Belföld
A parlament előtt a terrorellenes törvénycsomag
Kétharmados törvényeket is érint a módosítás+VIDEÓ
Kontrát Károly a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitájában azt mondta, a közelmúltban elkövetett párizsi és brüsszeli terrorcselekmények miatt egyértelmű, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető.
Az MSZP tájékoztató kampányt szorgalmaz
Az MSZP azt kéri a kormánytól, indítson tájékoztató kampányt a nyári szabadságolások előtt az alapvető biztonsági tudnivalókról az Európában megnövekedett terrorfenyegetettség miatt.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: fontos, hogy az idén nyáron útra kelők, különösen a labdarúgó Európa-bajnokságra igyekvők tisztában legyenek az esetleges kockázatokkal és a várható biztonsági intézkedésekkel.
Ennek tudatosítására más országok nagy figyelmet fordítanak, de még egyes nemzetközi cégek is így járnak el saját munkavállalóik védelmében - tették hozzá.
A szocialista politikusok a kampányt a magyar emberek biztonságának növelése, illetve az esetleges tömegpánikkal járó események megelőzése érdekében is fontosnak tartják.
Kifejtette: korábban a zöldhatáron keresztül a tömeges bevándorlási hullámmal ellenőrizetlenül juthattak be Magyarország és az EU területére olyan emberek, akik a hasonló terrorcselekmények potenciális elkövetői lehetnek.
Hozzátette, a brüsszeli terrorcselekmények tanulságait levonták: fokozni kell a biztonsági intézkedéseket, a kormány ezért döntött a törvénycsomag megalkotása mellett.
Jelezte, az előterjesztésről háromszor is tárgyaltak a parlamenti pártokkal, lévén kétharmados törvényeket is érint a módosítás.
A javaslat főbb pontjai közül Kontrát Károly kiemelte az értékelő, elemző feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását. Hozzátette: a Tibek a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bázisán jön létre, annak jogutódjaként működő, új nemzetbiztonsági szolgálat lesz.
Az államtitkár közölte, az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújthatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában nem férhetnek hozzá. Ha az alkalmazásszolgáltató nem működik együtt a hatósággal, akkor bírsággal sújtható - mondta.
Elmondta, ellenzéki kezdeményezésre módosítják a büntető törvénykönyvet (Btk.), és egyes bűncselekmények estén 12 évre szállítják le a büntethetőség korhatárát.
Hozzátette: büntetendőnek minősül a terroristacsoport szervezése, valamint ha valaki egy terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területén átutazik, kiutazik. Büntetendő lesz az, aki nagy nyilvánosság előtt terrorizmus támogatására hív fel, illetve terrorizmust támogató hírverést folytat - részletezte az államtitkár.
Kontrát Károly azt mondta, a pénzügyi intézmények esetén az elektronikus úton történő adatkérések bevezetése érdemben gyorsítja fel az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, amelynek eredményeként a titkosszolgálatok azonos időben láthatják az esetleges pénzmozgásokat.
Mint mondta, módosítják a büntetés-végrehajtási törvényt, vagyis egyes terrorfokozatok elrendelése esetén korlátozhatóak lesznek az elítéltek jogai. Példaként említette, hogy korlátozhatják a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzést, szakképzésben és továbbképzésben való részvételt, valamint azt, hogy az elítélt milyen tárgyakat tarthat magánál.
Kontrát Károly kitért arra, hogy a módosítás kötelezi a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a rendőrök, a mentők és kórházak által használt telefonvonalak folyamatos működését, elérhetőségét.
Szólt arról is, hogy lehetővé válik egyes tömegrendezvények korlátozása, esetleg megtiltása is, ha kettes vagy magasabb készenléti fokozatot rendelnek.
Szerinte erre azért van szükség, mert önmagában az is veszélyes lehet, ha egy időben sok ember tartózkodik egy helyen. Jelezte, a módosítás nem vonatkozik a gyülekezési törvény alá tartozó rendezvényekre.
