Belföld
A kormány szigorítana a menekültügyi szabályokon
Az indítványt a BM készítette
A belügyi tárca két javaslatot tett közzé, az egyik a migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról a másik pedig migrációs tárgyú és azzal összefüggő törvények módosításáról szól. Ez utóbbi összesen nyolc jogszabályt érint, köztük a menedékjogi törvényt, amelynek módosítását "a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépéssel" indokolják.
A tervezet szerint a szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mert ezzel az intézkedéssel elkerülhetőnek tartják, hogy "a gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet". Ennek érdekében megszüntetnék az integrációs szerződés intézményét, valamint bizonyos támogatásokat, így a nemzetközi védelemben részesítettek - menekültek, oltalmazottak - nem lennének jogosultak olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg. A kormányrendeleteket módosító tervezet szerint hatályon kívül helyeznék a lakhatási támogatást és a beiskolázási támogatást, valamint sem a menedékkérők, sem a nemzetközi védelemben részesítettek nem lennének jogosultak költőpénzre.
A tervezett törvénymódosítás szerint az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadóállomáson tartózkodni, és ez alatt az idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük.
A tervezet indoklásában kitérnek arra is, hogy míg a menekültügyi őrizet elrendelésére eddig csak a dublini eljárás szerinti átvétel esetén volt lehetőség, a módosítással a dublini eljárás biztosítása érdekében, visszaadás esetén is őrizetbe lehet venni a külföldit.
A Belügyminisztérium arra is javaslatot tesz, hogy a jövőben a menekültügyi hatóság háromévente felülvizsgálja a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását, így a nemzetközi védelemre már nem szoruló személyek esetében a jogállás visszavonható lenne.
Embercsempészek Magyarországon átvezető útvonalat is ajánlanak
Ismét Magyarországon keresztül vezethet a Nyugat-Európába tartó migránsok útvonala, mert embercsempészek Magyarországon átvezető útvonalat is ajánlanak - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
A közmédiának a görög-macedón határ görög oldalán fekvő Idomeninél tartózkodó tudósítója arról számolt be, hogy az embercsempészek két alternatívát ajánlanak a migránsoknak. Az egyik a szárazföldön vezet, Bulgária, Románia, Magyarország irányába, míg a másik Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszország felé.
A tudósító elmondta, hogy a migránsok többsége az első - egyébként 1050 euróért kínált - lehetőséget választja, az Égei-tengeri átkelés után ugyanis tartanak egy újabb hajóúttól, amit bizonytalanabbnak gondolnak. Hozzátette: attól is félnek a migránsok, hogy az embercsempészek kirabolják őket.
A tudósító kiemelte, hogy hétfő reggel hat óra óta le van zárva a görög-macedón határ, és terjed egy olyan információ a migránsok között, hogy többé nem is fogják megnyitni.
A Görögországban létesítendő, mintegy 17 ezer ember elszállásolására alkalmas befogadóközpontokról szólva úgy fogalmazott, hogy azok közül az első legkorábban március 15-ére készülhet el. Az idomeni táborban vasárnap két, egyenként ötszázfős óriássátrat állítottak fel, amelyekbe elkezdtek beköltözni a migránsok, a sátrak infrastruktúráját ugyanakkor még nem alakították ki: most húzzák a kábeleket és a vízvezetékeket.
A tudósító szerint lassan halad a befogadóközpontok építése, amely hetekig elhúzódik majd.
Szigorítanák a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályrendszerét is, mert indoklásuk szerint nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását akadályozza.
A tervezet ugyanakkor egyszerűsítené a nemzetgazdasági érdekből kiadható tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének lehetőségét.
Megerősítik a rendészeti szakközépiskola kerítését Körmenden
A szomszédos ingatlanok lakóinak kérésére megerősítik Körmenden a helyi rendészeti szakközépiskola kerítését - közölte a Rába-parti város polgármestere hétfőn az MTI-vel.
Bebes István (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy március elsején létesült a rendészeti szakközépiskola területén egy legfeljebb 250-300 ember átmeneti elhelyezésére szolgáló ideiglenes befogadóállomás. Közlése szerint ez tartalék táborként szolgál arra az esetre, ha Magyarországra ismét tömegesen érkeznének migránsok és a már meglévő befogadóállomások megtelnek.
A polgármester elmondta, a körmendi rendészeti iskola melletti utca lakóinak kérése volt, hogy erősítsék meg a kerítést, ezért az önkormányzat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz fordult. A munkálatok hétfőn megkezdődtek és az időjárás függvényében néhány nap alatt be is fejeződnek.
Jelezte, hogy ha a lakók kérik, akkor az önkormányzat a későbbiekben olyan burkolatot is felszereltet a kerítésre, amely az átláthatóságot megakadályozza.
Bebes István hangsúlyozta: amennyiben ismét lesznek migránsok az ideiglenes befogadóállomáson, akkor a tavalyihoz hasonlóan a rendőrség és a honvédség közösen biztosítja majd a közrend és a közbiztonság fenntartását. Közölte, hogy ennek érdekében hétfőn írásban fordult Vas megye rendőrfőkapitányához és a Honvédelmi Minisztériumhoz.
Megismételte: a felkészülés érdekében kérte azt is, hogy egészítsék ki, tegyék teljessé a városban meglévő köztéri kamerarendszert.
A polgármester hozzátette, mindezekre azért van szükség, hogy a körmendi polgárok biztonságérzete akkor se csökkenjen, ha egy szükséghelyzetben átmenetileg benépesülne az ideiglenes befogadóállomás.
A Fidesz és a Fidelitas körmendi szervezete hétfőn azt írta közleményében, Magyarország nem kíván befogadni egyetlen bevándorlót sem, Brüsszel tétlensége ugyanakkor arra készteti az ország vezetését, hogy felkészüljön minden eshetőségre. Ennek a felkészülésnek az egyik lépése az ideiglenes tartaléktáborok felállítása Körmenden és Szentgotthárdon.
Hozzáfűzték, az ország keleti részében felszámolandó táborok jogilag és idegenrendészetileg menekülttábornak minősülnek, amelyek teljesen más státusúak, mint a körmendi tábor. Így hamisak és félrevezetőek azok az információk, amelyek arról szólnak, hogy a városukba helyezik át a menekülttáborokat - közölték.
A Jobbik körmendi és vasi szervezete viszont továbbra is tiltakozik az ideiglenes befogadóállomás létesítése ellen, sőt polgári engedetlenségi mozgalmat hirdettek annak megakadályozására.
Több mint kétszázötven ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt
A Szegedi Járásbíróság 264 ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a múlt héten - tudatta a Szegedi Törvényszék szóvivője.
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság három vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a kiutasítás mellett, 115 vádlottat egy évre, 124-et két évre, 22-t három évre kiutasított Magyarországról, egyet megrovásban részesített, egy fiatalkorút pedig egy évre próbára bocsátott. Két esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyésznek.
A vádlottak - akik többsége marokkói, afgán, iráni, szír, pakisztáni vagy koszovói állampolgárságúnak vallotta magát - a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt, illetve felett átbújva léptek illegálisan magyar területre.
A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek nem kérték az írásba foglalt ítélet anyanyelvükre fordítását.
A szóvivő kitért arra, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra a héten 58 menekültügyi kérelmet érintő beadvány érkezett, a folyamatban lévő ügyek közül kilenc eljárás hatályon kívül helyezéssel, hét elutasítással, kettő-kettő megszüntetéssel, illetve egyéb módon fejeződött be.