Külföldre és haza is üzent „alapelvi beszédével” Orbán Viktor, tisztázva, egyértelműsítve számos témában megfogalmazott álláspontját – vélik elemzők.
Inkább tisztázó jellegű beszédet mondott a miniszterelnök fontos üzenetekkel, illetve a korábban ismertetett álláspontját egyértelműsítő kijelentésekkel – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus. A legfontosabb szerinte az, hogy Orbán Viktor elhelyezte az általa vezetett kormányzat eddigi teljesítményét a régiós térképen, továbbá pontosította a magyar hozzáállást az európai politikával kapcsolatban. A Brüsszel, Berlin, Moszkva és Ankara kapcsán megfogalmazott álláspont révén ugyanakkor a hazai pártoknak is üzent, bár a nevüket – tudatosan – nem mondta ki. Itthon és nemzetközi szinten is világossá tette a törésvonalakat – vont mérleget a szakértő.
Boros Bánk kiemelte, a kormányfő egyértelművé tette a múlt héten bejelentett népszavazás indokát és célját is, mondván, a nép akaratát kell képviselni, érvényre juttatni az olyan fontos, sőt a sorsunkat meghatározó kérdésekben, mint az illegális migráció, ezzel összefüggésben pedig az újabb kvótatervek. Megjegyezte, Orbán azt is világosan leírta, mit ért Brüsszel alatt, és miket tart pontosan a megvédendő értékeknek.
Az oktatás és az egészségügy kapcsán azonban csupán ráerősített a korábban elmondottakra, nevezetesen arra, hogy a kormány megérti a dolgozók elégedetlenségét, ám a meglévőn túlmenően csak olyan béremelés, illetve fejlesztés lehetséges, amekkorát a gazdaság teljesítőképessége lehetővé tesz. Kétségtelen, az ellenzék kétségbeesetten próbálkozik ezekbe a napi politikai problémákba kapaszkodni, ám a miniszterelnök egyértelművé tette, mit tart a jövőnket meghatározó, alapvető sorskérdésnek – ez pedig a népvándorlás.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint Orbán minden eddiginél nyíltabban hirdette meg, hogy meg szeretné változtatni Brüsszelt. Az elemző lapunknak úgy nyilatkozott, a határozott bevándorláspolitika már a tavaly nyári tusványosi beszédben is központi szerepet kapott. Azóta nemzeti egység alakult ki hazánkban, sőt régiós partnereink, a visegrádi államok is mellettünk állnak e kérdésben. Bebizonyosodott ugyanis: a tavalyi migrációs hullám valóban nem átmeneti népmozgás volt, az idei évre még a tavalyinál is komolyabb nyomásra lehet számítani. Kitért arra is, a „szabad nemzetek Európájának” vízió-ja már korántsem Európa-ellenességet vagy épp idegengyűlöletet takar, hanem reális helyzetfelismerésre alapozva, épp az európai értékeket és a civilizációt, illetve a jogrend védelmét helyezi előtérbe az illegális bevándorlás lesújtó tapasztalataival szemben. A miniszterelnök ezzel nemcsak a magyar és a régiós polgárokhoz, hanem a még rea-listán gondolkodó nyugati polgárokhoz is szólt: létezik európai megoldás, ez a magyar modell.
Szerinte az „alapelvi beszédben” a kormányfő az antikommunizmus nyelvét nem értő fiatalokhoz is szólt, a baloldal által hátrahagyott, a Jobbik által csak megálmodott néppárti politika lényegét is megfogalmazta: az az osztályharcok és -ellentétek meghaladása, illetve kibékítése. Erre azonban az ellenzék jelenleg nem képes.
Boros Bánk kiemelte, a kormányfő egyértelművé tette a múlt héten bejelentett népszavazás indokát és célját is, mondván, a nép akaratát kell képviselni, érvényre juttatni az olyan fontos, sőt a sorsunkat meghatározó kérdésekben, mint az illegális migráció, ezzel összefüggésben pedig az újabb kvótatervek. Megjegyezte, Orbán azt is világosan leírta, mit ért Brüsszel alatt, és miket tart pontosan a megvédendő értékeknek.
Az oktatás és az egészségügy kapcsán azonban csupán ráerősített a korábban elmondottakra, nevezetesen arra, hogy a kormány megérti a dolgozók elégedetlenségét, ám a meglévőn túlmenően csak olyan béremelés, illetve fejlesztés lehetséges, amekkorát a gazdaság teljesítőképessége lehetővé tesz. Kétségtelen, az ellenzék kétségbeesetten próbálkozik ezekbe a napi politikai problémákba kapaszkodni, ám a miniszterelnök egyértelművé tette, mit tart a jövőnket meghatározó, alapvető sorskérdésnek – ez pedig a népvándorlás.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint Orbán minden eddiginél nyíltabban hirdette meg, hogy meg szeretné változtatni Brüsszelt. Az elemző lapunknak úgy nyilatkozott, a határozott bevándorláspolitika már a tavaly nyári tusványosi beszédben is központi szerepet kapott. Azóta nemzeti egység alakult ki hazánkban, sőt régiós partnereink, a visegrádi államok is mellettünk állnak e kérdésben. Bebizonyosodott ugyanis: a tavalyi migrációs hullám valóban nem átmeneti népmozgás volt, az idei évre még a tavalyinál is komolyabb nyomásra lehet számítani. Kitért arra is, a „szabad nemzetek Európájának” vízió-ja már korántsem Európa-ellenességet vagy épp idegengyűlöletet takar, hanem reális helyzetfelismerésre alapozva, épp az európai értékeket és a civilizációt, illetve a jogrend védelmét helyezi előtérbe az illegális bevándorlás lesújtó tapasztalataival szemben. A miniszterelnök ezzel nemcsak a magyar és a régiós polgárokhoz, hanem a még rea-listán gondolkodó nyugati polgárokhoz is szólt: létezik európai megoldás, ez a magyar modell.
Szerinte az „alapelvi beszédben” a kormányfő az antikommunizmus nyelvét nem értő fiatalokhoz is szólt, a baloldal által hátrahagyott, a Jobbik által csak megálmodott néppárti politika lényegét is megfogalmazta: az az osztályharcok és -ellentétek meghaladása, illetve kibékítése. Erre azonban az ellenzék jelenleg nem képes.
