A választásokat értékelte a TASZ

A tanácskozáson Tordai Csaba alkotmányjogász emlékeztetett rá: az országgyűlési választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország külképviseletein szavazhattak, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben tehették ezt meg.
Hangsúlyozta: a magyarországi lakóhellyel rendelkezők és nem rendelkezők közötti megkülönböztetést a jogalkotó semmivel nem indokolta meg.
A külképviseleti szavazás a levélben történő szavazáshoz képest érdemi terhet jelent az érintett választópolgároknak, tekintettel arra, hogy a külképviseleti szavazatot csak a külképviseleteken lehet leadni, levélben pedig bárhol a világban biztosított a voksolás - mondta. Véleménye szerint jogsértő ez a fajta megkülönböztetés a választópolgárok között.

Pap András László reális veszélynek látja, hogy a nemzetiségek 13 kedvezményes mandátumát egy "álnemzetiségi" párt szerezze meg a választáson, ezeket a mandátumokat véleménye szerint különösebb mobilizálás nélkül el tudná érni egy nagyobb párt. Tordai Csaba szerint viszont a veszély nem reális, mert a 13 nemzetiségi mandátum megszerzésére fordítandó erőforrásokat hatékonyabban tudják a pártok a "billegő" körzetekben hasznosítani.

Mint mondta, az Országgyűlés jórészt a kisebbségeket nem közvetlenül érintő kérdéseket tárgyal, és a 13 nemzetiség által megszerezhető kedvezményes mandátum kevés is lett volna ahhoz, hogy a nemzetiségek képviselői megakadályozzák kisebbségellenes jogszabályok megalkotását. Ezért látja indokolatlannak az ilyenfajta nemzetiségi képviseletet - tette hozzá.
Kiemelte: indokolatlannak tartja a nemzetiségi választásban az aktív és passzív (a választás és választhatóság) jogának elválasztását, azt, hogy csak az lehet képviselő, aki a nemzetiség tagja.
Nem támasztja alá semmi, hogy a képviselőnek is a nemzetiség tagjának kelljen lennie. Egy dolog teszi legitimmé a képviselőt, ha megválasztják - jelentette ki Pap András László, és feltette a kérdést: miért ne lehetne a helyi nemzetiség képviseletének tagja vagy vezetője valaki, aki nem tagja a nemzetiségnek, de szimpatizál vele?
Mint mondta, az is aggályos, hogy a 2011-es népszámlálás adataihoz "igazították" a nemzetiségi választások kiírásának lehetőségét, vagyis hogy csak ott lehet tartani nemzetiségi választást októberben, ahol legalább 25-en vallották magukat az adott nemzetiséghez tartozónak a népszámláláskor, erről azonban nem tájékoztatták előzetesen az érintetteket.

Navratil Szonja, a Mérték Médiaelemző Műhely tagja az új kampányszabályokkal foglalkozó előadásában kiemelte: azzal, hogy a politikai reklámok nem jelentek meg a kereskedelmi tévékben a kampányban, sérültek a kis pártok esélyei, hiszen nem tudták eljuttatni üzeneteiket a nagyközönséghez.
Mráz Attila, a TASZ politikai részvételi programjának vezetője a jelöltállítással kapcsolatos adatvédelmi problémákról beszélt. Utalt arra, hogy a kisebb pártok sajtóértesülések szerint tömegesen visszaéltek az ajánlóíveken található személyes adatokkal, egymás ajánlásait másolták le. A TASZ támogatásával több magánszemély is pert indított annak érdekében, hogy kiderüljön, hány jelölt ajánlóívén szerepel az aláírása.
Mint mondta, három per már lezárult első fokon, a bíróság ezekben az esetekben előírta a választási irodáknak, hogy teljesítsék a tájékoztatási kötelezettségüket. A TASZ nem tud fellebbezési szándékokról, vagyis ezek a határozatok hamarosan jogerőre emelkednek, és a választók megtudhatják, mely íveken szerepel az aláírásuk.
Hozzátette: a választási eljárási törvény júniusi módosítása indokolatlanul korlátozza a választók információs önrendelkezési jogát, amikor azt írja elő, hogy a választási irodáknak nem kell tájékoztatást adniuk, ha a választó adatait nem használták fel a jelölt nyilvántartásba vételekor, illetve tájékoztatást csak a jogerőre emelkedésig lehet kérni, azaz csak néhány nap áll a választók rendelkezésére, hogy megtudják, visszaéltek-e személyes adataikkal.
Az információs önrendelkezési jog sérelme mellett a jogalkotó a választási irodák terheit is növeli, hiszen a választási eljárás kellős közepén kell eleget tenniük a választópolgárok tájékoztatási kérelmeinek - tette hozzá.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára azt mondta, a választási eljárással összefüggő alkotmányjogi panaszokat a rendelkezésre álló három munkanap alatt nem lehet érdemben elbírálni.