Fidesz: új kihívások miatt szükséges módosítani a törvényeket
A fideszes Csizi Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete megváltozott, új típusú kihívások jelentek meg. Ezt asszimetrikus háborúként írta le, amely azt jelenti, hogy nem lehet tudni ki, mikor, milyen eszközzel támad. A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli robbantások célpontja nem Belgium, hanem Európa volt, ezért arra úgy kell tekinteni, hogy Magyarország ellen is irányult.
Ezért Magyarországnak is fel kell készülni a veszélyre - vonta le a következtetést, rámutatva arra is, kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között. Hozzátette: 2015-ben 2 millió migráns érkezett az EU-ba, de sok százezerről nem tudnak semmit.
Jelezte, a Fidesz támogatja a javaslatot, mert Magyarország érdekét szolgálja.
MSZP: Apróbb gyógyításra szorul a javaslat
A szocialista Molnár Zsolt szerint nagyon közel van az egyetértés a javaslatról, de még nem jött létre. Hozzátette: a Tibek adatkezelési szabályait pontosítani kell, és át kell gondolni azt, hogy rendeletben korlátozzák a tömegrendezvényeket. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, az nem fér össze a jogállami működéssel, és ugyan értik, hogy kell valami korlátozás, de szerintük csak a legszükségesebb esetben, egyedi mérlegeléssel.
Közölte, a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, mert azok, akik az eddigi terrorcselekményeket elkövették, uniós állampolgárok voltak. Szerinte az összefüggést nem lehet kizárni, de az összemosás pártpolitikai célokat szolgál.
Molnár Zsolt áttekintette, hogy az eredeti javaslatnak milyen "vadhajtásai" voltak, és úgy látta, hogy komoly vívmány lehet Btk.-módosítás, amely a terrorcselekményeket csírájában képes lesz elfojtani.
BM: Az emberek biztonságát szolgálja a változtatás
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kiemelte: a változtatás az emberek biztonságát szolgálja, és nem kér több jogosítványt, mint amit Nyugat-Európában biztosítanak.
A szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak - húzta alá, kiemelve a nemzetközi együttműködés fontosságát is. A személyi állomány képzését is ahhoz igazítják, amit a terrorizmus elleni küzdelem megkövetel.
Adatkezelési kérdésekben egyeztetnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével, de az ellenzéki felvetéseket is megfontolják - hangsúlyozta.
Beszámolt arról a célról, hogy a terroristák ne használhassanak felderíthetetlen kommunikációs csatornákat, ennek törvényi garanciáit megteremtették.
Közölte azt is: mivel a titkosszolgálatok többsége a Belügyminisztérium alá tartozik, ezért koordinálja tárcája az előterjesztést, leszögezte ugyanakkor, hogy semmilyen hatáskört nem vonnak el a honvédelmi minisztertől.
KDNP: Párizs és Brüsszel után nem kérdés, hogy szükséges a terrorellenes csomag
A kereszténydemokrata vezérszónok, Móring József Attila azt mondta, a törvényjavaslat indokoltsága a párizsi és brüsszeli merényletek után nem szorul magyarázatra.
Az előterjesztés egyik legmarkánsabb részének a Tibek létrehozását nevezte, e szervezetnek ugyanis - mondta - a lehető legátfogóbb képet kell összeállítania az esetleges terrorfenyegetettségről.
A Tibeket mint nemzetbiztonsági szolgálatot azért kell létrehozni - indokolta a kereszténydemokrata politikus -, mert jelenleg sem a közigazgatás, sem a rendészet, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében nincs olyan szerv, amely a terrorizmussal, a bűnmegelőzéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat összesítené, és a kormány döntéseit ezekkel segítené.
A kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásának tervét azzal magyarázta, hogy az általános kommunikációs szokások megváltozása miatt reális veszély, hogy egyre inkább ezeket a szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök.
A kormánypárti képviselő ismertette a javaslat azon részét is, amely szerint a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva miniszteri rendeletben lesznek szabályozhatók a rendezvényeknél szükséges többletbiztonsági követelmények, esetleges korlátozások, amelyek ugyanakkor nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre.
Szükségesnek nevezte azt is, hogy a kormány lehetőséget kapjon a veszélyes áruk szállításának korlátozására.
