Belföld
A rohamléptékű orvostechnológiai fejlődés hatásai
Egészségügy: új társadalmi megállapodás kellene
A leggazdagabb országok sem képesek kielégíteni az orvostudomány gyors fejlődése miatt fellépő igényeket. Hazánkban is égető szükség van egy új népegészségügyi programra. Ennek megalkotását szeretné elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek közgyűlésén a huszonegyedik század globális egészségügyi válságát is elemezték – olvasható az Mta.hu honlapon. Az Egészségügy a 21. század társadalmaiban címmel rendezett konferencián Lovász László, az MTA elnöke bevezetőjében azt mondta, olyan kérdésekre keresik a választ, miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához, hogy miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal, vagy hogy miért van szükség új társadalmi megállapodásra a jelen század egészségügyéről az egész világon, így Magyarországon is.
Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzor emeritusa beszámolt arról, hogy az előrejelzések szerint 2050-ig az országok egészségügyi kiadásai minden más szektor igényeinél jobban növekednek majd, olyannyira, hogy akár az egész nemzeti jövedelmet erre lehetne költeni. Ennek egyik oka az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődése. Ez olyan gyors, hogy sehol a világon nem tudják követni, például nem tudják mindig a legkorszerűbbre cserélni az eszközöket. Az új technológiák, a kezelhető betegségek körének folyamatos bővülése újabb és újabb költségigényeket jelent, és hiába csökken egy-egy új módszer ára, ha közben tömegméretűvé válik az alkalmazása.
A költségek növekedésének másik oka az, hogy az orvostudománynak köszönhetően ma már olyanok is életben maradnak, akik néhány évtizede még meghaltak volna – magyarázta a professzor. Hozzáfűzte, a fejlett világban alapvető gond a népesség elöregedése is, az egészségügyi kiadások zömét az utolsó két életévben veszi igénybe a társadalom legtöbb tagja.
Beszélt arról is, hogy az egészségfogalom a technológiai fejlődés miatt új értelmet nyert: lehetőség van jövőbeli betegségek előrejelzésére genetikai vizsgálatokkal, és lehetővé vált a reprodukciós elégtelenség kimutatása. Egyre több szűrőprogram létezik, megszületett a személyre szabott gyógyászat fogalma, az asszisztált reprodukciós technológiák ma már az orvosi gyakorlat részei. Az egészség és betegség közötti határ elmosódott, és az egészséges ember is fogyasztja az egészségügyi kasszát.
Az orvosok sokszor kemény etikai problémákba ütköznek, vagy éppen felesleges eljárásokat, kezeléseket végeznek a perektől való félelem miatt – folytatta az akadémikus. – A laikusokban túlzott remények jelennek meg az új technológiák iránt, ezt még a szakma is tudja gerjeszteni, és rendszerint elmaradnak a józanságra intő mondatok. Egyes hirdetések állításai pedig nem csupán áltudományosak, hanem a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetik.
Mindezek miatt átfogó szakmapolitikai koncepcióra van szükség, és az ahhoz rendelt erőforrásokra – szögezte le a professzor. – Növelni kell a társadalom minden rétegének tájékozottságát az egészségügyről. A hazai egészségügy egyébként halaszthatatlan, mélyreható átalakítását csak ezeknek az univerzális szempontoknak a figyelembevételével érdemes elkezdeni – tette hozzá.