Magyarország időben lépett a bevándorlás kérdésében, a határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott – közölte Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Nem képes kezelni a kontinensre nehezedő migrációs nyomást a jelenlegi európai uniós szabályozás – így hangzik összegezve azoknak a szakértőknek a véleménye, akik a hét végén Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián szólaltak fel a magyar tartalékos napi biztonságpolitikai előadáson.
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, a kilencvenes évektől folyamatosan érkeztek az emberek az unió területére, így a bevándorlás „állandó jelenség lett”, ám az elmúlt másfél évben a kontinensre érkezők száma a sokszorosára nőtt az eddiginek. Meglátása szerint a jelenlegi szabályok azonban nemhogy csillapítanák, inkább „katalizálják a menekülthullámot”. Úgy fogalmazott, az uniónak arra kéne törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé – ezt az alapelvet viszont mostanáig sok vezető tagadta.
Orbán Balázs kifejtette, a magyar kormány az ausztráliai modellt követné, amelynek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátust, az megkaphatja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére – folytatta –, az „örökre elveszíti annak lehetőségét, hogy legális úton befogadják”. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Angyal Ágnes szerint az unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont – folytatta –, hogy miért ilyen későn reagált a problémára, senki nem tudja, hiszen csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország megkongatta a vészharangot, miután 2015 áprilisában elsüllyedt egy bevándorlókat szállító hajó, s több mint nyolcszázan vesztették életüket.
A kutató szerint az unióban javaslatok ugyan vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország időben lépett – hangsúlyozta –, a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott.
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, a kilencvenes évektől folyamatosan érkeztek az emberek az unió területére, így a bevándorlás „állandó jelenség lett”, ám az elmúlt másfél évben a kontinensre érkezők száma a sokszorosára nőtt az eddiginek. Meglátása szerint a jelenlegi szabályok azonban nemhogy csillapítanák, inkább „katalizálják a menekülthullámot”. Úgy fogalmazott, az uniónak arra kéne törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé – ezt az alapelvet viszont mostanáig sok vezető tagadta.
Orbán Balázs kifejtette, a magyar kormány az ausztráliai modellt követné, amelynek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátust, az megkaphatja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére – folytatta –, az „örökre elveszíti annak lehetőségét, hogy legális úton befogadják”. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Angyal Ágnes szerint az unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont – folytatta –, hogy miért ilyen későn reagált a problémára, senki nem tudja, hiszen csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország megkongatta a vészharangot, miután 2015 áprilisában elsüllyedt egy bevándorlókat szállító hajó, s több mint nyolcszázan vesztették életüket.
A kutató szerint az unióban javaslatok ugyan vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország időben lépett – hangsúlyozta –, a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott.
