Belföld
A képviselők is megemlékeztek az alaptörvény elfogadásának évfordulójáról
Ülésezik a parlament
A felszólalások előtt az elnöklő fideszes Lezsák Sándor az öt éve kihirdetett alaptörvényről szólva azt mondta: a magyar parlament történelmi kötelességének tett eleget, amikor a volt kommunista blokk országai közül utolsóként lecserélte a diktatúrában született alkotmányát. Hozzátette: első alkalommal fordult elő, hogy valódi, demokratikus felhatalmazással rendelkező parlament fogadott el új alkotmányt Magyarországon. Kijelentette azt is: az elmúlt öt évben világossá vált: az alaptörvény a viták ellenére alkalmas és méltó arra, hogy az ország alapdokumentuma legyen.
Jobbik: Adjanak magyarázatot az MNB-alapítványok költéseire!
A jobbikos Volner János egyértelmű magyarázatot várt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltéseire. Hangsúlyozta: a jegybanknak a nyereségével úgy kell gazdálkodnia, hogy az állam, mint tulajdonos érdeke is érvényesülhessen.
Szerinte azonban az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták például Mészáros Lőrinchez, vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az MNB működése törvényes. A jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve.
Az intézmény gazdálkodása is önálló - fűzte hozzá -, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Az MNB-vagyon része a nemzeti vagyonnak - folytatta - a jegybank bevételeit, kiadásait azonban nem a költségvetés szabályozza, hanem saját éves gazdálkodási terve.
LMP: Meddig károsíthatja Matolcsy az adófizetőket?
Az LMP-s Schmuck Erzsébet Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, valamint az MNB alapítványainak megszüntetését, és a felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását a korábbi szabályok szerint.
Arra mutatott rá, hogy már az MNB 2013-as beszámolójában szerepelt a most vitát kiváltó, "lépésről lépésre megtervezett ördögi program" a közpéntek ellopására, annak parlamenti tárgyalását azonban a kormánytöbbség megakadályozta.
Tállai András úgy felelt: az LMP a Jobbikhoz hasonlóan politikai támadást indít az ország független intézménye ellen. Egyetlen bűncselekmény gyanúját, egyetlen törvénysértést sem tudnak elmondani - hangsúlyozta, hozzátéve: ugyanazt tudja felelni, mint a Jobbiknak, amelyet a képviselő a jegyzőkönyvből elolvashat.
MSZP: Az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam
Tóbiás József (MSZP) az öt éve született alaptörvényről szólva azt mondta: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Az alaptörvény szerinte csak a Fidesz-KDNP gazdasági és politikai elitje számára készült, így nincs mit ünnepelni azon. Újra köztársaságnak kell lennie az országnak, amiben az alkotmány is kimondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz - mondta.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek már, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága, a közérdekű adatok kikövetelhetőségét éppen az alaptörvény tette lehetővé. Feltette a kérdést: honnan van a szocialistáknak erkölcsi alapjuk szociális kérdéseket felvetni?
KDNP: A vasárnapi boltnyitás után kármentesítésre van szükség
Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitvatartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik - tette hozzá.
Nyilvánosságra hozza radikalizmuskutatásának dokumentumait a PC
A radikalizmuskutató projekt keretében készített minden elemzését és tanulmányát nyilvánosságra hozza honlapján a Political Capital - közölte az intézet, válaszul Németh Szilárd felszólalására. A Political Capital tudatta: továbbra is követeli a teljes nyilvánosságot, hogy "megcáfolhatóvá váljon minden hazugság". A PC megjegyezte: arra számít, hogy a következő hetekben-hónapokban napvilágra kerülő, "a kormány számára kínos korrupciós ügyek és politikai botrányok eltussolásához is visszaél majd a kormányoldal" a cég nevével.
A Political Capital jó hírnevének megsértése miatt jogi lépéseket tesz mindazon politikusok és sajtóorgánumok ellen, amelyek valótlanságokat terjesztenek róla - írták.
A Political Capital felszólította "a kormányoldal politikusait, hogy fejezzék be azt az átlátszó gyakorlatot, hogy korrupciógyanús ügyek miatti figyelemeltereléshez használják fel az intézetet".
Fidesz: Gyurcsányék kifizetőhelynek használták a titkosszolgálatokat
Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra.
Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek?
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki - tette hozzá. Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket - hangsúlyozta.
Ellenzéki képviselők: a stadionépítéseket is leállítja a kormány?
Kész Zoltán (független) szerint a kormány megfutamodott a vasárnapi zárvatartás kérdésében. Az államtitkárnak címezve szavait azt mondta, "az ön főnökének Habony Árpád miniszterelnök úrnak" nem lehet túl éles a füle, ha egy év kellett, hogy meghallja a választók követelését.
Jobb belátásra tér-e a kormány az értelmetlen stadionépítést illetően? - firtatta, megjegyezve: az stadionkormány, az Orbány-Habony-rezsim 2018 végig várhatóan 300 milliárd forintot költ el futballpályák építésére. Közölte: az embereket felháborítják az állami vezetők pofátlan fizetése, az állami földek eladása is.
