A nemzetbiztonsági bizottság tájékoztatást kér az állítólagos újságírói beszervezésről

Az ülést az LMP kezdeményezte

Belföld
  • 2016.09.07. - 14:40

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Belügyminisztérium (BM) képviselőitől is válaszokat vár a sajtóhírekben megjelent újságírói beszervezési kísérletről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerdán.

A 444.hu szerdán írt arról, hogy tavaly decemberben egy újságírót zsarolással akartak "titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai.

BM: A nemzetbiztonsági szolgálatok szabályosan, hibátlanul végzik a tevékenységüket
A Belügyminisztérium szerint Magyarországon mind a nemzetbiztonsági szolgálatok, mind az erre a törvény által feljogosított szervek a magyar törvények és jogszabályok betartásával hibátlanul végzik a tevékenységüket.
A szaktárca ezt a 444.hu cikkére reagálva tette közzé. A portál szerint tavaly decemberben egy újságírót zsarolással akartak "titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai.
A Belügyminisztérium hangsúlyozta: nincs olyan titkosszolgálati tevékenység, amelyet a jogszabályok megkerülésével végeznek.
Kifejtették: általánosságban a nemzetközi tapasztalat szerint a külföldi titkosszolgálatok azokat keresik meg, hogy kémkedjenek, szándékosan, vagy gondatlanságból információt adjanak külföldieknek, akik a legjobb információbázissal rendelkeznek. Ilyenek a tudományos tevékenységet végzők közül a kutatók, újságírók, politikusok, társadalmi szervezetek vezetői.
Kiemelték: Magyarországon található ilyen törekvés ezek felderítésére, megelőzésére, felszámolására, a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok ennek szellemében tevékenykednek, védik Magyarországot a hírszerző és befolyásolási törekvések elől. Jelezték, hogy jelenleg több büntetőeljárás is folyamatban van kémkedés miatt.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke, a nemzetbiztonsági bizottság tagja közleményében azt írta: az LMP kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság jövő csütörtöki - akár zárt - ülésén a szolgálatok vezetői részletes magyarázatot tudjanak adni. "Ha ezt nem teszik meg, akkor azzal közvetetten igazolják, hogy olyan műveleteket hajtanak végre, melyek jogállamban teljesen elfogadhatatlanok" - tette hozzá.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja a hírre reagálva azt közölte: ha bizonyosságot nyer, hogy "a bolsevik rendszereket idéző titkosszolgálati és kormányzati túlkapás történt", akkor a Jobbik az érintettek azonnali felelősségre vonását várja el. Hozzátette: pártja elvárja, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei kétséget kizáró, egyértelmű módon tisztázzák az ügyben betöltött szerepüket annak minden következményével együtt.

A Demokratikus Koalíció szerint, ha az eset megtörtént, akkor kijelenthető, hogy "Orbán Viktor a rendszerváltás után negyed századdal pártállami besúgóhálózat kiépítésén munkálkodik". A DK közleménye szerint amellett, hogy ez a gyakorlat minden létező emberi és demokratikus jogot sért, nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, hiszen egyetlen állampolgár sem fog egy olyan titkosszolgálatnak segíteni, amelyik alkalomadtán zsarolással vagy fenyegetéssel akarja ezt elérni.
A Párbeszéd Magyarországért közleményében azt írta: vizsgálatot követelnek Pintér Sándor belügyminisztertől, valamint írásbeli kérdést nyújtanak be a miniszterhez annak érdekében, hogy - mint fogalmaztak - "kiderüljön, valóban a pártállami módszerekhez akar-e visszatérni a kormány".
A Liberálisok szintén a nemzetbiztonsági bizottság összehívását sürgették. A közleményükben azt írták: az ügyben a Belügyminisztériumhoz fordulnak, hogy kérdéseikkel kiderítsék, miként fordulhatott elő a diktatúrákat idéző beszervezési kísérlet.
Molnár Zsolt, a testület elnöke megerősítette, hogy a bizottság soron következő ülésén, jövő csütörtökön napirendre tűzik az ügyet és az AH főigazgatójától, valamint a BM képviselőitől is tájékoztatást várnak.

Molnár Zsolt a közleményében kiemelte: "egy magát jogállamnak nevező ország polgárait a nemzetbiztonsági szolgálatok nem kényszeríthetik együttműködésre zsarolással, a magánélet jogtalan megfigyelésével". "Ki kell derülnie, ha valóban ilyen módszerrel akartak beszervezni akár újságírót, akár bármely más magyar állampolgárt!" - szögezte le a testület elnöke.

Reklám