A Quaestor-károsultak kifizetése hozamokkal és önrésszel csökkentett lesz

Több kétharmados törvénymódosítást sem fogadott el a Ház
Több kétharmados többséget igénylő, a kormány, illetve kormánypárti politikusok által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatot sem tudott elfogadni kedden az Országgyűlés, mert az előterjesztések nem kapták meg a szükséges szavazatszámot.
A Ház nem fogadta el az egyházi törvény átírását, a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó módosítást, és nem kapott elég voksot a kistelepülések polgármestereinek illetményemelése sem.

A törvény tehát a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá. Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató.
A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.
A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.
A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.
Az alap a kárrendezést saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. Ha az alap kötelezettségei gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), annak megfizetése érdekében egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre fix kamatozású kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel.     
A jogszabály évente egy alkalommal állapít meg az alapba történő befizetési kötelezettséget a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak. A pénzintézetek a befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adót, illetve a bankadót és a tranzakciós illetéket.
Az érintett befektetőknek a fenti kárrendezésről lemondással lehetőségük van arra is, hogy követelésüket önállóan, peres úton vagy a felszámolási eljárásban érvényesítsék.
A Magyar Bankszövetség korábban közölte, tudomásul vették a kárrendezésről szóló javaslatot, és arról biztosították a kormányt, hogy tagjaik betartják majd az abban foglaltakat.
Az Ab a tavasszal elfogadott Quaestor-törvény több rendelkezését is eltörölte novemberben, miután úgy foglalt állást, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozó jogszabályt alkotni, a jogszabály diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Az Ab indokolása szerint az akkori szabályozás azért is aggályos volt, mert a károsultak a piacinál lényegesen magasabb hozamokra is igényt tarthattak volna.

Ismét törvényt módosított a Ház, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti díjak
Újabb törvénymódosítást fogadott el kedden az Országgyűlés, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti szerződések, köztük a korábban kötöttek is.
A polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések (Ptké.) és a földforgalmi törvény módosítását 130 kormánypárti igen szavazattal, 68 nem ellenében hagyta jóvá a Ház a fideszes Győrffy Balázs agrárkamarai elnök és Jakab István Magosz-elnök javaslatára.
Az Országgyűlés november közepén egyszer már módosította a földforgalmi törvényt, és lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát. Ám az előterjesztés kétharmados többséget igénylő passzusa, ami a sarkalatosságra és a korábban kötött haszonbérleti szerződések felülvizsgálhatóságára vonatkozott, nem kapta meg a kellő szavazatot. Ezért most újra törvényt módosítottak.
A kedden elfogadott törvény alapján a föld tulajdonosa a hosszú távú haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatja a bérleti díjat. A jogszabály a haszonbérleti díj emelését és csökkentését is lehetővé teszi.
A díj módosítása csak a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződéseknél lehetséges.
A szerződő felek bármelyike a szerződéskötést követő 5 év elteltével, majd az első kezdeményezés után 5 évente javasolhatja a haszonbérleti szerződés megváltoztatását annak érdekében, hogy a haszonbérleti díjat módosítsák a helyben irányadó piaci díjra. Feltétel, hogy a szerződés időtartamából legalább még 5 év legyen hátra.
Ugyanakkor a törvény nem zárja el a feleket attól, hogy ennél rövidebb időtartamokban is megállapodjanak.
A díjmódosítási kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani, amit csatolni kell. A díjmódosítási lehetőség nem a tulajdonosváltáshoz kötődik. A jogszabály biztosítja a szerződés felmondásának jogát is, ha a piaci haszonbérleti díj legalább 20 százalékkal meghaladja a szerződéses díj mértékét, illetve annál legalább 20 százalékkal alacsonyabb.
A törvénymódosítás átmeneti rendelkezést is tartalmaz annak meghatározására, hogy a változtatás hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződéseknél miként lehet díjat módosítani.
Erre akkor van lehetőség, ha a törvénymódosítás hatálybalépése után a föld tulajdonjogának átruházásával változott a haszonbérbe adó tulajdonos személye.
Ennek jogi háttere a Ptk. módosítása, amely a jogszabályon alapuló szerződésátruházással kapcsolatban tartalmaz egy értelmező rendelkezést. Ez lehetővé teszi, hogy ha a polgári törvénykönyv hatálybalépése előtt kötött szerződéseknél az összes jog és kötelezettség jogszabály rendelkezése alapján átszáll, akkor ezt jogszabályon alapuló szerződésátruházásnak kell tekinteni. Ennek következtében az eredeti szerződő felek között a szerződés megszűnik, és az új felek között jön létre a korábbi tartalommal, külön jogi aktus nélkül.