A zárszámadásról vitázik az Országgyűlés

A 9-kor kezdődőtt napirenden három hárm témában tárgyal az Országgyűlés, elsőként a tavalyi zárszámadás általános vitáját rágyalták. A Fidesz a kiszámítható gazdálokodásra, a KDNP pedig következetes költségvetési politikára hívta fel a figyelmet. Az MSZP azonban a szakpolitikai hiányosságokra, a Jobbik a kiemelkedően magas áfára, az LMP a csökkenő gazdasági növekedésre figyelmeztetett. 

A 2015-ös zárszámadás érdemi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek, a magyar reformok működnek - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta: nemcsak a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakultak kedvezően, hanem a gazdaság növekedésének, a foglalkoztatás bővülésének és a költségvetés többletbevételeinek köszönhetően a magyar családok hétköznapjaiban is érdemi változás valósulhatott meg, így mindenki léphetett egyet előre a saját életében.

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és nem utolsó sorban az uniós támogatások maximális kifizetése - így jellemezte Banai Péter Benő a 2015-ös államháztartási folyamatokat. Hozzátette: mindez azt bizonyítja, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint 2015-ben Magyarország tovább közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, tovább mérséklődött Magyarország külső sérülékenysége. Domokos László közölte, elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, mert az a jogszabályi előírásoknak és az európai uniós feltételeknek megfelelt, megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, azokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják. Hozzátette: az ország 2004-es uniós csatlakozása óta 2015 volt az első év, amikor a Országgyűlés nem hozott év közben a költségvetés egyensúlyát javító, korrekciós intézkedéseket. 

Domokos László javaslatot tett a "fenntartható kifehérítésre", amelynek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, amelynek révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság.

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka kiszámíthatónak és következetesnek ítélte a 2015-ös költségvetést, szavai szerint a kormány betartott minden abban szereplő tételt, mert a büdzsé valós adatokon alapult. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy a gazdasági növekedés meghaladta a várakozásokat, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott mértékűre csökkent, ami mögött a gazdaság fejlődése áll. Üdvözölte azt is, hogy a hiány a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent, miközben a reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek. A képviselő kiemelte azt is, hogy a kormány 2,4 százalékos költségvetési hiánycélt fogalmazott meg, ami 1,6 százalékkal realizálódott, miközben a válság előtti években, 2004 és 2006 között 6,5, 7,9 és 9,3 százalékos volt. Az eredmény elérésében méltatta a jegybanki monetáris politika szerepét is.

Szűcs Lajos kitért arra is, hogy a tavaly 0,1 százalékos infláció a gazdasági növekedéshez is hozzájárult, emellett azt váltotta ki, hogy "mindannyiunk pénzének romlása szinte nem is érzékelhető". Hangsúlyozta az export 7,7 százalékos növekedését is, ami szerinte azt mutatja, hogy a gazdaságnak volt tere arra, hogy termékeit értékesítse. A fideszes politikus úgy fogalmazott: képviselősége, azaz 2001 óta nem találkozott ennyire szikár, unalmas törvénnyel. Ezt azzal indokolta, hogy a korábbi kormányok salátatörvényekkel próbálták elvarrni az előző évek számait és többször módosították a hiánycélt, míg a mostani zárszámadásban erről nincs szó, a költségvetés két korábbi módosítása pedig a bevétel megnövekedésével és a migrációs válsággal állt összefüggésben. A munka elismerésének tartotta, hogy a hitelminősítők felminősítették az országot.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány kötve volt ahhoz a helyzethez, amibe az országot elődje hozta. A baloldal kormányzása tragikus volt, technokrata kormányzásra sem voltak képesek, tönkre tették az országot, és gazdaságilag, jogilag és morálisan exlex helyzet állt elő; ebből a helyzetből kellett kiemelni az országot - fejtette ki. Hozzátette, a 2010-ben alakult kormányt 2014-ben újraválasztották, ezek után azt mondani, hogy olyan költségvetési politika zajlik, ami keveseknek jó, de sokakat büntet, a választók lenézése. 

A KDNP-s politikus szerint az Orbán-kormány következetes költségvetési politikát folytat 2010 óta, és ez mindennek az alapja. Kitért arra, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma, méghozzá oly módon, hogy a foglalkoztatás a versenyszférában is magasabb, a munkanélküliség pedig 4,9 százalékra csökkent. A gyermekek utáni kedvezmények 4,2 százalékkal bővültek, alacsonyan tartották az inflációt; a nemzetgazdasági beruházások összességével bár nem elégedettek, de 0,6 százalékkal az is nőtt, az export 7,7 százalékkal emelkedett. Úgy sikerült növekedést produkálni, hogy nem bomlott fel a belső egyensúly - hangsúlyozta Hargitai János, megjegyezve: eközben a migránsválság miatt kihívás is érte a költségvetést, amire a kormány anyagilag is tudott reagálni, Európában egyedülálló módon.
    
