A nemzet civil és katonahősei előtt is fejet kell hajtanunk

Benkő Tibor vezérkari főnök (balra) is tisztelgett a hősök emléke előtt a Batthyány-örökmécsesnél (Fotó: Nagy Balázs)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása marad – jelentette ki tegnap Áder János a Pest megyei Ócsán. A köztársasági elnök a nemzeti gyásznapon a helyi Halászy Károly Általános Iskolában rendezett megemlékezésen aláhúzta, a hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő. Beszélt arról, a reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai, így Halászy Károly és az aradi vértanúk nem akartak mást, csak hogy hazánk önmaga lehessen. Ők a síron túlról is azt üzenik nekünk, a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló – fogalmazott.

Az államfő utalt rá, 1848 nyarán Pest megye településein a toborzások hírére az utcákon és a tereken férfiak gyülekeztek, akik nem születtek hősnek, csak szerették a hazát, a szabadságot, amely számukra azt jelentette, hogy megszűnt az úrbér, az ősiség, az úriszék és a tized, felszabadultak a jobbágyok, közös lett a teherviselés, szabadabb a szó. Aláhúzta, akkor a polgárrá válás volt tét. Felidézte, Halászy Károly, Alsónémedi helyettes jegyzője, fiatal tanító a településen már tavasszal lelkesítő beszédet tartott, hirdette a forradalom eredményeként kiharcolt vívmányokat, s érezte, hogy ami történik, jó irányba fordítja a magyarság szekerét. A pedagógus a harcokból századosként tért haza, s 1849. július 25-én halálra ítélték. Halászy Károly az ócsai járásbíróság egykori udvarán halt mártírhalált. Éppoly fájdalmasat és égbe­kiáltót, mint a győztesek bosszújának többi áldozata, és éppoly hősieset, mint az aradi tizenhármak vagy a harcokban elesett honvédek – jelentette ki Áder János. A megemlékezés zárásaként Áder János és Bukodi Károly polgármester (Fidesz–KDNP) katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta Halászy Károly emléktábláját.

Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is – hangsúlyozta tegnap Simicskó István az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

A honvédelmi miniszter a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzó­leumnál tartott megemlékezésen arról beszélt, Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná nemzeti törekvéseinknek. Felidézte, 1848-ban alig néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt, s a honvédek helytállása minden józan számítást felülírt. Október 6-án az első magyar miniszterelnökre, Batthyány Lajosra, a tizenhárom aradi vértanúra, továbbá nemzeti ügyünk mártírjaira, sok ezer honvédre, hősi halottainkra emlékezünk – közölte a miniszter, majd arról beszélt, az erős Magyar Honvédség ma is hazánk, az államiság fontos tartópillére. Megjegyezte, örökségeinket meg kell őrizni a mai korban is, amikor népvándorlás zajlik a világban.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vettek és koszorúztak mások mellett az államfő és a kormány képviselői, Benkő Tibor vezérkari főnök, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, továbbá a Budapesti Katonai Attasétestület, több civil szervezet és a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.

Röviden
Emlékmise, katonai tiszteletadás a szabadságharc hőseinek

- Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót tegnap reggel a parlament előtt. Az eseményen Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor, a Honvédvezérkar főnöke vett részt.

- Emlékmisét tartottak tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában. A szertartást Bíró László katolikus tábori püspök celebrálta, utána pedig Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka mondott beszédet.

- Az 1848–1849-es szabadságharc hősei példaként állnak előttünk, hogy minden erőnkkel álljunk ki Magyarországért, nemzetünkért, szuverenitásunkért, mert történelmünk során ezért mindig meg kellett küzdenünk – írta közleményében a Fidesz parlamenti frakciója.

- Bemutatták az 1848–1849. évi Országgyűlés mártírjairól szóló kötetet tegnap a parlamentben rendezett konferencián. A találkozót Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy október 6-án mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, megemlékeznek arról az 1849-es napról, amikor tábornokaink nem legyőzetve, de mégis életüket áldozták a hazának. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója szerint egy ilyen kötettel újra az élő közösség emlékévé tehető egy olyan esemény, amely már a múltba süllyedne.

- Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke gyertyát gyújtott gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök vesztőhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél.