Áder: Az MSZP elutasította a takarékszövetkezeti törvényt

Az MSZP csütörtökön közölte: a párt szerint Áder János is aktív szerepet játszott a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó bankcsoport létrejöttében azzal, hogy 2013-ban nem írta alá a takarékszövetkezeti törvényt, hanem visszaküldte azt a parlamentnek. A szocialisták felszólítottákaz államfőt, hogy tisztázza szerepét az ügyben.

 Az államfő kihangsúlyozta: a törvényt a rendelkezésére álló rövid idő ellenére is a lehető legalaposabb vizsgálatnak vetette alá, munkatársai számos szakemberrel konzultáltak, és egyértelművé vált: a felmerült kifogások egy része jogosnak tekinthető, így a szövetkezeti törvényt megfontolásra visszaküldte a Háznak. Megjegyezte, hogy a visszaküldéssel egy időben világossá tette érveit és indokait, amelyeket az MSZP egyetlen politikusa sem kifogásolt.
A Buda-Cash-ügy semmilyen összefüggésben nem lehet a hitelintézeti törvénnyel, hiszen Magyarországon ma már mindenki tudja, hogy az ügy szálai több mint tíz évre nyúlnak vissza - jelentette ki levelében Áder János.
Az elnök arra kérte Tóbiás Józsefet, hogy ezekről a tényekről adjon tájékoztatást azoknak, "akik esetleges tájékozatlanságukkal könnyen sodorhatják kellemetlen helyzetbe" az általa vezetett pártot.
Az államfő azt is kiemelte: az Országgyűlés által elfogadott törvények alkotmányos vizsgálatát olyan kötelezettségének tekinti, amelyben semmi és senki sem ingathatja meg, "bárki, bármilyen indokból is érezzen késztetést erre". "Elnöki eskümet követően többször is megerősítettem: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm" - idézte fel.

Volt pénzügyminiszterek meghallgatását javasolja a Fidesz
A parlament gazdasági bizottságában hallgatná meg a Fidesz a Buda-Cash-ügy miatt a szocialista kormányok három pénzügyminiszterét, László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost, továbbá Antali Károlyt, a Buda-Cash volt felügyelőbizottsági elnökét és Farkas Ádámot, a pénzügyi felügyelet korábbi vezetőjét.
A Fidesz-frakció közleményében azt írta: a gazdasági bizottság hétfői ülésén László Csabát és Draskovics Tibort azért hallgatnák meg, mert kezdeményezésükre törölték el a brókercégek korábban kötelező kétévenkénti helyszíni ellenőrzését. Várják a tanácskozásra Veres Jánost is, aki "a korábbi két év helyett csak ötévenkénti ellenőrzést írt elő a brókercégeknél".
 Az ülésre szintén meghívott Antali Károlytól, a Buda-Cash volt fb-elnökétől, a Bajnai-kabinet kormánybiztosától azt kéri a frakció, mondja el, mit tudott a csalásokról, és tájékoztatta-e erről Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt.
A kormánypárti képviselőcsoport várja a gazdasági bizottságba Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Bajnai-kormány idején kinevezett elnökét is, mert az ő vezetése alatt végezték el 2010 májusában a Buda-Cash helyszíni ellenőrzését, és mindent rendben találtak, holott "már akkor tízmilliárdok hiányozhattak a keményen dolgozó kisbetétesek pénzéből".
"Mindannyiuknak válaszolniuk kell, miért könnyítették meg a brókercégek garázdálkodását, mit tudtak a csalásokról, és ha tudtak róla, miért nem léptek fel ellene kellő időben" - írta a Fidesz-frakció a közleményben.
A gazdasági bizottság hétfői ülésének a parlament honlapján elérhető napirendi javaslata szerint a Mi vezetett a Buda-Cash-brókerbotrányhoz? című napirendi ponthoz az említetteken kívül meghívták Szász Károlyt, a PSZÁF volt elnökét is.

Az MSZP feljelentést tesz
Az MSZP pénteken egyébként közölte, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt.
Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott pénteki sajtótájékoztatón kijelentette: ki kell derülnie, hogy az ügyben milyen szerepe van a Fidesznek, az államigazgatási és a kormányzati szerveknek. Azt mondta, hogy a DRB-bankcsoport tagjai másfél éve még takarékszövetkezetek voltak, azokat a Fidesz segítségével alakították bankká.

A Jobbik teljes kárpótlást követel
A Jobbik azonnali, teljes kárpótlást követel a Buda-Cash ügyben kárt szenvedett közfeladatot ellátó szervezeteknek.
Hegedűs Lorántné, a párt országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a kormányfő százharmincöt érintett önkormányzatból csak hatvanhét vezetőjét fogadta a parlamentben, s összesen kétszáznegyvenöt millió forint rendkívüli támogatást jelentett be, miközben milliárdok veszhetnek oda.
Azt kérte: a kormány ugyanazzal a lendülettel kárpótolja az érintetteket, ahogy a Széchenyi Bank esetében, ahol év elején mintegy hatmilliárd forintot csoportosított át a betétesek kifizetésére. Megjegyezte: ott jellemzően magánszemélyek voltak az érintettek, s "valószínűsíthetően négy fideszes haverról, név szerint Sógorról, Komáról, Retyéről és Rutyáról" volt szó.
A jobbikos politikus több élethelyzetet is példaként hozott arra, hogy egyes önkormányzatokat, alapítványokat milyen kár ért. Azt hangoztatta: a kormány úgy beszélt a százmilliárd forintról, mintha "elpárolgott volna", pedig valakinél még megvan, beazonosíthatók az elkövetők, akiknek letartóztatását szorgalmazta. Hegedűs Lorántné szerint a Magyar Nemzeti Bankon belül is vannak felelősök, nekik is viselniük kell a következményeket, amikor hanyag munkát végeznek.