Szükségesnek látták a rendszeres vitát a szabadkereskedelmi tárgyalásokról a frakciók vezérszónokai az LMP által a kérdésben kezdeményezett határozati javaslat keddi, parlamenti vitájában.
Schiffer András az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslatát ismertetve kiemelte: a tét az, akarják-e, hogy a bolygót olyan egyezmények hálózzák be, amelyekben csak a profit számít, amelyeknek célja, hogy a globális nagyvállalatok a profitéhségüket akadályok nélkül tudják kielégíteni.
A mostani egyezmények már nem vámtarifákról szólnak, hanem a nem kereskedelmi típusú korlátozások lebontásáról, azaz minden olyan szabály lebontásáról, amelyet a nemzeti parlamentek megalkottak az emberek jólléte, a természeti erőforrások védelme érdekében - vélekedett.
Úgy látja, ha utat engednek azoknak a szabadkereskedelmi egyezményeknek, amelyekről most tárgyalnak, az a veszély fenyeget, hogy a még meglévő helyi és nemzeti kultúrák, identitások megsemmisülnek, és olyan "egyenéletmód" alakul ki, amellyel a nagyvállalatok marketingstratégiája optimalizálható.
Schiffer András kifejtette: határozati javaslata mandátumot adna a kormánynak, hogy azt képviselje a tárgyalásokon, hogy az egyezmények úgynevezett vegyes hatáskörbe tartoznak, vagyis nem lehet megkerülni a nemzetállami parlamenteket az életbe léptetésüknél. Azt is előírná a javaslat, hogy Magyarország nem megy bele olyan tárgyalási folyamat lezárásába, amelyben a létrejött egyezmény visszalépést jelent az európai szabályozáshoz képest a környezetvédelmet, az élelmiszerbiztonságot, az emberi jogokat és a munkajogot illetően. Az is lényeges eleme a javaslatnak, hogy nem lehetne magánbíróságoknak lehetőséget adni a vitarendezésre - magyarázta.
A képviselő szerint az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) és hasonló egyezményekkel Magyarország feladná hagyományos, évezredes előnyét, amelyet a Kárpát-medence természeti öröksége és élelmiszeripari tradíciói jelentenek. Magyarországnak a tárgyalóasztaloktól fel kell állnia, és meg kell állítani az óriásvállalatok rohamát a demokratikus államok ellen - hangoztatta.
Nemzeti ügy a kvótareferendum
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról (OEP), a gyermekszegénységről, az állatvédelemről és a kvótareferendumról volt szó az Országgyűlésben napirend előtt.
Gulyás Gergely (Fidesz) azt kérte, hogy mindenki tekintse nemzeti ügynek a kvótareferendumot, hangsúlyozva, hogy a leghatározottabban el kell utasítani a kényszerbetelepítést. Szerinte az Európai Bizottság (EB) javaslata sérti a közösségi jogot, végrehajthatatlan, Magyarország nemzeti érdeke, hogy fellépjen ez ellen.
Arról kell dönteni a népszavazáson, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek van-e joga arról dönteni, kikkel éljenek együtt a magyarok - mondta. A képviselő tekintélyrombolónak is tartotta az EB javaslatát, mert a tagállamnak 80 millió forintot kell fizetnie azon migráns után, akit nem vett át. Egy magyar polgár a hétéves uniós költségvetésből egymillió forintot kap - mutatott rá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a kényszerbetelepítés súlyos társadalmi feszültségeket okoz, nem oldja meg a munkahelyteremtési problémákat, beláthatatlan pénzügyi terhekkel járna, és a biztonsági kockázatokat is növeli. Emellett jogtalan is, mert nem kérdezték meg arról az európai polgárokat - közölte.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint ugyanúgy nem fog működni az 56 egységre feldarabolt Klik, mint az egy nagy, a központosított logikával van a probléma. Ha nem adják vissza az iskoláknak az önállóságukat, akkor nem fog működni a rendszer - mondta, hozzátéve, hogy most "a totális államosítás" következik az intézmények üzemeltetésének állami tulajdonba vételével.
Hozzátette: nincsenek benne a 2017-es költségvetésben azok a számok, amikkel "dobálóznak", illetve hiányzik a mostani átszervezés költsége is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a 2002-ben indult szocialista kormányzás végén, 2010-ben 143 milliárd forinttal költöttek kevesebbet az oktatásra. Közben csökkentették az iskolafenntartó önkormányzatok finanszírozását, amelyeknek így 1300 milliárd forint adósságuk lett - közölte.
Szerinte az intézmények önkormányzati fenntartása anyagi csődhelyzetet jelentett, a vegyes, az állami és önkormányzati fenntartás sem vált be, ezért fogja az állam üzemeltetni az iskolákat.
Ikotity István (LMP) szerint a kormány spórolni akar az egészségügyön, ezért szünteti meg bürokráciacsökkentés címén az OEP-et, pedig az önállóságát kellene növelni. Szerinte az OEP nemzetközi összehasonlításban is alacsony költségekkel működik.
Úgy értékelt: egy olyan egészségügy képe rajzolódik ki, amelyen a kormány csak spórolni akar, ahol a végzett tevékenység minősége nem számít, ahol egyre kevesebb ember férhet hozzá az ellátásokhoz, illetve egy olyan ország képe, ahol normális ellátást csak a piacon lehet vásárolni.
Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, ugyanazok a jogosultságok és ellátások járnak továbbra is mindenkinek, és nincs szó spórolásról, hiszen 167 milliárd forinttal több lesz a jövő évi költségvetésben az egészségügyre.
Közölte, az átalakítás több lépcsőben, jól előkészítetten valósul majd meg: a pénzbeli ellátásokat az államkincstár folyósítja, a hatósági feladatokat a kormányhivatalokhoz kerülnek, a többi feladat pedig az Emmihez.
A teljes szöveget kell ismerni
