A Parlament előtti Kossuth téren mond ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke az idei október 23-i ünnepen.
A kormányzati honlapon közzétett programtervezet szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának programjai október 22-én, jövő szombaton kezdődnek. Aznap délelőtt 10 órától este 6 óráig meg lehet tekinteni az Országházban a Szent Koronát. Délután az 1956-os Műegyetemi emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. Délután 3 órakor kezdődik az emlékünnepség a Műegyetemen, ahol mások mellett Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa szólal fel.
Ünnepi családi koncert lesz a Nemzeti Színházban
Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából ingyenes ünnepi családi hangversenyt rendez a Családháló online magazin a Nemzeti Színház nagyszínpadán október 22-én.
A magyar nemzet szabadsága 1956 hőseinek áldozatából sarjadt ki - fogalmazott a rendezvényt beharangozó csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Tuzson Bence, a Miniszterelnöki kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. A koncert megrendezését a 1965-os emlékbizottság 4,9 millió forinttal támogatja.
Az ismert magyar és külföldi zeneszerzők legnépszerűbb műveit 60 tagú szimfonikus zenekarral és 200 tagú kórussal megszólaltató ingyenes hangverseny a magyarság ezeréves történelmének nagy pillanatait idézi fel az államalapítástól 1956-ig - mondta el Székely Attila, a rendezvény országos szervezője. Kiemelte azt is: az eseményre a nemzeti összetartozás jegyében számos kárpátaljai magyar családot hívtak meg.
A műegyetemi emlékünnepséget követően fáklyás menet indul a Műegyetem rakpart-Nagy Imre tér-Bem tér útvonalon Bem József szobrához. 17.30 órakor fellobban a Forradalom Lángja a Nagy Imre téren, ahol beszédet mond Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Este 6 órakor a Bem-szobornál tartanak koszorúzást, ott Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mond beszédet.
A központi programok jövő vasárnap, október 23-án a Kossuth téren kezdődnek, ahol délelőtt 9 órakor, a három legfőbb közjogi méltóság - Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök - jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. Az ünnepnapon délelőtt 10 órától este 6 óráig ingyenesen lesz látogatható a Terror Háza Múzeum, a 6-os és a 49-es villamos vonalán pedig korhű járat közlekedik és a korabeli hírekkel rikkancsok is járnak majd.
A díszünnepséget idén - Orbán Viktor és Andrzej Duda részvételével - az Országház előtt tartják.
A kormányzati oldalon felidézték: 1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után a Parlament előtt már több százezren hallgatták Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét.
Bár a következő napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen. November 11-ére a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a Kádár-rezsim így is ezreket börtönzött be, és több száz forradalmárt kivégeztek.
A forradalom leverését követően sokáig tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
A lengyel szejmben pódiumbeszélgetést tartottak a forradalom tiszteletére
A magyarok és lengyelek hősies harca a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, az egymás iránt tanúsított szolidaritás és segítség olyan különleges értékek, amelyekről sohasem szabad megfeledkeznünk - jelentette ki Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Varsóban, a lengyel szejmben tartott 1956-os pódiumbeszélgetésen, ahol részt vett Latorcai János és Marek Kuchcinski, a szejm elnöke, valamint Piotr Naimski, a lengyel miniszterelnöki hivatal államtitkára, a lengyel-magyar parlamenti csoport elnöke. Kuchcinski emlékeztetett, hogy az 56-os forradalom egy olyan tömegfelvonulással kezdődött, amelyet a lengyel szabadságmozgalom iránti rokonszenv kinyilvánítása céljából rendeztek. Alig néhány nappal a magyar forradalom kirobbanása után a lengyel városokban a magyarokat támogató gyűléseket tartottak, és az egész keleti blokkban először Podkowa Lesnában állítottak emléktáblát a magyar forradalom tiszteletére 1981-ben. Latorcai János is a lengyel nép szolidaritását emelte ki az 56-os forradalommal összefüggésben.
Programsorozattal emlékezik a forradalomra az Opera
Tizenkét programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti tárlatokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Operaház pincéje, ahol Kádár utolsó beszéde címmel látható dokumentumjáték. A programsorozat két 1956-os vonatkozású opera - az idén elhunyt Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista A bánya és Varga Judit Szerelem - egy estés műsorra tűzésével kezdődik október 21-én. Az 1956-os emlékbizottság azzal a céllal kezdte el az emlékévet, hogy megszólítsák az egész országot, és minden magyar emberhez közel vigyék az 1956-tól kapott örökséget - mondta el Schmidt Mária, az emlékbizottság társelnöke a programokat bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten. Az emlékbizottság az opera programjait 200 millió forinttal támogatta - fűzte hozzá.
