A Jobbik és az LMP egyetértett a civil szervezetek átláthatóságának növelésével, azonban bírálták a kormányzatot, amely értékelésük szerint támadást indított a szféra ellen. Az MSZP nem vett részt a megbeszélésen, indoklásuk szerint azért, mert hiányolták a civil szervezetek képviselőit az egyeztetésről.
Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e.
A jobbikos politikus kétélűnek nevezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet, szerinte a vagyonok elrejtését ez a parlamenti képviselőknél sem akadályozza meg.
Képviselőtársa, Szávay István a Civil Összefogás Fórum anyagi elszámolását sürgette. Emellett úgy értékelt: a kormány most még csak néhány szervezetet "vett elő", azonban attól tart, hogy mindenki soron következik, aki kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben.
Szóvá tette, hogy a kormány fele annyi keretet szán a civilek támogatására, mint korábban az MSZP, és azt is megjegyezte: a nemzetiségi szervezetek anyaországtól kapott támogatásainak vizsgálata visszaüthet a határon túli magyar szervezetekre.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor az erős kormányzat azok betiltására törekedett.
Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni.
Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, "vékony a jég" ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, s nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el.
Úgy vélekedett: a szabályozás részleteiről akkor lehet értelmesen beszélni, ha megváltozik a politikai klíma, a kormány befejezi a civilek "kipécézését" és minden érintett leül az asztalhoz.
A tanácskozáson a Fidesz szakértői szinten képviseltette magát, az MSZP pedig távolmaradt, s közleményben jelezte: álláspontja szerint nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük tárgyalni. Ezt a Jobbik úgy kommentálta, hogy a szocialisták mindig találnak okot, miért nem vesznek részt egy egyeztetésen, az LMP pedig úgy fogalmazott: ha az MSZP-s képviselők nem járnak el a munkahelyükre, akkor ne vegyék fel a fizetésüket és vonuljanak ki a parlamentből.
MSZP: Civilek nélkül nem lehet a civil szervezetekről tárgyalni
Az MSZP nem vesz részt a civil szervezetek átlátható szabályozásáról, a Jobbik által összehívott keddi ötpárti egyeztetésen, mert a szocialisták álláspontja szerint nem lehet a civil szervezetek sorsáról, nélkülük tárgyalni.
Az MSZP közleményében azt írta: a civil szervezetek "feje fölött", az ő bevonásuk nélkül róluk tárgyalni és döntést hozni "hasonló hatalmi arrogancia, mint amit a Fidesztől láthatunk", az MSZP viszont tiszteli annyira a civil társadalmat, hogy nem vesz részt a bevonásuk nélkül meghirdetett ötpárti egyeztetésen.
Az MSZP óriási hibának és a civil szervezetek lenézésének tartja, ha a parlamenti pártok úgy gondolják, hogy a civil szervezetek alkotmányos működéséről és átlátható gazdálkodásáról szóló egyeztetés lefolytatható az érintettek véleményének, javaslatának meghallgatása nélkül. Az civil szervezetek távollétében, kizárólag politikai pártok részvételével megtartott ötpárti egyeztetésnek nincs semmi értelme - hangsúlyozzák.
A közlemény szerint az MSZP frakciója ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek függetlenül és zavartalanul működhessenek, ezért elítélik az Orbán-kormány által indított "civilellenes hadjáratot" és ez ellen minden lehetséges módon igyekeznek fellépni. Úgy vélik, hogy ha Orbán Viktort a közpénzek gyanús és átláthatatlan áramlása érdekli, akkor ne a tisztességes civileket zaklassa, hanem az olyan gyanús körülmények között működő szervezeteket vizsgálja, mint a "nyilvánvalóan kormánypropagandát hirdető CÖF, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és 260 milliárd forint közpénzt elpazarló Pallas Athéné Alapítványok, valamint az egyes, a szélsőjobboldalhoz köthető és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetek".