Móring József Attila szavait azzal zárta, hogy a terrorizmus elleni fellépés a 21. század egyik kiemelten fontos feladata.
Jobbik: Hiánypótló szervezet a Tibek
Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka üdvözölte, hogy a háromkörös belügyi egyeztetés nyomán visszaköszönnek a normaszövegben az ellenzéki javaslatok is. Szerinte sikerült "megtisztítani" a javaslatot a különféle "túlterjeszkedésektől".
A Tibek létrehozását úgy kommentálta, hogy egy hiánypótló szervezetről van szó, helyes ugyanis egy értékelő, elemző központ felállítása. E csomag egyedülállósága a Tibek létrehozásában van - fogalmazott.
A tömegrendezvények kérdésében azt mondta, helyesnek tartja az egyeztetések után kialakult belügyminisztériumi állásfoglalást, az eredeti elképzelés ugyanis, amely alapján "bemondásra" tilthatott volna be tömegrendezvényeket a BM, életveszélyes lett volna.
Mirkóczki Ádám szerint a titkosított kommunikációs eszközök felhasználásának kérdése volt az a pont, amely a legnagyobb kritikát váltotta ki. Ezzel kapcsolatban a Jobbik álláspontja az, hogy nem lehet 20. századi "rossz reflexből" származó választ adni egy 21. századi kihívásra, így nem lehet egy az egyben betiltani az ilyen eszközökkel foglalkozó cégeket. Jelezte, pártja kritikája meghallgatásra talált, a parlament előtt fekvő megoldási javaslatot előremutatónak tartják.
A Jobbik képviselője pozitívnak nevezte, hogy ebben az össznemzeti kérdésben pártok közötti egyeztetés volt a BM-ben, és - mint mondta - lehetséges konszenzus a zárószavazáson, ami fontos lépés az ország biztonsága érdekében.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Ház előtt fekszik egy honvédelmi terrorellenes csomag is, amellyel kapcsolatban a BM részéről tapasztalt konstruktív hozzáállást vár a szaktárcától.
LMP: Konstruktív egyeztetések voltak, de vannak még kifogásolható pontok
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben okkal rendült meg az európai emberek biztonságérzete, új típusú terrorfenyegetettséggel kell szembenézni, és ilyen helyzetben a felelős kormányoknak, parlamenteknek meg kell tenniük a szükséges biztonsági intézkedéseket.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem szabad olyan hibát véteni, mint amilyet az Egyesült Államok elkövetett 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel.
Nem létezhet olyan biztonsági kihívás, amely miatt a szükségesség, arányosság és célhoz kötöttség követelményeinek búcsút mondanának - húzta alá az LMP-s vezérszónok, megjegyezve, hogy ha a szükségesnél nagyobb mértékben készletez információkat a hatalom, az egyben növeli a biztonsági kockázatot is.
Schiffer András szerint is konstruktív légkörben zajlottak az egyeztetések az BM-ben, és örömmel vették, hogy javaslatukra több pont bekerült, bizonyos passzusok pedig - például a politikai gyűlések korlátozásáról - kikerültek a csomagból.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy szerinte Magyarországon a legnagyobb biztonsági fenyegetettség abból adódik, hogy a terrorellenes feladatokkal megbízott szervezetek széttagoltak. Sürgette ezért, hogy a Terrorelhárítási Központot (TEK) integrálják a rendőrségbe.
Nem megnyugtató az sem - folytatta -, hogy "két szálon fut a történet", azaz hogy a BM és a honvédelmi tárca külön nyújtotta be a terrorellenes csomagját a parlamentnek.
Az LMP-s politikus fő kritikája a BM-előterjesztéssel kapcsolatban arra vonatkozott, hogy hiányosnak tartja az adattovábbítás naplózási szabályait.
Szelényi: Több garancia szükséges
Szelényi Zsuzsanna (független) arról beszélt, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció miatt a terrorizmus a könnyen elérhető civil célpontok felé irányul, ezért állandó erőfeszítések szükségesek a megelőzés érdekében. Értékelése szerint Magyarország nem elsődleges célpont, érintettsége nem vethető össze olyan európai államokéval, amelyekben milliós nagyságrendben élnek muszlim állampolgárok.
