„A határvédelem a legfontosabb a migráció elleni küzdelemben”

Francia állampolgárságú embercsempészt fogtak el Röszkénél
Egy fiatal afgán nőt próbált autójában Magyarországra bejuttatni a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szombaton egy francia állampolgárságú férfi - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szabó Szilvia elmondta, hogy a 44 éves sofőr bérelt autójával jelentkezett belépésre az átkelőnél. A járműben utazók francia és német útleveleket adtak át ellenőrzésre, de a kocsi átvizsgálásakor egy ötödik embert is találtak a hátsó üléssor előtt, egy takaró alatt megbújva.A 19 éves, magát afgánnak valló nő ellen idegenrendészeti, a sofőrrel szemben - őrizetbe vétele mellett - embercsempészet bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult, a rendőrség kezdeményezi előzetes letartóztatását - tudatta a szóvivő.

Gulyás Gergely szerint ezért minden korábbinál nagyobb az aktualitása a kvótáról kezdeményezett népszavazásnak, amelyről az Országgyűlés várhatóan a Kúria május 3-i döntését követően dönthet, lebonyolítása pedig őszre várható.

Nagyon fontos, hogy a magyar polgárok demokratikus formában foglalhassanak állást arról, "kivel és milyen formában akarnak együtt élni" - mondta.

Az Európai Bizottság menekültügyi eljárásával kapcsolatos elsődleges javaslata alapvetően változtatná meg a jelenlegi szabályozást, mert a menedékkérelmek elbírálását nem az első érintett tagállam végezné, az a kvóta szerinti tagállamban történne. "Ez az a javaslat, amely ellen mi mindig is tiltakoztunk, és a legeslegrosszabb rémálmainkat váltaná valóra" - fogalmazott Gulyás Gergely.

Kiemelte, amíg az unió nem tudja megvédeni a határait és nem a területére belépés előtt dönt a menekültstátuszok jogosságáról, "addig ide emberek fognak jönni, akik között vannak menekültek, migránsok és terroristák". "Ezt Párizs és Brüsszel után, a tények ismeretében senki nem teheti kérdésessé" - tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, "Brüsszelt meg kell állítani", mert ezek a javaslatok felszámolják az Európai Unió együttműködési alapjait, veszélyeztetik a kontinens jövőjét azzal, hogy "párhuzamos társadalmak létrejöttével fenyegetnek".     

Alapjogokért Központ: az unió menekültügyi jogszabályai elavultak
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint elavultak az Európai Unió menekültügyi jogszabályai, ezért ezeket nem lehet és nem is kell betartani. Kovács István az M1 aktuális csatorna szombati műsorában hangsúlyozta: a schengeni szabályok ugyanakkor nem idejét múltak, egyszerűen a tagállamok nem tartották be a rendelkezéseket, és nem védték meg a határokat, amikor arra szükség lett volna.Szerinte az EU döntéshozói a mostani "népvándorlásban" egy eszközt látnak, amelyet a kontinens demográfiai problémáinak kezelésére akarják felhasználni. Az Orbán Viktor miniszterelnök által megfogalmazott, az Európai Unió külső határai és az EU-n belüli szabad mozgás megvédése érdekében készített tíz pontból álló javaslat egyértelművé teszi, hogy ezt nem lehet uniós szinten eldönteni, meg kell hagyni a tagállamoknak azt a jogot, hogy miként kezelik a demográfiai kihívásokat - mondta a stratégiai igazgató.

Gulyás Gergely szeirnt az elmúlt fél év tapasztalata alapján Magyarország helyesen döntött, amikor az Európai Unió bírósága előtt megtámadta azt a kvótadöntést, amely a kormány szerint tartalmilag és eljárásilag is jogellenes. Emellett a gyakorlat is azt mutatja, hogy ez a rendszer működésképtelen, mivel a 120 ezer áttelepítendő migránsból eddig mindössze 1100-at sikerült áthelyezni - tette hozzá. Kiemelte, hogy az "európai baloldal ennek ellenére nem tesz le terveiről". 

Példaként említette, hogy Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke rendszeresen beszél az állandó elosztási mechanizmus szükségességéről, valamint arról a javaslatról, amely egy uniós központi rendszerben osztaná szét a menekültügyi kérelmeket.

Gulyás Gergely szerint mindez felveti a kérdést, hogy Brüsszel valóban meg akarja-e állítani a bevándorlást, vagy a tagállamok helyett saját maga akarja így megoldani az aggasztó demográfiai problémákat.

Kérdésekre válaszolva elmondta, egyelőre várják Kerényi János fideszes országgyűlési képviselő nyilatkozatát azokról a sajtóhírekről, amelyek szerint családtagjainak offshore-cégekben van tulajdonrészük. "Mi azt egyértelművé tettük, hogy aki közhatalmat gyakorol - különösen, ha ezt országgyűlési képviselőként teszi -, annak offshore-cégben részesedése akkor sem lehet, ha ez jogszerű" - fogalmazott Gulyás Gergely. A politikus általánosságban is helytelennek tartotta az offshore-cégek tulajdonlását. 

Tarsoly Csaba, volt Quaestor-vezér büntetőeljárására vonatkozó kérdésre azt mondta, "elfogadhatatlannak tartjuk, ha valaki több tízmilliárd forintot lop el, annak ezt követően nem kell a legsúlyosabb büntetőjogi szankciókkal számolnia". 

"Azt várjuk az igazságszolgáltatás egészétől (...), hogy egy ilyen nyilvánvaló, súlyos büntetőügyben példás szigorúsággal kerüljön sor a vádemelésre és ezt követően az ítéletre is" - fejtette ki. "Ha Tarsoly Csabának nem kell hosszú éveket börtönben töltenie, akkor vagy a Btk.-val, vagy az igazságszolgáltatással van valamilyen nagyon nagy baj" - tette hozzá.     

Gulyás Gergely arról is beszélt, vizsgálatot kérnek a kormánytól arról, hogy a Political Capital nevű intézet "baloldali kifizetőhelyként" működött-e a 2010-es választások előtt.