A kormány ezután is befogadja a politikai menekülteket

Ökumenikus Segélyszervezet: él a 1353-as adományvonal
 Hosszú távú, célzott és koordinált segítségnyújtásra készül az Ökumenikus Segélyszervezet a migránsok befogadó központjaiban, a szervezet munkáját a 1353-as adományvonalon is lehet támogatni.
Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta: pénteken a vámosszabadi befogadó állomáson mérték fel a szükségleteket kollégáival.
Kiemelte: hosszú távú, célzott és koordinált segítségnyújtásra készülnek, és ilyenkor a szervezet számára az anyagi támogatás a legnagyobb segítség, hiszen így tudják az adott igényeket kielégíteni. A 1353-as adományvonalon hívásonként 250 forinttal lehet támogatni a szervezet munkáját. Hozzátette: folyamatosan egyeztetnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, valamint a kormányzat illetékes szerveivel, s a következő héttől már - a tervek szerint - a segélyszervezet országos jelenlétéről lehet majd beszélni.

Az utóbbi hetekben, hónapokban regisztrált érkezők jelentős hányada olyan országból - például Afganisztánból vagy Szíriából - indult útnak, ahová az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része - jelentette ki a társelnök sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát, szerinte a kormányzat ezen felfogása "menekültügyi szempontból hallatlan". Közölte, az új hazai szabályozás miatt rövid időn belül uniós jogi fórumokhoz fordulnak. 

Azzal a véleménnyel kapcsolatban, hogy az illegálisan belépők bűncselekményt követnek el, arra emlékeztetett: a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra.

Pardavi Márta a magyar kormányzat uniós támogatást sürgető felvetései kapcsán megjegyezte: az EU tavaly nyolcmillió eurót adott e célra; "ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött a tavalyi évben".

Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője a menekültügyi törvény napokban elfogadott módosításáról szólva kijelentette: a változtatás célja, hogy "a menedékkérőknek ne legyen módjuk elmondani a történetüket, ne legyen módjuk arra, hogy itt menedéket kapjanak". Szerinte új formájában az eljárásrend "kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert", a rövidre szabott határidőkkel megsértve azt az uniós elvet is, amely tiltja, hogy a jogorvoslatot lehetetlenné tevő határidőket szabjanak.

A bevándorlás ellen és a menekültek mellett is tüntettek Budapesten
A bevándorlás ellen és a menekültek mellett is tüntettek pénteken, kora este Budapesten, a Keleti pályaudvarnál. A pályaudvar előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tartotta rendezvényét, amelyen több százan vettek részt. Az esemény meghívójában a Facebookon azt írták, minden olyan embert várnak a pályaudvarhoz, aki szerint Magyarországon nincs helye "tomboló migránsok hordáinak".
A tüntetésen mások mellett felszólalt Zagyva György Gyula, a szervezet társelnöke, aki bejelentette, tüntetéssorozatot kezdenek a bevándorlás ellen, elmennek a határra, a befogadó táborok elé és azokba a budapesti "gócpontokba", ahol sok migráns zsúfolódott össze. A demonstráción árpádsávos és jobbikos zászlók tűntek fel, többen azt kiabálták: "Fehér Magyarország".
A HVIM tüntetésére reagálva a közelben, a Baross téren demonstrációt tartott a Társadalmi Emlékezet, Elfogadás és Aktivitás elnevezésű Facebook-csoport. A mintegy 50 résztvevő a Baross-szobor elől a pályaudvar felé vonult. A csoport tagjai "Amíg gyűlölködsz, addig mi segítünk", "Pénzért vett állampolgárság egyenlő bűncselekmény, bevándorlók nem egyenlő terroristák", "A menekült is ember" feliratú táblákat tartottak a magasba. A két tüntetés résztvevőit rendőrsorfal választotta el egymástól.

A kormány együttműködésre kérte fel a karitatív szervezeteket
A kormány ismét együttműködésre kérte fel a karitatív szervezeteket, a Karitatív Tanács tagjai ezúttal a Magyarországra érkező migránsok humanitárius megsegítése érdekében fognak össze - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága.
A Karitatív Tanács tagja a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.
Az államtitkárság kiemelte: a szervezetek eddig is jelen voltak a "népvándorlás" által érintett, gócpontoknak nevezhető településeken, de ugyanúgy, mint korábban a dunai árvíz vagy az ukrajnai segélyszállítmány esetében, most is szükség van az összehangolt és szervezett közös munkára.
Soltész Miklós, a Karitatív Tanács elnöke, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a jövő héten egyeztetést kezd a feladat által érintett szervekkel, így a Belügyminisztériummal, a rendőrséggel, a MÁV-val, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal - áll a közleményben.

