönetadás és a szabadság lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett megemlékezések központi gondolata - mondta el az emberi erőforrások minisztere egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen, utalva az emlékév mottójára: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: az a demokrácia, ami ma Magyarországon van, '56 hőseinek áldozata nélkül elképzelhetetlen. Megjegyezte, "nagyon sok áldozatunk volt a huszadik században, tetteseink is voltak, meg voltak hőseink, és ezekről beszélünk legkevesebbet".
A tárcavezető - emlékeztetve arra, hogy az október 23-i ünnepség szónoka Orbán Viktor miniszterelnök mellett Andrzej Duda lengyel államfő lesz - arról beszélt: a szervezéskor az volt a cél, hogy ne az állami protokoll uralja az eseményeket, ezért is hívnak meg olyanokat, akik 1956-ban kiálltak a magyarok ügye mellett.
Ők elsősorban nem a politikusok közül kerültek ki, "hanem a népi diplomáciának, a népi szimpátiának az emberei voltak" - fogalmazott, később egy kérdésre arról beszélve, nem a külföldi államok, kormányzatok kiállása tette "igazi hősies tetté" az eseményeket, így a magyarok "inkább cserbenhagyásként élték meg" a nemzetközi közösség reakcióit.
Balog Zoltán hangsúlyozta: azt is üzeni az eseménysorozat, hogy Magyarországon a szabadság népe él, amely a szovjet elnyomás idején is elsőként nyilvánította ki szabadság iránti igényét a függetlenségi harccal, így egyértelmű, hogy "egy ilyen országban egy ilyen népet nem lehet kézzel vezérelni, nem lehet ideológiailag felülről befolyásolni, hanem a saját szabadságvágya szerint éli az életét, és ez a jövőben is így lesz", ebben erősít meg bennünket az 56-os hősök példája.
A miniszter közölte: a 13,5 milliárd forintos költségvetéssel megrendezett emlékév 7,7 milliárd forintos pályázati keretéből eddig 4,3 milliárdot kötöttek le; eddig 204 büszkeségpontot hoztak létre, és az a cél, hogy minden olyan településen legyen ilyen, ahol 1956-ban ellenállás volt.
Andrzej Duda részt vesz a megemlékezéseken
Andrzej Duda lengyel elnök részt vesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezéseken - erősítette meg pénteken a PAP hírügynökségnek nyilatkozva Krzysztof Szczerski, a lengyel elnöki hivatal külügyi államtitkára. A PAP ebben az összefüggésben Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét idézte aki pénteki budapesti sajtóértekezletén elmondta: az október 23-i ünnepség szónoka Orbán Viktor miniszterelnök mellett - egyetlen meghívott külföldi államfőként - Andrzej Duda lesz, mert - mint fogalmazott - "akkor, amikor sok más ország államfője magára hagyta a magyar forradalmat, a lengyelek, ahogy a történelem során sokszor, rokonszenvüket, szeretetüket és szolidaritásukat nyilvánították." Szczerski a PAP-nak azt is elmondta: a magyar Országgyűlésben október 25-én megrendezésre kerülő ´56-os megemlékezésre Marek Kuchcinski, a lengyel szejm házelnöke kapott meghívást. Az államtitkár elmondta továbbá: a lengyel politikai vezetők azt szeretnék, hogy a közös megemlékezések "új, fontos fejezetet jelentsenek a lengyel-magyar barátság 21. századi történetében." Emlékeztetett arra: október 21-én a varsói Lengyel Színházban (Teatr Polski) a budapesti Nemzeti Színház - a hazai bemutató előtt - Vidnyánszky Attila és Szilágyi Andor Tóth Ilonka darabjának ősbemutatóját rendezi.
