Belföld
„A világ számos pontján felpezsdült a magyar élet”
Potápi Árpád: Célunk, hogy több gyermek szülessen a magyar családokban itthon és a határon túl, s felnőve a szülőföldjén váljék a magyar nemzet sikeres és boldog tagjává
– Áprilisban ötvennyolc százalékos többséggel választották újra Tolna megye 2-es választókörzetében, és nemzetpolitikai államtitkárként is folytatja azt a munkát, amelyet az elmúlt években végzett. Hogyan látja nemzetpolitikai államtitkárként, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az identitásőrzésre helyben és regionálisan?
– A választókörzet nagyrészt a völgységi kistáj, amelynek jelenlegi identitását természetesen erősen meghatározza a múltja, a helyi németek – svábok – kultúraformáló szerepe, de épp így a székely betelepülők vagy a felvidéki magyarok is. A mostani völgységi identitásnak tehát szerves része a német múlt, olyannyira, hogy ez a nemzetiségi közösségi tudat erősebben dominálja a térség lakosságát, mint akár a Tolna megyei öntudat. A németek, svábok ugyanakkor magyarnak vallották magukat, ezért a magyar identitás folyamatosan erős.
– Van a választókörzetében egy falu, Murga, amely sajátos, példaértékű utat járt be az elmúlt években, miután Balogh Margit történész és családja több házat is megvásárolt, és saját költségén, eredeti formáját is szem előtt tartva fölújíttatott. Ez egyedi példa?
– Ebben a formában nem általános eset, de vannak hasonló kezdeményezések. Murga nagyon érdekes település, és a története is az. Legtöbben onnan ismerik, hogy itt született – épp az egyik fölújított egykori evangélikus kántortanítói házban – Gömbös Gyula miniszterelnök. Gömbös édesanyja helyi sváb lány volt, az apját pedig Vas vármegye nyugati részéről helyezték át Tolnába. Murga egykor a maga kilencszáz fős lakosságával nem számított kicsinek, ráadásul a sváb lakosság általában jómódú volt, ami a megmaradt házakon is látszik. Az ötvenes évektől drasztikusan csökkent, az áprilisi választásokkor mindössze ötvenegy szavazópolgára volt.
– Vissza lehet-e fordítani valamiképpen az itt is tetten érhető elvándorlást, népességfogyást?
– A kormány családpolitikája és az éppen zajló családok éve azt a célt szolgálja, hogy megállítsa ezt a folyamatot, aminek nyilvánvalóan legnagyobb vesztesei a kicsi, nehezen megközelíthető falvak. A családtámogatási rendszernek már most vannak eredményei, ahogyan ezt a vonatkozó statisztikai adatok már láttatják is. Emellett kulcsfontosságú a gazdasági erősödés, hiszen az tudja helyben, vagy legalább egy közeli nagyobb városban tartani a vidéki lakosságot, ha van munka. A jó útvonalon fekvő és jó közlekedési adottságokkal rendelkező falvakban már most sokkal kevésbé tapasztalható a népességfogyás, mint másutt.
– Milyen lehetőségei vannak akkor egy zsákfalunak?
– Ha már Murgát emlegettük, egy zsákfalu, mint Murga épp az elzártsága és az ezzel járó nyugalom miatt lehet vonzó. Itt a falusi turizmus jó befektetés, ahogyan a konkrét példa is bizonyítja. Említhetnénk Murgától nem messze Kalaznót is, vagy Kisújbányát, Ladományt. Ezekben a településekben közös, hogy szinte teljesen elnéptelenedtek, de újabban egy-két család beköltözött vagy hétvégi házat vásárolt, így a tulajdonosok házról házra lassanként felújítják a falvakat. Nyugat-Európából is vannak érdeklődők: hollandok vagy akár a kitelepített németek és leszármazottaik, akik nyugdíjaséveikre vagy az év nagy részére hazatérnek. Ez persze nyilván nem válasz a demográfiai kérdés megoldására, hanem a településkép változására van hatással, miközben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a migráció miatt sokan már jóval európaibbnak éreznek egy magyar falut, mint valamely nyugat-európai várost.
– Ilyen társadalmi átrendeződés esetén meg lehet őrizni az egykori sváb és újabban részben székely és felvidéki magyar arculatot, identitást?