Németh Szilárd: A bevándorlók befogadását sürgetőket nem az emberbaráti szeretet vezeti
Azokat, akik a jelen helyzetben a Magyarországra érkező illegális bevándorlók befogadását és megsegítését sürgetik, nem az emberbaráti szeretet, hanem a politikai hatalom megszerzésének kényszere vezeti - jelentette ki Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke pénteken a harmadik Martosi Szabadegyetem egyik fórumán.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének keretében, a Háború árnyékában címmel megtartott fórumnak - amelyen Németh Szilárd mellett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő vett részt - az illegális bevándorlás, valamint az ukrajnai válságnak a kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatása voltak a fő témái.
A két résztvevő az Európai Unióba irányuló migrációs hullám kiváltó okait, az okozott problémákat, s a lehetséges válaszokat elemezve megállapította: a jelenség Európában Magyarországot veszélyezteti a legnagyobb mértékben, s ha a migránsok beáramlásának üteme változatlan marad, számuk az országban az év végéig meghaladhatja a 150 ezret.
"A helyzetre Brüsszel nem talált megoldást, ezért kellett magyar megoldást találni" - szögezte le Németh Szilárd, utalva a déli határra tervezett műszaki határzárra. A bizottsági alelnök rámutatott: a déli irányból érkező migránsoknak a balkáni tranzit országokban senki nem állja útját, ezért ezt a határon kell megtenni. Leszögezte: nem fedik a valóságot azok a sajtóban gyakran megjelenő állítások, hogy az összes nyugat-európai ország tiltakozik a magyar kerítés miatt. "Úgy dörzsölik a tenyerüket, hogy azt el sem hiszik, mert ez a kerítés állítja majd meg a Nyugat-Európába bevándorolni szándékozókat is" - jelentette ki.
Nógrádi György a fokozódó migráció fő okai közt jelölte meg az észak-afrikai térség országainak destabilizálódását. "Az Európa-barát diktátorokat eltávolították, és most olyan demokráciák kerültek a helyükre, amelyek utálnak bennünket" - jegyezte meg. Közölte: jelenleg világszerte negyedmilliárd migráns van, és számuk húsz éven belül meg fog duplázódni, mivel az embercsempészet a térségben hatalmas bevételeket hoz a szervezett bűnözésnek.
Az ukrajnai válságról úgy vélekedett: abban nem Ukrajna, hanem az Egyesült Államok és Oroszország, illetve a két nagyhatalom geopolitikai és gazdasági érdekeinek szembenállása játssza a főszerepet. Úgy vélte, Európa sokat vesztett az amerikai érdekek átültetéseként Oroszországgal szemben elfogadott gazdasági szankciók miatt, holott ennek a fajta nyomásgyakorlásnak a súlya elenyésző. Megjegyezte: a feszült helyzet dacára - a térségben tapasztalható orosz katonai fölény miatt - kevés az esélye annak, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus szélesebb méretű konfliktusba menjen át.
Németh Szilárd az ukrajnai helyzet kapcsán annak a kárpátaljai magyarságra gyakorolt negatív hatásairól beszélt. Elmondta: a válság kezdete óta az ukrán fizetőeszköz értéke harmadával csökkent, jelentősen emelkedett az energiahordozók ára, ami tömegek hétköznapi életét lehetetleníti el, s a katonai szolgálatra behívásokkal együtt hosszú távon is romboló hatást gyakorol a helyi magyar közösségre. Kifejtette: olyan esetről is tudnak, amikor egy alig néhányszáz fős kárpátaljai magyar településről több mint száz felnőtt férfi menekült el a behívók elől, s az ilyen esetek megpecsételik az ilyen települések magyar közösségének jövőjét.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnapig tart, a rendezvény több mint száz különböző előadást, kerekasztal-beszélgetést, vitafórumot, koncertet, kiállítást és más programot kínál, közel tucatnyi belső helyszínen.