Belföld
A kormány visszautasítja az alaptalan vádaskodást
A kabinet bárkivel kész párbeszédet folytatni
A tárca közleményében felidézi, hogy az alaptörvény rögzíti: "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Az állam e kötelezettségének teljesítése érdekében nyitott a párbeszédre - hangsúlyozza a tárca kommünikéje, hozzátéve: ez így volt a korábbiakban is, a HRW által most megfogalmazott vélemény azonban már lezárt ügyeket kíván újranyitni.
"A jogállamiság követelményeinek megfelelően rendezett ügyekre a jogállami mechanizmust szorgalmazni önellentmondás, és az európai eszmének sem használ. Egy magára valamit is adó nemzetközi emberi jogi szervezet nemtelen vádaskodása és lejárató szándékú közleménye visszatetszést kelt, és csak a szélsőséges eszmék és szervezetek malmára hajtja a vizet" - olvasható a közleményben.
Az igazságügyi tárca szerint ha bárki vagy bármely szervezet őszintén aggódik az emberi jogok helyzetéért, azt olyan területen tegye, ahol valóban veszélyben vannak az emberi jogok.
Magyarország komoly aggodalommal tekint a közel-keleti keresztények romló helyzetére, és fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek is határozottan lépjenek fel az üldöztetettek érdekében - zárul a kormányzati reagálás.
A HRW szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét Magyarországon, egyúttal arra szólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben. A szervezet aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít. "A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták" - olvasható az összefoglalóban. Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. "Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét". A HRW szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel.
Liberálisok: Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba
A Magyar Liberális Párt szerint Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba, mert a HRW jelentése szerint az ország jelenleg nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait. Ezek a kritériumok többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és az ezek védelmét biztosító intézmények stabilitása - írja az ellenzéki párt közleményében.
A Liberálisok szerint ma Magyarországon hadjárat folyik a civilek ellen, csorbulnak az Alkotmánybíróság jogkörei, nem szavatolt a bírói függetlenség, a médiahatóság tagjainak jelölési rendszere nem biztosítja a többpártiságot, a hajléktalanságot az Alaptörvény módosítása kriminalizálta. Emellett nem valósul meg az egyházak egyenlősége, a választásokon való részvétel lehetősége a fogyatékossággal élők számára, a roma kisebbség jogvédelmében "nincs konkrét cselekvés", rendre elmarad a romaellenes és antiszemita megnyilvánulások kormányzati szintű elutasítása és nincs garantálva a családon belüli erőszak áldozatainak védelme - közlik.
DK: A kormány megtagadja az európai jogokat és értékeket
A Demokratikus Koalíció szerint politikailag és történelmileg elfogadhatatlan, hogy az orbáni hatalom saját állampolgáraitól is megtagadja az európai jogokat és értékeket - írja a párt emberi jogi munkacsoportjának vezetője közleményében. Buzás Anna a HRW jelentésére reagálva kiemeli: az Orbán-kormány szándékosan szakította szét a rendszerváltás óta fennálló demokratikus Magyarország jogállami kereteit. A politikus szerint a Fidesz egyre önkényesebb hatalomgyakorlásának kezdetben csak a hajléktalanok, a fogyatékkal élők vagy a bizonyos vallási felekezethez tartozók voltak az áldozatai. "Mára odáig jutottunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szinte hetente mondja ki valamelyik kormánydöntésről, hogy az sérti a magyar állampolgárok magántulajdonhoz való jogát: ilyen volt a megélhetését vesztett trafikos vagy a támogatás nélkül maradt rokkantnyugdíjas esete is" - jelenti ki Buzás, aki szerint az Orbán-kormány "korrupt és autoriter uralkodását" 2016-ban, egy előrehozott választáson kell leváltani.
PM: A kormány fejezze be az alapvető jogok lábbal tiprását!
A Párbeszéd Magyarországért (PM) osztva a HRW aggodalmait, arra szólítja fel a kormányt, hogy fejezze be az alapvető jogok lábbal tiprását. Szabó Tímea, a PM társelnök közleményében azt írta, ha nem áll be radikális fordulat az emberi jogok terén Magyarországon, az adófizetők pénzének egyre nagyobb hányadát lesznek kénytelenek kifizetni a strasbourgi bíróságnak.