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint nem az egészséges életmódra neveléssel van a baj, hanem azzal, hogy a kormány fontosabbnak tartja azokat az építkezéseket, amelyekből hatalmas pénzeket lehet lenyúlni, mint az emberek egészségét.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Mesterházy Attila (MSZP) sportállamtitkárként is a stadionépítések fontosságáról beszélt, vagyis a baloldal kormányon fontosnak tartotta ezeket a beruházásokat, most viszont a politikai balhé keresése miatt foglal el teljesen ellentétes álláspontot.
A sportlétesítmények építését a jövő generációk egészségének megőrzésével indokolta, amihez szerinte megfelelő színvonalú sportlétesítmények kellenek.
A választ az ellenzéki képviselők nem fogadták el, az Országgyűlés 112 igen, 41 nem szavazattal elfogadta.
Jobbik: A miniszterelnök és a Külügyminisztérium terrorizmust szponzoráló emberrel áll kapcsolatban
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök családja és Külügyminisztérium terrorizmust szponzoráló emberrel áll kapcsolatban. Kifejtette: Ghaith Pharaon szaúdi olajmágnásról van szó, akit az FBI is körözött pénzmosásban és fegyverkereskedelemben érdekelt amerikai pénzintézetek bedöntése miatt, illetve aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt havala iszlám pénzügyi hálózattal.
Azt mondta, Tiborcz István, Orbán Viktor veje a volt Postabank székház eladása kapcsán, míg a Külügyminisztérium a tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház és a szaúdi üzletember által alapított élelmiszer-nagykereskedő cég révén érintett az ügyben.
Szerinte a kormány korrupcióban még az MSZP-t is lekörözi, és "oltári kockázatot" jelentenek az országnak a nemzetbiztonság területén.
Dömötör Csaba szerint a magyar hatóságok, szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérnek minden a mindennapok biztonságát befolyásoló eseményt. Nekik köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon nem volt olyan súlyos incidens, mint Párizsban vagy Brüsszelben - közölte.
Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik 2010-ben még az iráni forradalmi gárdát hívta volna Magyarországra választási megfigyelőnek, és korábban a pártelnök is elismerően nyilatkozott az iszlámról. Ezért különösen abszurd, amikor egy jobbikos politikus kéri számon a kormányon a biztonsági szempontok érvényesítését - mondta.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen, 35 nem szavazattal elfogadta.
LMP: a kormány egy óriáscég érdekeit képviseli a magyar emberek érdekei helyett
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a magyar kormány inkább a Monsanto nevű óriáscég érdekeit képvisel, mint a magyar állampolgárokét. Ezt a neonikotionodot tartalmazó, "méhgyilkos" növényvédőszerek magyarországi engedélyezésével indokolta. Hozzátette: az EU ezt a szert betiltotta; a szer egészségkárosító és rákkeltő hatású.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság korlátozta, de nem tiltotta be ezen növényvédőszereket, alkalmazásukat korlátozta, mert az kockázatos lehet a méhekre.
Közölte, a korlátozások óta nem javult a méhegészségügyi helyzet, viszont jelentősen megnőtt az állománykezelésre használt és a talajfertőtlenítő szerek forgalma. Jelezte, a Nébih most korlátozott területen újra lehetővé tette ezen szerek használatát.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, a parlament 111 igen, 36 nem szavazattal elfogadta.
Fidesz: lesz-e vizsgálat a Teleki gimnáziumban?
Dunai Mónika (Fidesz) szerint súlyosan megterhelheti egy iskola légkörét a vezető és a pedagógusok konfliktusa, megszűnnek az eredményes tanítás feltételei. A kormánypárti politikus ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a híradások szerint pattanásig feszült a helyzet a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban.
Szerinte akik önként távoztak az intézményből, nyomos okkal tették ezt, a maradók - az intézményvezetés vezényletével, fenyegetése és megosztó kijelentése kíséretében - nyilatkozatot szavaztak meg a távozó kollégák ellen. Azt kérdezte a szaktárcától, kezdeményez-e vizsgálatot az iskolában kialakult állapotok és a pedagógusok nagy arányú távozása miatt?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, jelenleg 46 tanár dolgozik az intézményben, 2013 óta azonban összesen 36 embernek a munkaviszonya szűnt meg, ami mutatja azt ott megjelenő vezetési problémákat.
Beszélt arról, hogy a múlt heti sztrájk idején országszerte öt pedagógusból négy dolgozott. Hozzátette: az, hogy a sztrájk után az ellenzék egyetlen felszólalása sem szól az oktatásról azt mutatja, olyan irányba terelődtek a tárgyalások, amelyek megmutatják a köznevelés következő évekbeli irányát, vagyis egyre kevesebben látnak ebben politikai tőkét.
A kormánypárti politikus választ elfogadta.