Emellett 155 könyvnek és kiadványnak, 280 rendezvénynek, 52 filmes forgatókönyvnek jutott támogatás, de "a romkocsmákat is ötvenhatos díszbe akarjuk öltöztetni október második felében" - tette hozzá. Kifejtette, 12 budapesti és 17 vidéki helyszínen 70 művészeti produkció, 80 kiállítás, 20 kutatóprogram és 26 más projekt jön létre az emlékbizottság támogatásával, eddig 355 település érintett a programokban, de óriásplakátokkal, épülethálókkal és felfestésekkel is emlékeztetnek a hat évtizeddel ezelőtt történtekre.
Az emlékezetkultúra fontosságát hangsúlyozva kiemelte: valószínűleg ez 1956 utolsó olyan kerek évfordulója, amikor még sikerül élő tanúkat meghívni és megszólaltatni.
A központi eseményekről szólva Balog Zoltán kitért arra, hogy az ünnep előestéjén az Erkel Színházban tartanak majd megemlékezést, másnap reggel a nemzeti lobogó felvonásával veszi kezdetét az eseménysorozat, amelynek részeként délután három órakor rendeznek díszünnepséget a Kossuth Lajos téren, este pedig az Operaház ad otthont az ünnepi díszhangversenynek.
Utalt arra is, hogy október 25-én tartja díszülését az Országgyűlés, ezen részt vesz Stanislaw Tillich volt szászországi miniszterelnök, a német törvényhozás felsőházának elnöke és Marek Kuchcinski varsói házelnök. Jelezte, az emlékbizottság kezdeményezte a parlamenti pártoknál, hogy közös nyilatkozattal és együttünnepléssel emlékezzenek meg az évfordulón.
Megemlítette: november 3-án nyitják meg a Rákoskeresztúri új köztemető új látogatóközpontját.
Szólt arról is: külföldi fővárosokban kiállításokkal, konferenciákkal és "köszönőkoncertekkel" emlékeznek a hatvan évvel ezelőtt történtekre.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa azt hangsúlyozta: a szabadság és a függetlenség iránti vágy az, ami - ahogy hatvan éve - ma is összekovácsolja a nemzetet.
Hangsúlyozta, az évfordulón olyanok teljesítményét mutatják fel, akik "nem készültek hősöknek, de a történelem egy adott pillanata választás elé állította őket, és akkor meghozták azt a döntést, hogy harcolnak a szabadságért és a függetlenségért", sokuk életét is adva ezekért.
Kitért arra is: mindenkit arra kérnek, hogy november 4-én este hét órakor gyújtson gyertyát az áldozatok emlékére, akár az erre létrehozandó honlapra selfie-t is küldve, hogy "legyen ez egy országos megemlékezés, egy egyszeri gesztus, ami kifejezi azt a hálát, azt a köszönetet, amit érzünk, és amivel tartozunk azoknak, akiknek ezt a szabadságot köszönhetjük".
Kovács Zoltán kormányszóvivő az eseményen azt emelte ki: az ötvenedik évfordulón történtek kapcsán "van mit bepótolnunk", hiszen akkor nem sikerült tisztességgel és méltó körülmények között megemlékezni.
A "legaljasabbnak" nevezte azt a próbálkozást, amely "megpróbálja ma összemosni a 2010-es évek közepének népvándorlási hullámában tapasztaltakat az '56-os magyar menekültek, illetve politikai értelemben elüldözöttek sorsával", ami szerinte a történelemértés és az arra való szándék alapvető hiányát mutatja. Hozzátette, ez "az európai történelmi emlékezet szempontjából is rendkívül veszélyes út".
Ezzel a témával kapcsolatban Balog Zoltán az 1989-es és a mostani menekülthelyzetet összehasonlítva úgy nyilatkozott, "ugyanazoknak az értékeknek a nevében építjük a kerítést, mint amiknek a nevében megnyitottuk annak idején a határt: a szabadságnak a védelmében". Közölte, nem szabad összekeverni a diktatúrából menekülést az illegális határátlépés jogállamban megengedhetetlen tettével.