Az Együtt politikusa szerint a kormány jelentős jogosítványokat követel, ugyanakkor fontos garanciafeltételek hiányoznak. Amellett érvelt, hogy az állampolgárok jogait érintő rendelkezéseket nem rendeletben, hanem törvényben, az Országgyűlésben kellene szabályozni.
Szelényi Zsuzsanna úgy vélte: maximálisan össze kell hangolni a munkát az uniós és nemzetközi partnerekkel. Azonban aggályát fogalmazta meg Magyarország orosz befolyásoltsága, továbbá a letelepedési kötvények átláthatatlansága miatt.
MSZP: A TEK megbukott
A szocialista Harangozó Tamás a Terrorelhárítási Központ (TEK) bukásaként értékelte a Tibek, szerinte a TEK alkalmatlan minden fázis kezelésére.
A tömegrendezvényeket érintő korlátozásokról szólva azt mondta, hogy a szándékot és felelősséget érti, ugyanakkor rákérdezett arra, mi köze ennek a katasztrófavédelmi törvényhez.
A szocialista politikus bírálta, hogy pártja büntetőtörvénykönyv-módosítását decemberben leszavazták, most azonban annak több eleme szerepel a kormányzati javaslatcsomagban. A javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette, amit egyebek között azzal indokolt, hogy kedden egyéni képviselők nyújtottak be alaptörvény-módosítást a Háznak.
Kónya: ne csak a terrorizmus elleni küzdelemre fókuszáljanak
Kónya Péter (független) fontosnak nevezte, hogy a törvényhozás előrelépjen a terrorizmus elleni küzdelemben, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az átalakítások során a szervezett bűnözés elleni harc is kellő hangsúlyt kapjon.
Nehezményezte, hogy független képviselőket nem hívtak meg az ötpárti egyeztetésre, szerinte arról sokkal szélesebb körű társadalmi egyeztetésre lett volna szükség. Meg kell értetni az emberekkel, hogy egyes korlátozások az ő érdekükben szükségesek - hangoztatta.
Azt is felvetette, hogy a Tibek felett miért a belügyi tárca áll, s miért nem a Miniszterelnökség vagy a kormányfő közvetlen irányítása alatt hozzák létre.
Vadai: Erős társadalmi támogatottságra van szükség
Vadai Ágnes (független) elsődleges szempontként hivatkozott az emberek biztonságára, ugyanakkor értékelése szerint a terrorizmus elleni küzdelmet ott kell megvívni, ahol keletkezik. Szerinte Magyarországon alacsony egy támadás lehetősége, de fontos, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel.
A DK-s politikus szintén szélesebb körű társadalmi párbeszédet tart szükségesnek és az emberek tájékoztatását szorgalmazta.
Kitért arra is, hogy szerinte az ország orosz kapcsolatai akadályt jelentenek a nyugat-európai titkosszolgálatokkal való együttműködésben.
A Tibek-kel kapcsolatban szóvá tette, hogy a "csúcstitkosszolgálat" nem pusztán a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen gyűjthet adatokat, hanem a kormány kérésére más biztonságpolitikai elemzéseket is készíthet. Vadai Ágnes azt mondta: a szervezet létrehozása nem garancia arra, hogy ne vesszenek el az információk a szervek között, arra a tárcaközi bizottság lenne az út.
Fodor: A kormány eljátszotta az ellenzék bizalmát
A szintén független képviselő Fodor Gábor kijelentette: bár az Iszlám Állam elleni fellépést a Liberálisok támogatják, a javaslatot nem, a kabinet ugyanis szerinte nem tett meg mindent annak érdekében, hogy politikai konszenzust teremtsen arról.
Kijelentette: a migrációs válsághelyzet kihirdetésével a kabinet már korábban eljátszotta az ellenzék bizalmát. Hozzátette: nem látja szükségét a változtatásnak, és az "oroszbarátságot" is politikai problémának tekinti, amely miatt szerinte a nyugati titkosszolgálatoknak sincs bizalma Magyarország iránt.
Azt ugyanakkor helyesnek tartotta, hogy a kormányzat törekedett az egyeztetésre.