MSZP: A költségvetés nem szolgálta a közjót    
    
Józsa István, az MSZP vezérszónoka értékelése szerint a kormány 2015-ben folytatta azt a politikát, amely távolról sem a közjót szolgálta. Hozzátette: a költségvetési egyensúly jól mutat, de hogy milyen áron, azt a szakpolitikáknál lehet látni. Mint mondta, túlzottan egyoldalú a gazdaságpolitika, amely forrásokat vesz el az oktatástól, az egészségügytől és a szociális szférától. Megjegyezte azt is, hogy noha a növekedés valóban a legjobb az elmúlt 5 évet tekintve és önmagában azt jelzi, hogy az ország túlélte a 2012-2013-as második válságot, a régiós adatoktól elmarad. Az 1,6 százalékos hiánnyal kapcsolatban kiemelte: az a fegyelmezett végrehajtást mutatja, ugyanakkor "vért és könnyeket takar" és "könyörtelenül megvont pénzeket". Az ellenzéki politikus szerint annak, hogy nem volt szükség menet közbeni megszorító intézkedésekre, az az oka, hogy a korábbi ezer milliárdos megvonás kitartott. Kiemelte azt is, hogy tavaly a GDP 6 százalékának megfelelő uniós forrás érkezett Magyarországra, aminek meghatározó szerepe volt a gazdasági adatok alakulásában. Ezzel együtt bírálta a versenyképesség romlását, szerinte Magyarország csak gazdasági csődben vagy politikai káoszban vergődő országokat előz meg ebben a mutatóban. Értékelése szerint ezt a korrupció rontja le és - az EU-s forrásokat nem számítva - zuhanórepülésben vannak a beruházások is. Józsa István szerint nem hatékony és sokba kerül, hogy az állam a gazdaság területén terjeszkedik és átláthatatlan a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának felhasználása.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka pártállami beszédnek nevezte az előtte elhangzottakat. Szerinte minden szakmaiságot megcsúfoltak a kormánypárti képviselők a javaslat kapcsán. A központi költségvetés végrehajtásáról kellene beszélni gazdaságpolitikai vita helyett - hangoztatta, hozzátébe, hogy az eléjük került anyag szerint elképesztő szakmai hibákat nem vesz észre az ÁSZ. Példaként a Kliket említette, ahol több mint 18 milliárdot költöttek beruházásokra, miközben erre nem volt törvényi felhatalmazás.

Z. Kárpát Dániel úgy folytatta, amikor azt hazudják, hogy megmentik a devizahiteleseket, akkor az az igazság: jelenleg is 140 ezer felett van a teljesíteni képtelen vagy részlegesen teljesíteni képtelenek száma. "Világrekorder" 27 százalékos áfával büntetnek, nemcsak az alapvető élelmiszerek még mindig jelentős részénél, hanem a gyermeknevelési cikkeknél is. Ez tragikus népességfogyás mellett zajlik, amin érdemben a harmadik Orbán-kormány sem tudott javítani - rótta fel.

A német- és egyéb cégek szezonális ajánlataitól függ, hogy az az összeszerelő üzem, amivé tették az országot, milyen GDP-adatokat produkál - értékelt, és a legkatasztrofálisabbnak az önámítást nevezte. Hozzátette: Magyarországot a negyedik, ötödik leginkább korrupt országnak minősítették a vizsgált 18 OECD-ország közül. A bürokrácia csökkentéséről beszélnek, eközben elképesztő állami költekezésnek lehetnek szemtanúi - mondta, kiemelve: többszörösére hízott az államapparátus, és soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos nem volt. 

LMP: Tökélyre fejlesztették a neoliberális gazdaságpolitikát

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felidézte, hogy korábban arról beszéltek: ez a költségvetés a leszakadás büdzséje lesz, ami szerinte be is igazolódott. Az ország egyre inkább lemarad a közép- és kelet európai országoktól a pénzügyi és a társadalmi, fejlettségi mutatókat tekintve. Emellett kettészakad a magyar társadalom, jelentős hányada egyre inkább lecsúszik, Magyarország egyre nagyobb része a létminimum alatt él, szegényedik - folytatta, megállapítva: az említett jelenségekre a kormány alig-alig reagált, sokszor csak súlyosbította a problémákat. Egy dolgot vettek komolyan, a létminimum alatt élők arányának növekedését észlelték. Ennek mérését meg is szüntették - mutatott rá. A kiválónak látszó makrogazdasági adatok mögött romló reálgazdasági és társadalmi folyamatok húzódnak, eközben a kormány tökélyre fejlesztette a neoliberális gazdaságpolitikát, aminek semmi nem számít, csak a pénzügyi mutatók és a kimutatott profit - összegezte véleményét Schmuck Erzsébet. A töménytelenül kiszórt uniós források ellenére a GDP-növekedés lassul, s örülni lehet, ha elérik a 2 százalékot a tervezett 2,5 százalék helyett - közölte. 

Megjegyezte: elkezdtek ugyan egy bérfejlesztésszerű lépéssorozatot az oktatásban, de ezt a pótlékok megvonásával, munkaterhek növelésével párosították, és időben is elhúzták, sok oktatásban dolgozó ki is maradt belőle. Az egészségügyben csak tűzet oltanak - vélekedett. Szerinte a felsőoktatás forrásainak növekedéséhez az is hozzájárult, hogy egyes minisztériumok saját kis oktatási rendszereket kezdtek kiépíteni. Nem a beruházási források hiánya, hanem a folyó finanszírozás és a szakmai munka elismerése a fő probléma. Nem áldoznak - javaslataik ellenére - a felsőoktatási dolgozók béremelésére sem. 

Kitért a több száz milliárd forintos "felesleges és pazarló beruházásokra" is. Olyan mennyiségben áramlott ki a közpénz magánzsebekbe, amire a modern történelem során aligha volt példa - mondta, hivatkozva a Liget-projektre, a stadionépítésekre, az Eximbank-támogatására. Az uniós források lenyúlására szintén számos példa van - mondta az LMP-s politikus.