– Természetesen. A német kisebbségi önkormányzatok szinte minden sváb gyökerű településen működnek, ez érinti az oktatást, az óvodákat és iskolákat is, s van nemzetiséginyelv-tanítás. Bonyhádon a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium általános iskolája két tannyelvű, Gyönkön szintén van egy nemzetiségi és két tannyelvű intézmény, a Tolnai Lajos Gimnázium. Ezenkívül majdnem minden sváb faluban van tájház vagy nemzetiségi kultúregyesület, Szekszárdon kiemelendő a Deutsche Bühne, a Magyarországi Német Színház. Emellett a legtöbb településnek van német kapcsolata, a megyének is van német testvérmegyéje. Ezek a testvérkapcsolatok nagyon sokkal járultak hozzá a vidék életéhez, beleértve a kórházaknak, szociális intézményeknek, iskoláknak, óvodáknak adott támogatásokat, de ajándékoztak már tűzoltóautót is.
– Ha jól tudom, van személyes, családi érintettsége is a nemzetiségi összefonódások terén.
– Igen, a nagymamám bukovinai német volt, én magam pedig tizenhárom évig voltam a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke. Ennek a szövetségnek mindenütt megvan a saját székely köre, egyesülete, így tapasztalatom szerint a német, a székely és a magyar egyesületek erősítik egymást helyben is. Ez az együttélés nem új keletű, hiszen a székelyek Erdélyben is együtt éltek a szászokkal, Bukovinában is ott voltak a székelyek mellett a németek.
– Milyen tervei vannak a közel- jövőben?
– Egy új kormányzati ciklus kezdetén vagyunk. Sok tervünk van, de az eddigi programok sem állnak le. Folytatódik a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés és a nemzet közjogi egyesítése. A jövőben reálisan elérjük az egymillió-kétszázezredik magyar állampolgársági esküt. Továbbra is fontos ügy a székelyföldi autonómia kérdése és a felvidéki magyarok kettős állampolgársága.
– Az elmúlt évek során a nemzetpolitikán belül kiemelt figyelmet kapott az ifjúságpolitika, sikeresek az ösztöndíjprogramok. Marad ez az irány?
– A gyermekek, fiatalok támogatására eddig is kiemelt figyelmet fordítottunk. A jövőben ez még inkább így lesz, 2018 a családok éve mind az anyaországban, mind a határon túl. A Nemzetpolitikai Államtitkárság az Emberi Erőforrások Minisztériuma által indított családok évével párhuzamosan indította el a külhoni magyar családok évét, amelynek keretében számos, családokat segítő programot valósítunk meg. Célunk, hogy több gyermek szülessen a magyar családokban itthon és a határon túl, akik magyar nyelvű oktatásban vesznek részt, magyar nyelven szereznek versenyképes tudást, felnőve pedig a szülőföldjükön válnak a magyar nemzet sikeres és boldog tagjává. Az idei évtől már a külhoni magyar édesanyák számára is elérhető az anyasági támogatás és a babakötvény, azon családok számára pedig, akik ezt igénylik, a Nemzetpolitikai Államtitkárság az ősszel kezdőcsomagot biztosít. A külhoni magyar családok éve keretében idén tavasszal pályázatot hirdettünk olyan határon túli magyar vállalkozások számára, amelyek családbarát szolgáltatásokat nyújtanak, vagy vállalják, hogy vállalkozásukat családbaráttá teszik. Minden külhoni magyar régióból rengeteg pályázat érkezett, ezek elbírálása jelenleg zajlik, s hamarosan eredményt hirdetünk. Ami az ösztöndíjprogramokat illeti: mind a diaszpórát segítő, immár öt éve zajló Kőrösi Csoma Sándor Program, mind a három éve indított, Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Program rendkívül sikeres évet zárt. A kiküldött ösztöndíjasoknak köszönhetően a világ számos pontján felpezsdült a magyar élet: új magyar közösségeket fedezünk fel, hétvégi magyar iskolák tucatjai indultak, néptánckörök, cserkészcsapatok alakultak, másod-, harmad- vagy többedgenerációs magyarok tettek sikeres magyarnyelv-vizsgát, és szerezték meg a magyar állampolgárságot az ösztöndíjasok felkészítésének köszönhetően. Ezek óriási eredmények. Nagyon örülünk annak, hogy gyakorlatilag csak pozitív visszajelzést kapunk, és mindenhonnan az jelzik, hogy óriási szükség van ösztöndíjasok hiánypótló munkájára.