A kiegyezést, Deák Ferencet, a kiegyezés korának neves jogászait, tudósait állította a jelenkor ügyészeinek példaként az államfő pénteken, az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepi köszöntőjében Budapesten.
Emlékeztetett: 1867 során csak a munka egy részét sikerült elvégezni, a java még hátra volt, rendezni kellett a magyar társadalom mindennapjait. Úgy vélte: a reformkor megújulási szándéka, az áprilisi törvények tervrajza, a kiegyezésnek pedig a valóságos, kézzel fogható építménye a modern polgári Magyarország volt - mondta.
Deák Ferencet méltatva rámutatott: a vádhatósági feladatokhoz már 1848 nyarán országos közvádlókat rendelt. Hozzátette: Deák a kiegyezést csak a már korábban megszerzett jogok visszaállítása alapján tudta elképzelni, 1867-et követően pedig az igazságszolgáltatás célszerűbb átalakítását és kódexeinek megalkotását sürgette. Az értékeken nyugvó állami működés szószólója volt, a szabadságjogok kiterjesztésén, a törvény előtti egyenlőség megvalósításán munkálkodott - emlékeztetett Áder János, aki szerint az idő Deák politikáját igazolta.
Kiemelte azt is, hogy a közjogi kiegyenlítéssel rengeteg törvényt kellett megalkotni, ezt az időszakot a kodifikáció és az intézményi működés kialakítása aranykorának nevezte a magyar jogtörténetben. Úgy vélte: nem kisebb feladat várt a jogászokra, mint az állam újraalapítása.
A közös munka közreműködői közül kiemelte Horvát Boldizsárt, a kiegyezés utáni első igazságügy-minisztert, Csemegi Károly jogtudóst, aki európai megoldásokat követve időtálló műveket alkotott, Kozma Sándort, Magyarország első, korona-ügyészi feladatokat is teljesítő főügyészét. Megemlékezett Székely Ferencről, aki bíróként, ügyészként, majd miniszterként is folytatta Deák örökségét, és elérte, hogy a börtönöket és az igazságügy intézményeit korszerűsítsék, feladataikhoz és céljaikhoz méltóvá tegyék.
Áder János úgy vélte: a százötven évvel ezelőtti kiegyezés jelentősége nemcsak abban állt, hogy rendeződött Magyarország viszonya a Habsburg Birodalommal. Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett, az erősebb jogalap modern jogállamiságot, a modern jogállam pedig nagyobb közbizalmat - mondta.
A pénteki ünnepségen mások mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Székely László ombudsman, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, továbbá Kovács Tamás volt legfőbb ügyész. Az egybegyűlteket Áder János köztársasági elnök is köszöntötte.
A rendezvényen Polt Péter legfőbb ügyész elismeréseket és pályadíjakat adott át. Király Tibor akadémikus, professor emeritus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék oktatója Pro Cooperatione Emlékérmet kapott.
A legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat nyolc ügyészségi alkalmazott vehette át, kiemelkedő teljesítményükért tíz ügyészségi alkalmazott részesült Vargha Ferenc-díjban, ügyészségi emlékgyűrűt tíz ügyészségi alkalmazott, Magyar István-díjat 39 ügyészségi alkalmazott, Székely Ferenc-díjat hat fogalmazó, alügyész és ügyész vehetett át, öt ügyészségi alkalmazott emléktárgyat kapott, egy pedig főtanácsosi címben részesült. Az elismeréseket követően adták át a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázat 14 díját.
Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
