Beterjesztette hétfőn az Országgyűlésnek Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná külföldiek Magyarországra telepítését az erre vonatkozó hatályos magyar eljárásrend megkerülésével - derül ki a parlament honlapjáról.
Tuzson: Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be
Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény hetedik módosítása ügyében ötpárti egyeztetést hívott össze keddre. Szavai szerint minden olyan javaslatra nyitottak a szöveggel összefüggésben, amely a módosítás célját alátámasztja.
Tuzson leszögezte: nagyon sajnálják, hogy a szocialisták ezen nem kívánnak részt venni, remélik, a későbbiekben meggondolják magukat, és ők is felismerik azt, hogy a nemmel szavazók pártok feletti akaratot fejeztek ki.
Tuzson Bence megerősítette: jelenlegi számításaik szerint november 8-án fogadhatja el az Országgyűlés a változtatásokat.
Rámutatott: az alaptörvény hetedik módosítását a magyar emberek felhatalmazása tette lehetővé, hiszen több mint 3,3 millióan szavaztak nemmel a kötelező betelepítési kvótára. Ezt a javaslatot kellett a jog nyelvére lefordítani és beilleszteni az alaptörvénybe - mondta, hozzátéve: ezeknek az embereknek az akarata egységes, pártok feletti volt, kiálltak saját magukért és Magyarországért jövőjéért.
Ezzel létrehoztak egy új egységet Magyarországért, és a magyar kormány erkölcsi kötelessége, hogy erre a jogalkotás szintjén reagáljon - hangsúlyozta.
Trócsányi László igazságügyi miniszter ismertette a módosításokat. Az első módosítás a nemzeti hitvallást érinti. Második pontként említette, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ez alkotmányos magnak is tekinthető, ami egyfajta fékje, korlátja az uniós jognak is. Hozzátette: Magyarország elkötelezett az uniós tagsága mellett, az európai értékeket rendkívül fontosnak tartják.
Kimondják azt is, hogy az alkotmányos identitás védelmezése az állam minden szervének kötelessége. Ezzel a bíróságok számára kívántak egyfajta értelmezést adni - közölte a miniszter.
Rögzítik továbbá, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban, a magyar hatóság elbírálta a kérelmét és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik - hívta fel a figyelmet.
Egy esetleges jövőben migránshullámot érintő kérdésre elmondta: a szövegezést nagyon alapos vizsgálat előzte meg, és az megfelelő védelmet nyújt majd.
Megjegyezte: nem vitatja, adott esetben az uniós jog és a nemzeti jog között lehetnek konfliktusok, de minden ország alkotmánybíróságának vannak olyan döntései, amelyek azt mondják, bizonyos "rendelkező alkotmányok megelőzik az uniós a jogot".
Ugyanakkor csak olyan módosítást támogatnak, amely nem járna együtt Magyarország kilépésével az unióból - jelezte a tárca vezetője.
Tuzson Bence az Európai Bizottságnak a Népszabadság kiadásának felfüggesztését érintő észrevételére úgy reagált: a sajtószabadságot nagyon fontosnak tartják, aminek egyik legfontosabb része az is, hogy egy kormány egy szerkesztőség munkájába és egy tulajdonos döntéseibe ne avatkozzon be. Ennek megfelelően nem szeretnék kommentálni ezt a döntést, ami a tulajdonos tájékoztatása szerint gazdasági jellegű - közölte.
Az öt cikkből álló változtatás módosítja a többi közt a Nemzeti hitvallást, kimondva: "Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége".
Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalat alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésér
vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Elfogadása esetén az alaptörvény része lesz az is, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.
A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait, másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt.
Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket - olvasható az indoklásban -, a kényszerbetelepítésről pedig elsőként Európában Magyarország kormánya kezdeményezett népszavazást. Az október 2-ai referendumon az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, így létrejött egy pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti az ország szuverenitásának megvédését.
"A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel", a módosítás 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik - tartalmazza az indoklás.
Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". Vasárnapi rádióinterjújában jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, hogy kellő súlyt adjon ezzel is a népakaratnak.
Vona: Ez egy jó javaslat
A Jobbik elnöke jónak, támogathatónak ítélte a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, ugyanakkor jelezte: tartalmi jellegű módosításokat vetnek fel a keddi ötpárti egyeztetésen.
Vona Gábor hétfői budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy előzőleg Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével egyeztetett technikai kérdésekről, az ötpárti találkozón pedig várhatóan Volner János frakcióvezető képviseli a pártot. Hozzátette: továbbra is személyes találkozót kér a kormányfőtől, amire a héten sor kerülhet. Az ezt firtató kérdésre elmondta, vannak olyan szempontok, amelyeket elsőként nem a sajtóval vagy más pártvezetőkkel kíván megvitatni, hanem Orbán Viktorral.
A pártelnök konstruktív ellenzéki pártként hivatkozott a Jobbikra, amely partnere lehet a kormánynak Magyarország alkotmányos védelmében, egyúttal károsnak nevezte, hogy a többi ellenzéki párt kimarad a vitából.
Vona Gábor kifejtette: a migráció és a kvóták nem az EU-s alapszerződésekben, hanem másodlagos jogforrásokban szerepelnek, és osztja a német alkotmánybíróság álláspontját, amely ilyen esetekben a tagállami alkotmányt tartja erősebbnek.
DK: Orbán Viktor nem megvédi, hanem átveri az országot
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatával Orbán Viktor miniszterelnök nem megvédte, hanem átverte Magyarországot. Molnár Csaba a javaslatot minősítve úgy fogalmazott: az "olyan lett, mint a vőlegény a nászéjszakán szerszám nélkül".
Az EP-képviselő közleményében azt írja: Orbán Viktor megpróbálta átverni Magyarországot az október 2-i népszavazáson, de ez a DK bojkottjának és ellenzék összefogásának köszönhetően nem sikerült. A mostani alaptörvény módosításával azokat veri át, akik akkor hittek neki, a kormányfő a népszavazás előtt elárulta Magyarországot, most pedig elárulta a jobboldalt - jelentette ki.
A benyújtott indítvány ugyanis a hatályos magyar és európai jogszabályok puszta átszerkesztése, vagyis szemfényvesztés - összegezte a politikus.