Bitskey emlékeztetett: az alkotmányjogi panaszok esetében 180 napja van a testületnek azok befogadására, és további 180 nap, hogy a teljes ülés elé kerüljön az ügy, a választási eljárással összefüggő alkotmányjogi panaszok esetében azonban három munkanapon belül döntést kell hozni.
Az Ab-főtitkár személyes meggyőződése szerint a három nap alatt az alkotmányjogi panasz elbírálására érdemben nincs lehetőség. Úgy fogalmazott, az alkotmányjogi panasz "szépségtapasz a választási eljárás jogszerűségét, alkotmányosságát illetően", de a határidő ilyen drasztikus lerövidítése "szinte kiüresíti a jogintézményt".
Bitskey Botond azt mondta: a választási ügyekben az alkotmányjogi panaszok dömpingje elmaradt, az első félévben 68 alkotmányjogi panasz érkezett, ebből négyet bírált el érdemben a testület.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője arról beszélt, hogy  korábban a választás napján történtekkel, jellemzően kampánycsendsértésekkel kapcsolatban érkeztek dömpingszerűen beadványok a választási bizottságokhoz, de a kampánycsend eltörlése után a választás napján nagyon kevesen fordultak a bizottságokhoz.
Ugyanakkor - jegyezte meg - nagyon sok beadvány érkezett a jelölési időszakban az ajánlóívekkel és a bírságokkal kapcsolatban, ebben az időszakban napi száz ügyet bírált el a Nemzeti Választási Bizottság.
Az NVI elnöke elmondta: a választási eljárásban a legtöbb támadást azért kapták, mert túl szigorúak voltak a különböző (átjelentkezési, külképviseleti szavazásra vonatkozó) kérelmek elbírálásakor, és ha nem egyeztek az adatok a központi névjegyzékben szereplőkkel, elutasították a kérelmeket. Pálffy Ilona felhívta a figyelmet arra: a törvény betartása azért fontos, hogy ezzel is megakadályozzák a visszaéléseket, hogy valaki néhány adat birtokában "átjelentkeztessen" bárkit is.
Mint mondta, a legtöbb rossz tapasztalat az online ügyintézéssel volt, a kérelmezők például következetesen ékezetes betűkkel írták az e-mail címeket, több mint háromezer hibás címet adtak meg a választópolgárok.
Egy kérdésre elmondta: az NVI segíteni próbál a választóknak abban, hogy jobban eligazodjanak a kérelmek, nyomtatványok között, és egyetértett azzal, hogy egyszerűbbé kell tenni a nyomtatványokat, bár - mint hozzátette - azok tartalmát jogszabály állapítja meg. Mint mondta, több magyarázó szöveget kell a nyomtatványokhoz fűzni a jobb érthetőség kedvéért.  
Azzal összefüggésben, hogy többen is késve vagy egyáltalán nem kaptak visszajelzést a kérelmükkel kapcsolatban, elmondta: a választás kitűzésétől a választási irodáknak egy napjuk van arra, hogy a kérelmeket elbírálják, így ha valaki nem kap ésszerű határidőn belül értesítést a kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról, nyújtsa be újra.
Pálffy Ilona beszélt arról is, hogy az őszi önkormányzati választáson többes ajánlás lesz, és 100 ezernél több jelöltre számítanak. A törvény háromról négy napra emelte ugyan az ajánlások ellenőrzésének határidejét, de az így is nehézséget jelent majd a választási irodáknak.

Mráz Attila szerint a visszaélések megelőzésének legfontosabb garanciája az lenne, ha eltörölnék a többes ajánlás rendszerét.